FORDÍTÁS

Sétálok a városomban és erősen fúj a szél

Mindent hátrahagytam és a nap ott van a horizonton

Házakat látok a távolban, becsukták az ajtókat

De szerencsére velem van az ő keze és piros orcája

Felhúzott a tövisekkel borított földről

Millió kígyó harapásával megállok a tekercseknél

Nem hallotta meg ezeket a rohadékokat és az átkaikat

Egy pillantással meggyőzött, hogy összecsomagoljak és elmenjek

Mert ez egy olyan út, amit idáig senki nem tett meg

Alice és az ő csodái és a Bolond Kalapos

Ezen az úton sétálunk majd és nem leszek többé fáradt

Egészen addig amíg az idő el nem hozza a hajadra a fehérséget

Mert itt hagyott nekem egy papírt a kezemben és egy fél cigarettát

Maradjunk még egy kicsit, még mindig nem kell sietni

Mert van egy mondat a fejemben leírva, de sose mondtam ki

Mert az élet nélküled nem lehet tökéletes

Tehát Marlena, térj haza, mert itt már érezhető a hideg,

Tehát Marlena, térj haza, mert nem akarok többet várni,

Tehát Marlena, térj haza, mert itt már érezhető a hideg,

Tehát Marlena, térj haza, mert félek az eltűnéstől

És itt az ég szépen lassan átlátszóvá válik

És a nap megvilágítja az emberek gyengeségeit

Egy sós könnycsepp nedvesíti meg az orcámat, miközben

A keze gyengéden simogatja az arcomat

Vércseppekkel a kezén megmássza majd az összes hegycsúcsot

Meg akarok érkezni oda, ahol az emberi szem megszűnik,

Hogy megtanuljam megbocsátani az összes hibámat

Mert néha még az angyalok is félnek a haláltól

Mert itt maradt nekem egy papír és egy fél cigaretta a kezemben

Fussunk el azok elől, akik túlságosan szomjasak a bosszúra,

Erről a szilárd Földről, mert most már túl szűk

Tegnap nyugodt voltam, mert ma én leszek a vihar

Tehát Marlena, térj haza, mert itt már érezhető a hideg,

Tehát Marlena, térj haza, mert nem akarok többet várni,

Tehát Marlena, térj haza, mert itt már érezhető a hideg,

Tehát Marlena, térj haza, mert félek az eltűnéstől

Előtted csak egy őrült voltam

Most hagyd, hogy elmeséljem neked:

Volt egy már gyűrött baltám

És vágások voltak a csuklóimon

Ma érzem az áldást és nem találok semmit, amit hozzátehetnék

Ez a város megjelenik, amikor majd lát minket megérkezni

Egyensúlyban voltam az áldozat és a bíró szerepe között

Borzongás volt az, ami fényt hozott a sötétségbe,

És megszabadít téged ezektől a ragyogó, fényes láncoktól

És nincs kétség, ha meghaltak vagy újjászülettek

Így hát, Marlena, térj haza, mert itt érezni már a hideget,

Így hát, Marlena, térj haza, mert nem akarok többet várni,

Így hát, Marlena, térj haza, mert itt már érezni a hideget,

Így hát, Marlena, térj haza, mert nem akarok többet eltűnni

Így hát, Marlena, mert itt már érezni a hideget,

Így hát, Marlena, térj haza, mert félek az eltűnéstől

EREDETI SZÖVEG

Cammino per la mia città e il vento soffia forte

Mi son lasciato tutti indietro e il sole all'orizzonte

Vedo le case, da lontano, hanno chiuso le porte

Ma per fortuna ho la sua mano e le sue guance rosse

Lei mi ha raccolto da per terra coperto di spine

Coi morsi di mille serpenti fermo per le spire

Non ha ascoltato quei bastardi e il loro maledire

Con uno sguardo mi ha convinto a prendere e partire

Che questo è un viaggio che nessuno prima d'ora ha fatto

Alice, le sue meraviglie e il Cappellaio Matto

Cammineremo per sta strada e non sarò mai stanco

Fino a che il tempo porterà sui tuoi capelli il bianco

Che mi è rimasto un foglio in mano e mezza sigaretta

Restiamo un po' di tempo ancora tanto non c'è fretta

Che c'ho una frase scritta in testa ma non l'ho mai detta

Perché la vita, senza te, non può essere perfetta

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che non voglio più aspettare

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che ho paura di sparire

E il cielo piano piano qua diventa trasparente

Il sole illumina le debolezze della gente

Una lacrima salata bagna la mia guancia mentre

Lei con la mano mi accarezza in viso dolcemente

Col sangue sulle mani scalerò tutte le vette

Voglio arrivare dove l'occhio umano si interrompe

Per imparare a perdonare tutte le mie colpe

Perché anche gli angeli, a volte, han paura della morte

Che mi è rimasto un foglio in mano e mezza sigaretta

Corriamo via da chi c'ha troppa sete di vendetta

Da questa Terra ferma perché ormai la sento stretta;

Ieri ero quiete perché oggi sarò la tempesta

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che non voglio più aspettare

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che non voglio più...

Prima di te ero solo un pazzo

Ora lascia che ti racconti:

Avevo un'ascia già sgualcita

E portavo tagli sui polsi

Oggi mi sento benedetto e non trovo niente da aggiungere

Questa città si affaccia quando ci vedrà giungere

Ero in bilico tra l'essere vittima, essere giudice

Era un brivido che porta la luce dentro le tenebre

E ti libera da queste catene splendenti, lucide

Ed il dubbio no, se fossero morti oppure rinasci

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che non voglio più aspettare

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che non voglio più sparire

Quindi Marlena torna a casa che il freddo qua si fa sentire

Quindi Marlena torna a casa che ho paura sparire