0.4
-Na akkor kezdjük. Avery csapata a piros, tessék ezt a kendőt tekerjétek a csuklótokra, Aaronék pedig a kék.
- Nem azt mondtad, hogy box lessz- kérdezte Missi
-Hát akkor a lányok győznének- röhögte el magát
-Ez most inkább karate lessz - mondta- Szóval. Amelyik csapat győz..
-Ajándékban lesz részünk- mondtuk egyszerre unottan mire Thomass felröhögött
-Jól van kis okoskák. MEHEEET!- ordította el magát mire szenbe álltam Aaronnal
-Figyelj, hadd magyaráz...- itt nem tudta befejezni ugyan is kigáncsoltam, győztem, megporóltam a kezem és már menni készűltem mikor hírtelen a szőnyegre érkeztem. Igen ő is kigáncsólt, döntetlen eddig. Oh basszus!!
Gyorsan felpattantam, Aaron is .
-Kérlek!- nézett megint a szemembe, leengedtem a karomat mire Aaron elmosolyodott, aztán gyomor szályon rúgtam. Aaron össze esett én pedig oda hajoltam a füléhez.
-Kinem állhatom, hogy ha kihasználnak, és utálom ha sajnálkozik elöttem egy fiú, bocs- majd elmentem mellette,
már-már majdnem leűltem a padra mire valaki megfogta a könyököm.
-Szia- mondta
-Szia- mosolyogtam rá majd leűltem, Missi pedig mellém űlt.
-Figyelj. Aaron neked akart jót, hidj nekem. Azért magyarázkodott Emmának rólad ilyen csúnyán, hogy Emma leszálljon rólad. Hidd el nekem. Emma szemében Aaron szent, ha Emma elé kerűlsz, ő eltapos és szétver és belök a porba- borzongott meg
-Mi mi? Veled is ezt csinálta- kezdett bekattani az agyam, Missi megrázta a fejét majd oldalra mutatott, ott állt egy szemüveges, sovány, kékes-lila foltban tűnő lány.
-Ezt mikor csinálta vele- döbbentem le
-Vagy 1 éve, csak a lilás foltok megmaradtak ja és mű keze lett és asszisztens most itt- mesélte
-Te láttad ahogy?
-Sajnos igen, arra tévedtem, új voltam- rántotta meg a vállát
-Aztaa te 1 éve itt vagy??
-Jah, szívás mi? Te mióta vagy itt?
-Foggalmam sincs- adtam meg magam
-Jah előszőr én se tudtam. Majd eszedbe jutnak.- veregette meg a vállam
-Mi aki itt van annak elment ugyan úgy az emlékezete???
-Igen, de valaki emlékszik kis halovány képekre, vagy teljesen. De valaki még a nevét sem tudja pedig vagy 3 éve itt van. Őt akkor elszokták nevezni. Gondolom az igazi nevén, hisz a királynő vagy is az igazgató tud a történelmi hátterünkről, ő tud minedent rólunk ami ezelött mielött idekerűltünk.
-Azt mondod, hogy aki ide kerűl annak elveszik az emlékeit?
-Igen, de általában van egy gyengepont, mindenkinek. Elég egy fűszáll vagy egy személy vagy akárki, akármi, hogy minden eszünkbe jusson. De ezt szerintem direk nem engedik,hogy lássuk. Mert akkor elhagynánk a helyet. Elméletileg volt egy ilyen ember, a kinek meglett a gyenge pontja, úgy hívták hogy Sam. Ahogyan kiszabadúlt olyan gyorsan is meghalt.
-Megőlték???
-Nem. Elméletileg az Akadémián kívűl az erdőben farkaskopók vannak akik megesznek minden, mindenkit.
-Akkor, hogy hogy nem tudnak bejönni az Akadémiára- értetlenkedtem
-Mert elméletileg egy valaki, valami irányítja őket.
-Akkor, hogy mennek ki az épületen kívűlre a királynő vagy bárki más.
-Úgy, hogy a kopók csak teliholdkor szoktak előjönni.
-Ó szegény Sam.
-Az hát.
-A pirosak győztek!!!- mondta boldogan Thamass majd egy kis zsáakot odaadott minden egyes piros karpántosnak, kinyitottam a kis zsákomat, benne egy szám rejtőzött 22 az előzőn pedig ( amikor a patakon át kelett kelni) abban pedig a 20 szám rejtőzött. Elméletileg a hét végén fog kidrrűlni mi ez. Nekem már kettő szám van, remélem jót jelentenek.
-Avery nincs kedved kijönni?
-Hova ki?
-Csütörtökönként mozizás szokott lenni a kertben.
-Milyen kertben??-
-Majd megmutatom. Akkor este 6- ra készülj el, érted megyek- kacsintott rám Missi mire bólintottam.
-Ok-legyintettem majd kimentem a teremből, fel a szobába érve az asztalomon egy nagycsokór vörös rózsa állt
-Biztosan Aaron- forgattam meg a szemem és mentem a fürdőbe lezuhanyozni.
Egy fehérblúzt magamra rángattam és egy bőr nadrágot, a táskámba egy pokrócot rejtettem.
Egyszer csak komopogtak, ránéztem azórámra : 18:00
Ez lány milyen pontos!!!
-Szia- nyitottam ki az ajtót elötte
-Hallihó! - aztán megakadt a szeme a rózsán
-Hát ez??
-Aarontól gondolom- vontam meg a vállam - Még nem néztem meg.
-Ahha- lépett közelebb a rózsákhoz és megszagolta őket, majd a rózsák közűl kivett egy cetlit.
-Ezt nem Aarontól kaptad- mondta majd a cetlit a kezembe nyomta ez áll rajta:
...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro