-Mi a?- állok fel a hideg!kőröl, hasog a fejem. Kell egy aszpirin!!

Nagy nehezen felállok majd a szobába megyek, az iró asztal feletti kis polcon van egy gyógyszer doboz amit egyből kiszúrtam, majd felkotortam. Megtaláltam, nagy betűkkel rá van írva, hogy FÁJDALOM CSILLAPÍTÓ igaz nem ezt kerestem de ez is megteszi. A gyógyszeres dobozból kihúzom azt a müanyag izét, és kipattintom belőle a gyógyszert. Vissza csuszogok a fürdő szobába és egy tenyérnyi víz segítségével lenyelem a gyógyszert. Várom, hogy csillapodjon, nem múlik el. Ledőlök az ágyra és becsukom a szemem. Egy pillanat alatt bealszok.

Nagy nehezen felülök és az ágyam végében Aaront találtom.

-Mi a? Mit keresel itt??- kérdezem döbbenten

-Csiperózsika, én is örülök neked- mosolyodott el aztán elkomorodott-
-Nem történt semmi szokatlan az éjszaka??- most el mondjam neki vagy sem?

-Nem- válaszolom

-Egészen biztos? Nem éreztél valamit a nyakadom???

-Honnan tudod?- kérdezem csodálkozva

-Bazdmeg ! Miért nem bízól meg bennem????

-Mert példáúl azt se tudom kivagyok és pont egy idegen srácban bízzak meg???- erre dühösen megrázta a fejét

-Nem vagyok idegen! Lehet, hogy nem ismersz! De én igen.

-Akkor is idegen vagy számomra, most nem tudok mit csinálni ha nem ismerlek!!!

-Jó. Gyere edzeni- mondta majd felállt nagyot sóhajtok

-Miért éreztem úgy mintha megharaptak volna??- nézekrá mosolyogva

-Ezt nem nekem kell megmagyaráznom majd gyere- aztán becsapta sértődötten az ajtót, lezuhanyoztam, felvettem a cica gatyámat rá a fekete pólót aztán kimentem az épületből és egy csomó fiatallal találtam magam szembe.

-Na szóval! Fogjátok ezeket a botokat, ma kimegyünk a kis patakhoz ott folytattjuk a kiképzést- szólalt meg valaki a hátam mögűl, kb 24-5 éves lehet, szőke vállig érő haja van, barna szeme és ellenkező nemű.

-Látom csipkerózdika is feléberedt az álmából!- nézett rám íncselkedve huuuu ezt még vissza kapja!
-Tessék a tiéd az első. Szóval menjetek arra, egyenesen majd barra. Ott lesz egy patak, a patak másik oldalán pedig néhány dolog ami szerintem jól fog jönni nektek. Menjetek át a patakon úgy hogy nem lehettek vizesek! Majd vissza ide ahol én állok!- közben osztogatta a hosszú botokat vagy miket.

-Szóval van valakinek valami kérdése?- nézett körűl mire feltettem a kezem
-Oké senki, akkor RAJT!- üvőltötte el magát mire mindenki rohanni kezdett mint az állat. Hezitáltam egy darabig aztán utánuk futottam. Egyenes majd barra. Tényleg van ott egy patak, de pataknak nem nevezhetném! Rohadt széles és köves és rohadtúl árad!!!! A másik oldalán zsákok találhatóak, vajon mik vannak benne??
Melettem egy szöszi kis csaj a köveken kezdett el ugrálni, de megcsúszott és elesett, vitte magával az ár. Félem!!! A csaj után egy srác próbálkozott, ő a botot használta, kiszemelt egy stabil követ majd ráhelyezte a botot. Szerintem elfog tőrni. Olyan vékony meg instabil is. Jól gondoltam! Csak nem hogy eltőrt volna, hanem belecsúszott a srác a vízbe és őt is vitte a pataaak.

Már csak 5- en maradtunk, a többieket elvitte a patak. Gondolkozni kezdtem egy terven.

A bot az strapa bíró. A patak alja pedig homokos, csak nagyok a kövek. Egyszóval csak arra a kőre kéne lendűlnöm, az a leglaposabb. Aztán onnan pedig még egy lendület és a parton vagyok.

Igen ez lett volna a tervem csak megvalósították, és a srácnak nem sikerűlt. Fogtam magam és sétálni kezdtem az erdős részénél és észre vettem egy nagy barna hosszú valamit, közelebb mentem szemügyre venni. Hát nem egy híd!!? Kicsit messze van de legalább nem fulladok meg! Rohanni kezdtem át a hídon majd lefelé a patak mentén. Oda értem a zsákhoz majd megragadtam és a vállamra raktam.
,,Hogy a francba jutottál át???"
Hallotam egy hangot, egy lány hangot. Most mondjam, hogy van egy híd? Úgy sem érhetnek utól!!
,,Pár méterre van egy híd" mondtam majd rohanni kezdtem, a híd közepén jártam mire szembe azt vettem észre, hogy jönnek. Nem is akárki ! Mjvel egy keskeny híd így csak egy ember fér el.

-Huzz odébb!- tólt férre a szöszi, de nem fért el így sem, már mindenki a híd végében toporgott, hogy át tudjanak menni.
-Vagy tudod mit?- nézett rám gúnyosan a szöszi mű arcú ( komoly vagy egy tonna simk van rajta!) majd elkezdte ráncigálni a zsákot amit szereztem

-Hozz magadnak !- mondtam majd egy erős rántással kitéptem a kezéből. Ez oké is lenne, csak a csajszi bele esett a vízbe. Egy nagy tasot kaptam a híd másik végéről, majd tovább futni kezdtem le a hídról. Már egy csomóan álltak ott. A legtöbbjük vizes. Gondolom, valahogy kimásztak. Szaladtam tovább, kikanyarodtam majd egyenesen a szöszi elé dobtam a zsákot és elterűltem a fűben.

-Hu azt hittem te leszel az utolsó. Ez nem semmi- nézett az órájára

-Men-nyi- lihegtem

-20 perc, ez rekórd! Látom megtaláltad a hidat- röhögött fel mire felűltem

-Minek kelett a bot??- nézek fel rá

-Egy kis csíny volt, akkor rá jöttek volna- kacsintott

-Ahha- dőltem hátra majd lehunytam a szemem és próbáltam egyenletesen lélegezni

-Thomas vagyok amúgy- mondta hírtelenmire kinyitottam a szemem és felülök

-Örülök Thomas! Én Avery vagyok!- mondtam nyugottan majd kikerekedett a szemem és felpattantam
-Bazki bazki!!! Thomass tudoom a neveeem!! Esszeeembeee juuutoottttt!! Ááááááá!- ugtottam a nyakába, először meglepődött aztán pedig elkacagta magát majd leszedett a nyakából.

-Nyugi Avery!-

-Miiii? Esszeeemmmbbeeee jjjuuuuttttoooottttt aaaaa nnneeevvveeeemmmm!!! - ugrottam rá mire elvesztette az egyensúlyát így elterűltünk a fűben.
,,Khm" hallottunk meg egy hangot, egy ismerős hangot.

-Csá Aaron- porolta le magát Thomas majd a kezét nyújtotta

-Szia - köszönt majd lepacsizott vele addigra már páran vissza értek, gondolom elakadtak a hídnál.

-Aaron esszeembeee juutottt aaa neeeevveeeemmmm!- ordítottam megint és az ő nyakába is felugrottam mire ő is felröhögött

-Nyugi van kislány- paskolta meg a fenekemet mire lesszálltam a nyakából és szúros szemmel méregetni kezdtem mire megint felröhögött.
-Hanyadik lettél?

-Semmi közöd!- durciztam

-A kislány első lett!- kacsintott rám Thomas

-Nem vagyok kis lány!- akadtam ki

-Jól van durci murci!- ölelt meg Aaron de nem öleltem vissza.

-Még egy ölelést sem kapok?- nézett rá szomorú kutya tekkintettel mire vissza öleltem.

-Szijja Aaron!- jött oda az a szöszi akit lelöktem a hídról, még mindig ugyan úgy nézki, csak a ruhája vizes, hogy csinálta a simkjét?, majd átkarolta Aaron nyakát.

-Szia -vette le rólam a szemét és unottan nézett a szőkére

-Nincs kedved velem ebédelni?

-Nem tomm le...- be sem tudta fejezni mivel a csaj lesmárolta, ú ezek együtt vannak? Oh.

-Na gyerekek menjünk most be edzeni.- mondta Thomas majd beterelt minket az épületbe, azon túl egy bazi nagy tesi terembe, Aaron meg a ribanca nem jöttek be. Miért is érdekel ez engem???

-Jó a futás megvolt. Avery, Jack és Missi kapja meg a zsákot. A többiek meg szégyeljék magukat, hogy ennyi logikájuk sincs.- rázta meg a fejét Thomas.
-A következő feladat a kötél mászás. Sosem tudni, hogy mikor kell kimászni az ablakon a szar sex miatt- erre felröhögtünk többen is.
- De nem is ezért, hanem ha példáúl épp mented a vámpírodat egy erdőben. Jönnek az egyik DVA nem tud fára mászni. Mi a teendő?-

-Futni?- ordította be az egyik srác

-Nem hisz amikor lőnek akkor hova futsz te eszetlen?-

-Hát mivel erdőben vagyok így az erdőben??-

-Bocs rosszúl kérdeztem. Mikor már megsebesűltél vagy mit tudom én, hogy futsz tovább??

-Fára mászom??

-Oh bazdmeg!- ütötte meg a homlokát Missi.

-Igen én is így érzek- mondta Thomas
-Szóval valami más?-erre feltettem a kezem

-Akkot mi lenne ha fára másznánk??- kérdeztem cinikusan

-Na végre valami jó válasz!!!

-Én ezt nem értem- zavarodott össze Jack

-Mindegy, az izmainkat erősítjük ezzel.- mondta - Meg szeretek nevetni a bénákon- tette hozzá ok akkor majd nevethet rajtam, nem tudok kötelet mászni!!

- A három aki nyert az kezdi.- jelentette be Thomas

-De én..- kezdtem

-Semmi de! - nézett rám szúrós szemmel mire feltettem a kezem és a kötél felé fordúltam,szerencsére nincs alatta szivacs és gondolom, nem is lesz, hurrá. Elkezdtem mászni a kötelen, másztam, másztam, azthiszem soha sem fogok feljutni a tetejére. De, de valahogyan sikerűlt!!!

-Jee fent vagyok! Most mi a teendő?- ordítottam le

-Mondjuk, hogy gyere le?- hallottam meg Aaron hangját aki vigyorogva figyelt

-Ahj. Olyan nehéz volt ide feljönni. Muszály le menni??- kérdezte félve ugyan is félek, nem kicsitt. Rohadt hosszú ez a kötél!!!!

- Milyen betoji vagy nem tudsz lejönni???- jött vissza a válasz mire bedühödtem

-Csak azt hiszed lúzerkám!!!-fogtam majd elkezdtem lefelé haladni, jé még is tudok kötelet mászni! Mi én és a kötél??? Hisz nem is tudoook?? Ekkor a lábammal elvesztettem a kötelet és lefelé csúsztam, aztán a kötelet is elengedtem. Lentről egy sikítást hallottam. Zuhanni kezdtem, a föld egyre közelebb lett. Aztán becsuktam a szemem a legrosszabra számítva. Erre egy kéz fogott meg. Nem mertem kinyitni a szemem. Mivan ha kinyitom és meghalok??

-Hé baby! Kinyithatod a szemed!!- hallottam egy ismerős hangot azzal gyorsan ki is pattant a szemem. Aaron karjaiban hevertem. Bele néztem a gyönyörű szemébe. Wow de helyes! Várjunk csak Avery! Barátnője van, és amúgy is mivan veled?? Kipattantam a karjaiból és arrébb löktem magamtól.

-Most meg mi a bajod durci?- kérdezte pimasz mosollyal

-Majd nem miattad meghaltam szerinted???- néztem rá dühösen

-De hisz meg mentettem eközben az életed!!-makacskodott Aaron

-Áu- néztem a kezemre ami piros és vérömlik belőle, amíg az elején estem súrolta a kezem a kötél.

-Úr isten Avery gyere elviszlek az orvosiba- azzal Aaron felkapott és cipelni kezdett....