4 nappal később végre megérkeztem az Floridába. Igaz lezuhant a gép,( Bocs nagyi! ) de sikeresen ki tudtam ugrani így ejtő ernyőztem egy kicsit. Igaz még sosem csináltam ilyet de mindegy, nagyon izgultam és féltem. A vízbe érkeztem, ahol kb. 1 órán át lubickoltam. Majd kezdtem szomjas, éhes lenni. De nem csak én. Majdnem megtámadott egy cápa, de a sors még nem akarta, hogy meghaljak így egy halász hajó tűnt fel. A halász hajón aranyos emberek segítettek és megmentették az életemet. El is vittek az USA-ba. A kikötőnél köszönet képen össze ütöttem nekik egy rántottát. Szerencsémre olyat még nem ettek így ez új volt nekik és én is adhattam nekik valamit. Aztán egy terhes anyuka felvett és eltudott vinni Kanadáig, egy kórházig. Ugyan is elkezdte szülni a gyerekét a kocsiban és nekem kelet átvennem a kormányt. Nincs még meg a jogsim ezért nem csodáltam, hogy a rendőrök megállítottak.De amikor látták, hogy mellettem egy baba készülődik ki, így segítettek nekem és az anyukának. Be ülhettünk a rendőr kocsiba és szirénával indultunk a kórházba. A kórházban a rendőrség elpasszolt minket egy orvosok, inkább a kismamát Juliettét. Amíg ő szült én kaptam az agymosást a vén csóka rendőrtől, hogy mit szabad meg mit nem. Este olyan 24:00 körül megszületett a kis Dave. Meg engedték, hogy be mennyek megnézni, nagyon aranyos kis jószág. Juliet megköszönt mindent én is aztán elváltunk. Éppen a kórházból mentem ki mire a vén öreg csóka fel ajánlotta, hogy szivesen elvisz Floridába. Nem akartam, de valahogyan el kell jutnom oda. De természetesen igent mondtam. Nem volt rossz ötlet. Közölte velem, hogy másnap indulnánk addig foglal nekem az őrsön egy cellát éjjelre. Hát kösz. Kaptam is egyet, az ágy olyan volt int a kő, alig tudtam aludni. Majd reggel jött az öreg, hogy mégsem tud elvinni. Na ekkor bedurrant az agyam és ordítani kezdtem.Aztán a csávókám lenyugtatott, hogy majd az unokája elvisz engem ugyan is oda tart. Hurrá most majd a vén szatyornak valamelyik kis sznob unokájával kell majd órákon át utazom. Ekkor ezt gondoltam, kár volt.Ugyan is mikor kiértem az őrsről nem egy sznob gyerek állt hanem egy isten. A neve Micheal, egy bandában játszik. Vele utaztam 1 napot, majd végre megérkeztünk  Floridába, nagyon jól éreztem magam az utakon a szöszi festett hajú sráccal. Majd este elhívott magához, hogy aludjak nála, ugyan is nincs lakás ahol aludni tudnék. Így nála aludtam. Természetesen próbálkozott, de nem hagytam :D...

Reggel:

Épp a kávémat kortyolgatom mikor a félmeztelen Micheal megjelenik és az ajtó félfának dől.Nagyon édes meg minden, de nem nagyon jön be nekem ez a tílus, bocs Micheal.

-Mennem kell Micheal!-álltam fel az asztaltól

-Ha megmondod, hogy hova mész?-

-Nem!

-De!- mosolygott csábosan

-Jó!

-Ha!

-A Fox főbázisára, kiszabadítani egyik emberünket, úgy se tudod , hogy kik azok, úgy, hogy mindegy.

-Mi????- ült le velem szembe a székre

-Avery nem mehetsz oda!!!!!- ordította

-Mi ? De hogy is nem!!!

-Nem! Tudod milyen veszélyes? Ha valami bajod esne én nem, nem bocsátanám meg magamnak, és végre az enyém vagy!! Nem, nem engedhetlek.

-Te honnan tudsz erről??

-Onnan, gy én is az akadémián nőttem fel, és a királynő mondta, hogy derítsem ki, hogy jól vagy-e-

-És ezt miért nem mondtad???

-Mert nem kérdezted??

-Már azért is oda megyek!

-Ki az a tag akit meg kell mentened?

-Aaron.

-Mi ő ott van???

-Ismered?

-Persze! Ő az unoka tesóm, ti is ott voltatok?- döbbent le mire bólogatni kezdtem

-Igen mi is ott voltunk, csak amikor a pincéből kiakartunk jutni akkor ő talált TNT-ket és fel robbantotta vele az épületet. Összesen 4 órát vártunk rá de nem jött. Épp vissza fordulni készűltem de akkor jött  a felmentő sereg..-hadartam tovább a mondani valómat

-Úr isten! Remélem Lunának és a nagyinak nem lett semmi baja.

-Kösz az aggódást, de nem lett nyugi .- mosolyogtam rá majd a szobába, ahol aludtam arra felé vettem az irányt mire két kéz fogta meg a derekam.

-Micheal ne csináld kérlek!- szóltam rá élesen mire elengedett

-Nem értelek- rázta meg a fejét és bement a fürdő szobába

-Én sem magamat- suttogtam magam elé és bementem a szobámba, össze pakoltam a cuccaimat.Éppen menni készültem, mire Micheal felöltözve, és felfegyverkezve lépett mellém

-Mehetünk?

-Mi?- néztem rá értetlenül

-Szerinted hagylak csak úgy elmenni oda??

-Miért nem??- kérdeztem

-Hát nem- mosolyodott el majd kinyitotta az ajtót előttem és mentünk a kocsihoz.Vagy félórán át mentünk mire Micheal leparkolt egy erdő szélén

-Miért pont ide?

-Miért nem vonzódsz hozzám?

-Miért?

-Azért mert vonzódom hozzád- nézett rám értetlenül

-Nem ezt kérdeztem, hogy miért ide parkoltál?

-Jah mert ez a legjobb búvó hely a környéken

-Mi? te már voltál itt?

-Persze- mosolyodott rám majd előre ment

-Majd jelzek ha jöhetsz- kiabálta vissza mire én a kocsinak támaszkodtam

-Úr isten Avery ezt látnod kell!!- kiált fel, de ez nem normális kiáltás volt, éreztem, hogy fél és meglepett is egyben mentem utána és megálltam mellette

-Mi van?- nézek rá mire ő előre mutat, elkerekedik a szeme és érzem, hogy meleg könny cseppek törnek maguknak utat, majd lefolynak az arcomon

-Úr isten!!- dőlök Michealnak  a vállának és zokogok, a hajamra kapom a kezem ugyan is valami ráesett, felnézek Michealra akinek a szeme csukva van és úgy zokog, majd megölelem, ő is megölel és már ketten zokogunk ölelkezve....

-

:(  :( :(