IV. szám folytatás
EGY CSEPP AMBRÓZIA
Anthesteria
Ez az ókori görög ünnep, amelyről valószínűleg nem sokat hallottál, három napos fesztivál volt Dionüszosz, a bor istenének tiszteletére. Mindenki részt vett benne, beleértve a nőket, a gyermekeket, az alkalmazott szolgákat és a házi rabszolgákat. A borfogyasztással két igen eltérő dolgot ünnepeltek, mégpedig a tavaszt és a halált.
A görögök úgy hitték, hogy akkor a halottak szellemei az utcán járnak, így a fesztiválon belül kifejezték a tiszteletüket irántuk.
Az ünnep kapta a nevét a görög Anthesterion hónapról (február végétől március elejéig), vagy fordítva, nem tudni, viszont valószínűleg mindkettő a görög virág (anthos) szóból ered - utalva a szőlő tavaszi első virágzására.
De miből is áll ez az ősi fesztivál?
1. nap:
Pithoigia „Palack nyitó nap"
A fesztivál első napján borosüvegeket nyitottak, megkezdődött az ivás és a lakoma, boráldozatokat kínáltak Dionüszosznak.
De eredetileg az edények valószínűleg temetkezési urnák voltak, amelyekből a szellemek kirepültek, amikor a fedeleket levették.
2. nap: Choes
"Boroskancsó nap"
A második napon a fesztivál valóban beindult - az ivókupákat boroskancsókra cserélték. Az ünneplők magukkal vitték saját, előre összekevert borral töltött boroskorsójukat (chous).
Egy normál chous körülbelül 3-4 liter, az ivóversenyekhez szokásos mennyiségű bort tartalmazott. (Nyugalom, a bort vízzel hígították.)
Hivatalos ivóversenyt rendeztek. Az első ember (bizony, ezen a fesztiválon még a szolgák is) aki kiürítette a kancsóját, győztessé koronázták és egy bortömlőt kapott jutalomként.
A fesztivál alatt az állam titkos ceremóniát tartott, amelyen a baziliszta, vagy a bazilinna, a király, vagy a bazileus felesége ünnepélyes házasságban vett részt Dionüszosz boristennel. A rituálét a Lenaeumi Dionüszosz szentélyében hajtották végre, amely csak ezen a napon volt nyitva.
Valójában a gyermekek ábrázolása meglehetősen gyakori az Anthesteria boroskancsókon, mivel a fesztivál fontos mérföldkő volt a fiatal fiúk számára. A fesztivál ideje alatt a hároméves fiúk saját kis boroskancsókat kaptak és hivatalosan befogadták őket apjuk rokoni köreibe; a közösség részévé váltak.
Az ivás, mulatság és ünneplés közepette úgy tartották, hogy a szellemek kint járkálnak az élők között.
Dionüszosz, a bor, az újjászületés és az átalakulás istenét a halálhoz és az áldott túlvilág reményéhez is társították.
3. nap: Chytroi
„Fazekak napja"
Két nap után, amikor Dionüszosz eljövetelét ünnepelték, a harmadik napot a halottak emlékére szentelték. Mivel az Anthesteria alatt úgy gondolták, hogy a halottak lelkei visszatérnek az Alvilágból és az élők között járnak, az emberek különböző óvintézkedéseket hajtottak végre.
A szerencsétlenséget hozó, gonosz szellemek ellen a homoktövist rágtak, bekenték az ajtókat és az összes szentélyt bezárták, hogy távol tartsák őket (csak Dionüszosz temploma maradt nyitva).
A harmadik nap különleges rituálékon keresztül tért vissza a normális életbe. A családok főtt gabonákat készítenek agyagedényekben, felajánlásként Hermész (mivel ő a lelkek szállítója is) és a halott lelkek számára - hasonlóan a modern Mindenszentek napjához, vagy Día de Muertoshoz.
Ez az olajedény mutatja, ahogy Hermész szárnyas sapkáját viseli és egy fiatal nőt kísér az Alvilágba. Karját fogva Kharón révész felé vezeti, aki a Sztüx folyón átviszi a Holtak birodalmába.
A nap végén megkérték a szellemeket, hogy térjenek vissza az Alvilágba. A családok ezt kiáltották: „Ki az ajtón szellemek! Anthesteria véget ért! ". Ezzel véget vetettek a fesztiválnak, helyreállítva a napjaik rendjét.
Will Solace
InterYOU
Marco: üdvözlet, üdvözlet! Mindenkinek csodálatosan gyönyörűséges, borzalmas Halloweent kívánok! Ehhez a szörnyűséges alkalomhoz egy igazán szörnyűséges vendéget hívtunk meg, aki nem más, mint Borzasztó Boszi, a boszorkány!
dobpergés
betrappol egy slampos boszorkány és levágja magát a székbe
Marco: szervusz, kedves Boszi, hogy érzed magad?
Boszi: egh...
Marco: igen, ez a hónap sokakat igencsak megvisel. Úgy hallottam, te vagy az egyik fő halloweeni boszorkány. Igaz ez?
Boszi: ehem.
Marco: ez roppant érdekes! Sok a munkátok? Ugyanúgy tartjátok az ünnepeket, mint eddig?
Boszi: ehem.
Marco: szóval semmilyen változtatás nem várható, ha jól értem.
Boszi: e-ehm.
Marco: érdekes, nagyon érdekes! És mit gondolsz, szükséges itt is betartani a mindenféle maszkos szabályokat?
Boszi: ehem.
Marco: értem! Beszéljünk egy kicsit a menüsorról! Látok itt Borzasztó Borsólevest, Szaftos Szemtolyó, Terrorral Töltött káposztát, Kínos Kuglófot és a híres neves Para Pudingot. Mindent te fogod csinálni?
Boszi: ehem.
Marco: ez nagyszerű! Gondolom, megint nagyszerű és nagystílű dekoráció lesz?
Boszi: ehem.
Marco: az egész tábor hivatalos?
Boszi: ehem.
Marco: utolsó kérdés: megint lesz Rémkirály és Rémkirálynő választás, mint eddig minden évben?
Boszi: ehem, ehem!
Marco: szuper! Nos, kedves olvasók, nézők, hallgatók, mindenféle rendű és rangú félvérek, ne menjetek sehova, mert folytatódik az újság! Én Marco voltam, ti pedig szexik vagytok! kacsint
AMFITEÁTRUM
Én: Hali! Kezdjük is el a kérdezz-felelek játékot. (Csak hogy tisztázzuk, mindenki játszik, nincs olyan, hogy magán, vagy személyes tér...)
Én: Will! Hova vitted el először randizni Nicót?
Will: *nem akarja megmondani, szorosan összeszorítja a fogait, a paradicsom árnyalatai táncolnak végig az arcán*
Nico: gyerünk drágám, mondd csak meg *vigyorog*
Will: nem.
Nico: gyerüüüüünk...
Will: hát... Nos... Én... Mekibe.
Én: *vigyorog* na ez a beszéd! *elfordul, fangörcs, vissza* Oksi. Kövi?
Will: Nico drágám... Mikor mutatsz be végre Hádésznak?
Nico: ...
Will: ...
Én: ...
Nico: Annabeth. Mi a kedvenc könyved?
Annabeth: mennyit lehet mondani?
Nico: hát, gondolom, egyet.
Annabeth: nagyon jó kérdés... Rengeteg kedvenc könyvem van, nem tudok választani... Talán egy magyar szerző, Szabó Magda könyve, az Abigél, az a szívem csücske. Természetesen csak Percy mellet. Piper, mi a kedvenc programod a Félvér Táboron belül?
Piper: a táborban? Hát, szeretek beszélgetni olyan emberekkel, akikkel nem nagyon van közös programunk, vagy alapesetben nem törekszümk egymás társaságára. De szeretek még sétálni, Jasonnel.
*írói megjegyzés: a teljes interjú elkészítéséhez veszélyes módszerekhez kellett folyamodnia a stábnak a kiváló minőségért. Tárcsázzuk Leo Valdezt*
Leo: Yoooo félisten bratyók! Hogi vagi? Szép a tenger?
Piper: Leo, mikor tolod vissza a képed a táborba??!!
Leo: vissza? Kedves Piper, én.... *recsegés, ropogás, sípolás, krétacsikorgás* úgyhogy így áll a helyzet.
Piper: *????? *
Mindenki más: *??????*
Én: *???!!!*
Leo: Connor!
Connor: Igen, bro?
Leo: Mikor adod vissza a "kölcsönkért" pólóm, nadrágom, pénztárcám, kalapácsom, alsónadrágom?!
Connor: *Leo ruhájában, kalapácsot forgat a kezében* HOGY MI, BRAT? NEM HALLOM! MEGSZAKADT A KAPCSOLAT! *véletlen kinyomja* Clarisse....
Clarisse: igen?
Connor: van olyan ember/félisten/szörny/ fegyver/bokszzsák akivel létesítettél már..... Szerelmi kapcsolatot?
......... FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ SZÁMBAN.......
Monogrid
MŰHELY
Apollón
Készítette: Asiry04
Pennywise
Készítette: Camille Wood
Ray
Készítette: miss.joeblack
Vicckatedra - A haláli viccek tárháza
-Min tartják a halottak az online órákat?
- ?
- Zoombin.
***
-Mit kell mondani Percynek, hogy ússzon?
- ?
- Perszeússz.
***
Főszerkesztő:
Will Solace
Korrektor:
Nico di Angelo
Szerkesztők:
Asiry
(Asiry04)
Camille Wood
Marco
Monogrid
(Thebestmonofan1)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro