Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.3

6 hét telt el azóta, hogy láttam Aaront meghalni. Esténkét nem tudok aludni, képtelen vagyok. Ha meg még is akkor Aaron van az álmaimban. Elegem van, lassan bedilizek. A nagyi és Luna kérseztek erről, arról, de aztán feladták. Nem akarok erről senkinek sem mesélni. Miattam halt meg, ez a legrosszabb ami kiejtehetek a számon. Lehet, hogy nem tudtam viszonozni úgy az érzéseit, ahogyan őtette, de én szerettem mint barát. Hiányzik.

-Igen?- kiabáltam ki ugyan is valaki kopogott, mire Lun bejött

-Nem baj , ha nem mondod meg mi történt, nem baj ha nem mondod el mit csináktak vele, vagy miért halt meg. Tudom, egyszer eljön majd az a pillanat, hogy készen leszel elmesélni mi is történt ott. Én is nagyon szomorú vagyok, hogy meghalt. De most már elég! 3 hete gubasztasz itt. Elmegyünk a plázába a fodrászhoz utána bevásárolunk Karácsonyra majd mosolyogva elmegyünk beszélgetni egy kávézóba.- mire megráztam a fejem
-AVERY TÖNKRE TESZED MAGAD! EZT NEM FOGOM MEG ENGEDNI! MOST INDULSZ ÉS ÁT ÖLTÖZŐL! NEM ÉRDEKELNEK A KIFOGÁSOK!- ordította úgy a képembe , hogy annyira megijedtem, hogy leestem az ágyról. Majd fogtam magam felkaptam egy cső nadrágot és egy kötött pulcsit. Bementem a fürdő szobába, át vettem a ruhámat majd a tükör képemre néztem. Szörnyű! A hajam el van töredezve, már a derekamig ér. Megmostam az arcom és kifésűltem, majd befontam a hajam oldalra. Mikor kiértem, Lun is átöltözve mosolyogva bólintott majd felkarolt és lementünk a lépcső.

-Plázába mentünk!- mondta Lun a nagyinak aki helyesen csak bólogatni kezdett majd felvettem a bakancsom és a kabátomat. Kiérve vettem csak észre, hogy havazik.

-Mehetünk?- mire bólintottam, Lun beűlt a kocsijába én meg követtem, majd elindúltunk. Az úton egy szót sem váltottunk, csedben utaztunk.
Plázába beérve egyből a fodrászhoz siettünk.

-Jó napot! Bejelenkeztünk 13:45- re hajvágásra meg amit majd még a hölgy akar mondta Lun rám nézve, a hölgy az utolsó, szabad székhez vezetett.

-Mennyire akarja levágatni?-

-Kb. Ennyire- mutattam a vállamig mire bólintott majd megmosta a hajmat...

-Azta rohadt, nagyon jó lett!- fogdosta össze a hajam Lun, végűl rövidebb lett, pont, hogy leért a vállamra és csak egyszerű és hullámos.

-Kössz. De most tényleg jólesne az a kávé!- mondom mire Lun megfogta a karom és egy kávézóhoz húzott. A kínálatot nézve egy fiatal hölgy zavart meg.

-Hozhatok valamit?- mondja unottan majd rám néz, a papír amit fogott kiesik a kezéből és a toll is, kikerekedett szemmel néz majd ledermed és mintha könnyezne

-Avery te mit kérsz??-kérdezi mire csak megvonom a vállam, Lun meg a csajra néz aki egyfolytában engem figyel. Lun elhuzza a kezét elötte, de semmi
-Hahó!- mondja Lun mire megmoccan, a név táblájára nézek:
Katie, kisegítő.USA Pirmizl Egyetem támogatásával, Florida.
Annyira ismerős.

-Pillanat mindjárt jövök!- mondja szagatottan véve a levegőt, mire Lun feláll

-Elmegyek a mosdóba jössz?- mire bólintok majd követem, ott hagyva a fura kávézót, a mosdóban várom, míg végez addig csodálom a hajam, tényleg nagyon jó! Végre Lun végzett, kezet mos .

-Akkor szerintem hagyjuk a kávézót elég fura volt az a csaj. Vásároljunk Karácsonyra. A nagyinak gondoltam valamire de nem vagyok benne biztos. Gyere megmutatom. Húzott magával egy ékszer boltba ahol csomó arany, ezüst csoda szép dolog van. Lun egy arany medál nyakláncot vesz ki az üveg mögűl. A szív medált ki lehet nyitni, hogy képet rakhatnak bele

-Csoda szép!- ámélkodom majd Lun a pénztárhoz siet és megveszi

-Igaz, majd rakok bele neki valamilyen képet.- lépünk ki az üzletből

-Nagyon fog neki örűlni- moslygok rá

-Na és te mit veszel neki?- erre elhúzom a számat mire felnevet

-Gyere nekem van még egy ötletem- húz be egy másik boltba, egy táskás boltba
-Múltkor nagyok sóhajtózott mikor itt voltunk, hogy mindenkinek milyen jó táskája van, neki meg nincs is, szerintem annak ott örűlne- mutatott egy fekete bőr táskára majd bólintottam és mentem a pénztárhoz megvenni.

-Jó akkor márcsak neked kell ajcsit vennem.Szétváljunk?- mire bólintottam kiérve a boltból megegyeztünk, hogy itt egy óra mulva talizunk. Felmentem a második emeletre. Hmm. Hajfesték bolt. Veszek Michealnak is, elküldöm neki. Bementem a boltba ahol egyből kiszúrtam egy csodálatos színt. Egyből meg is vettem. Kilépve a boltból mentem tovább, bementem CCC- be de semmi olyasmit nem találtam Lunnak. Aztán valami London some boltba mentem ahol olcsón, találtam egy gyönyörű vörös miniszoknyás ruhát. Mentem a pénztárhoz majd megvettem. Kilépve a boltból rögtön vettem csomagoló papírt majd lementem a mozgó lépcsőn, elmentem a kávézó elött ahol az a fura lány volt. Aki megint észre vett és valami ok miattutánam kezdett szaladni, én csak begyorsítottam, majd a nagy tömegve befurakodva elbújtam az egyik boltban. Az eladó azt hitte, hogy nézelődöm így megkérdezte miben segíthet, aztmondtam neki, hogy csak nézelődöm. Az üveg ablaknál állva láttam, ahogyan a kávézós csaj szomorúan kullog vissza. Nem tudom mit akarhatott, de nem is akarom tudni. Köszönve kiléptem a boltból majd a találkozó helyére mentem ahol Lun várt rám.

-Hol voltál?

-Tudod, a kávézos csaj elkezdett üldözni. A tömegben lehagyva abementem egy áruházba, és amikor elment ide jöttem.- mondtam

-Aha. Na gyere menjünk!- majd kilépve a plázából a kocsi felé igyekeztünk, majd bepakoltunk. Az úton most beszélgettünk.

-Szerinted mit akarhatott?

-Ki?

-A lány.

-Nem tudom.- rántotta meg a vállát Lun miközben az utat figyelte. Mikor megérkeztünk csedben felcsempésztük az ajándékokat majd én szétterűlve az ágyamon aludtam el...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro