Kedves Will!

      Idestova két éve ismerjük egymást. Hihtelen sebességgel röppent el ez a több, mint kétszer háromszázatvanöt nap.
Nemsokára, július 26-án lesz egy éve, hogy azért kérted, legyünk egy pár. Emlékszem, hogy álltam előtted, és kérdeztem halkan, hogy "Ha a többiek kérdezik, mi van köztünk, mit fogunk mondani?". Pont ezt kérdeztem. És a jobb kezed, azt hiszem a derekamon volt. A ballal az arcomat simogattad.

És aztán megkértél...

Elmosolyodtam, igent mondtam, és emlékszem, hogy hirtelen azt éreztem, hogy az egész világ elmehetek a büdös fenébe, mert te meg fogsz védeni. Elöntött a biztonság érzés, hogy nekünk még a távolság sem tehet keresztbe, míg újra találkozunk a táborban.

Mielőtt egy pár lettünk, már elloptam az első csókod, és nem csak ilyen ártatlan dolgok történtek.

Azóta úgy érzem, elválaszthatatlanok vagyunk. Bármilyen rémisztő, hogy ennyire függök valakitől, végtelen nyugalommal tölt el, hogy tőled függök.

És itt vagyunk most.

Te többszáz kilométerre tőlem, messze, én pedig itt kuksolok, és egyre csak a tábort várom, azt a két hetet, míg végre láthatlak és érezhetlek.

Boldog születésnapot, kedvesem.

Őszintén remélem, hogy boldogan telik majd ez a nap, és még rengeteg születésnapodon köszönthetlek, mint párod.

Nagyon hiányzol... Egész nap csak rád gondolok... Írj minél előbb!

Ti Amo, Sunshine-om!

Szeretettel,
Nico

U.i.: ne aggódj, kitaláltam számodra rgy meglepetést, aminek remélhetőleg nagyon fogsz örülni!

Valóság alapján