JiMin - Lee_Min_Young00
JungKook - Nikoow

Nagyon boldog nőnapot kívánok minden női olvasónak! ❤

JiMin

Szerencsére a csajnak leesett hol a tantusz. Még hogy felfogta. Megérdemelte, hogy ilyen nyersen közöljük vele a tényeket, miszerint semmi esélye. Kába tekintettel figyeltem arcvonásait, mikor elváltunk. Imádom a csókját, egyszerűen sokkal jobb, mint bármilyen szenvedély.
- Am... Sajnálom, én nem akartam, hogy... Gondjaid legyenek. - Néztem rá bűnbánó tekintettel.
Felizgattam, pedig tudom, hogy nem szeretném ha megfektetne, de bűntudatot érzek miatta. Esetleg lehet, hogy segítek neki... De nem tudom mennyire örülne neki, akkor csak mégjobban kívánna. De én megfogadtam, hogy minimum addig nem fekszek le vele, amíg be nem gyógyulnak a sebeim... A maximumot pedig még nem tudom, addig, amíg nem érzem magam újra alkalmasnak rá. De Kook annyi mindent tett értem ezidáig... Ideje lesz viszonoznom.

JungKook

- Nyugi Chim, megoldom. - nyomtam ajkaira egy könnyű csókot. - Átnézünk az ékszerüzletbe, ha itt fizettünk? - kérdeztem.
Tény, hogy elég kellemetlen így mászkálni, de nem tudok mit csinálni. Majd otthon elintézem. Emiatt nem hagyjuk abba a közös programot... de olyan rossz...
Kifizettem a ruhákat, köztük a bőrnadrágot is. Egyik kezemben a szatyrok voltak, a másikba meg Chim pici keze. Imádnivalóak ezek a mini ujjak, szinte elvesznek az enyéim mellett.
- Nézz körül nyugodtan, és szólj, ha valami tetszik.

JiMin

Még hogy megoldja... Megoldjuk!
- Persze! - Mondtam felvillanyozva.
Tök romantikus, ha van egy páros dolgod a pároddal. Ráadásul az, hogy a miénk egy gyűrű lesz, egyből arra emlékeztet, hogy JungKook megkéri a kezem. Persze tudom, hogy ez jelenleg lehetetlen, hisz' én nagyon fiatal vagyok még egy házassághoz, ráadásul a szüleink se tudnak a kapcsolatunkról, ráadásul még csak most kezdődött el úgy igazából. Kézenfogva léptünk ki a boltból, ami miatt sok ember utánunk nézett.
Egy elég szép ékszerboltba néztünk be, én nem győztem betelni a látvánnyal. Lábaim egyből külön utakra keltek, így Kooktól elszakadva odaszaladtam a legközelebbi üveggel elkerített asztalhoz, és minden gyűrűt megvizsgáltam, amennyire csak tudtam. Végül pedig megtaláltam az igazit, amibe első látásra beleszerettem.

- Kook! Nézd! - kezdtem el vadul mutogatni az üveg túloldalára.
- Szerintem ez tökéletes. - Mondtam sóhajtva, és már el is képzeltem milyen jól fog mutatni nekünk.

JungKook

Nem volt könnyű figyelmen kívül hagyni, hogy a nadrágomból sátor lett, de próbálkoztam. Én is nézelődtem, de nem csak a gyűrűknél. Jobban érdekeltek a nyakláncok, és ki is néztem egyet. Rágravíroztatnám a nevem, és mindig eszébe jutnék.
- Jövök. - sétáltam mögé.
Lehetetlen lett volna nem kiszúrni, hogy melyiket figyeli. Szemei szinte egy anime karakterével vetekedett, és annyira ámulattal nézte, hogy mást nem is választhattam volna.
Nekem is tetszettek. Egyszerű, de mégis egyedi, és különleges. Pont olyan, amilyen nekünk kell.
- Ezt szeretnéd? - kérdeztem rá, pedig nyilvánvaló volt. Heves bólogatásba kezdett, én pedig addig odainvitáltam az eladót.
- Ezeket szeretnénk felpróbálni. - mutattam a kért tárgyakra.
- De csak ez a két darab van, és az egyik női kézre készült... - nézett rànk furcsán.
- Szerintem nincs ráírva, hogy melyik nemnek lett gyártva. A barátomnak egyébként is kicsi ujjai vannak, biztosra veszem, hogy jó lesz rá. - szóltam vissza egy kicsit erényesebben.
Még hogy női.. és ha én fiúnak akarom venni? Mi köze hozzá?

JiMin

Teljesen bezsongtam, úgy éreztem magam mint egy kisgyerek, aki egy olyan játékot kap meg, amit már régóta szeretett volna. Bár egy kicsit elgondolkodtató volt, amit az eladó mondott. Az ilyen dolgokat általában nőre és férfire terveznek, nem pedig férfi és férfire. Mondjuk eddig se nagyon foglalkoztam az ilyen dolgokkal, nem én döntöm el kibe szeretek bele. Végül a nő a száját húzva, de a kezünkbe adta a gyűrűket, mi pedig felpróbáltuk. Tökéletesen illeszkedett ujjaimra, ami mosolygásra késztetett. Lehet, hogy női, de rám is ugyanolyan jó.
- Nézd Kook. Pont jó. - Mutattam meg neki gyűrűs ujjam, egy halvány mosoly kíséretében.

JungKook

Nagyon tetszett, hogy JiMin ennyire boldog. Jó ötlet volt, ez a páros dolog, bár a gyűrű lehet, hogy egy kicsit sok. Olyan, mintha máris eljegyeztem volna, pedig az még korai.
- Le se vedd, kifizetem. - vettem elő a pénztárcám.
Kifizettem, majd indultunk is a kocsihoz. Nekem mára ennyi elég volt, elfáradtam.
- Ennyire tetszik? - kérdeztem barátom.
Mintha nem is érezne már fájdalmat, úgy sétált. A kezemet se fogta meg, annyira fogdosta és nézegette az ujján pihenő karikát. Aranyos látványt nyújtott. Kénytelen voltam puszit nyomni arcára, hogy kizökkentsem egy kicsit az extázisból.
- Úgy csinálsz, mintha eljegyeztelek volna. - kuncogtam.

JiMin

Alig két perce van az ujjamon ez a csoda, de én már is oda és vissza vagyok érte. Egyszerűen annyira jól néz ki együtt a kezünk a gyűrűkkel, ráadásul nem győzöm hangsúlyozni, mennyire gyönyörű az a kis kristály benne, és milyen aranyosak az írások benne. Nem beszélve róla, hogy milyen egyedi. Nem minden nap talál az ember egy ilyen különlegességet.
Teljes extázisban mentem Kook után, nem foglalkozva semmivel és senkivel, csak a kis karikára, ami néha megcsillant, ha fény ment rá.
- Úgy is érzem magam! - Vigyorogtam továbbra is, majd mikor eljutott az agyamig mit is mondtam, a szám elé tettem a kezeim.
- Mármint... Ezek eredetileg is eljegyzési gyűrűk, és tökre szépek, meg minden... - Hablatyoltam össze - vissza zavaromban. Ez baromira gáz, képes voltam azt hangosan kimondani, hogy úgy érzem magam, mint akinek tényleg megkérték a kezét?! Milyen szánalmas vagyok már, édes Istenem.

JungKook

Elnevettem magam zavarán. Ebből már nem menti ki magát. Édes, hogy ennyire beleéli magát a dolgokba.
- Szeretnéd, hogy az legyen? - hajoltam bele az arcába. Eddig rózsaszínű felület most sokkal inkább egy paradicsomhoz hasonlított. - Majd akkor, ha nagy leszel. - suttogtam a fülébe, majd ott hagytam a meglepődött fiút.
Az autónk amúgyis már csak pár méterre volt. Amíg ő észhez tért, addig bepakoltam a cuccokat. Elég sok mindent összeszedtünk, bent még kevesebbnek tűnk. Na nem mintha baj lenne, ezekre szükség volt. A kocsiban elférnek, otthon meg főleg. Már csak valami ételt kellene csinálnunk, mert én nem is ettem, JiMin meg csak pár falatot. Vettünk kaját, majd összedobunk valamit, csak nem halunk éhen.

JiMin

Zavarban éreztem magat, mert elég kurvásan hangzott, hogy én már is szívesen hozzámennék, ráadásul szavai arról árulkodtak, hogy nem lenne ellenére, csak legyek nagykorú, ami csak mégjobban zavarba hozott.
Miután magamhoz tértem a sokkból, egyből Kook után eredtem, hiszen azóta jót mosolyogva reakciómon ülhet a kocsijában. Még mindig enyhe pirral az arcomon másztam be a hátsó ülésekre, majd inkább a háttámlák felé fordultam, hogy addig se érezzem annyira magamon perzselő tekintetét. Most rendesen beégettem magam előtte, tagadni se tudnám.

JungKook

Most vajon durcizik, vagy a zavara miatt fordult el? Majd mindjárt kiderül..
- Tudod, Chim... - Indítottam el az autót. - Most tökéletes rálátásom van a seggedre.
Megjegyzésemre egyből megfordult, én pedig elnevettem magam.
Nem mondom, hogy zavart az a póz, de eléggé elvonta volna a figyelmem a vezetésről. A hírekben már csak azt lehetett volna hallani, hogy „Segg okozta a balesetet.". Akár meg is halhattunk volna, és akkor az utolsó emlékem Jibooty lenne.
- Mit szeretnél enni, ha hazaértünk. Virsli és tojás? - tettem fel az ártatlan kérdést, de aztán leesett a dolog tizennyolc pluszos része is. - De lehet kolbász is, ha azt jobban szereted. - folytattam.
Nem tudom, hogy mi üthetett belém, talán a kielégületlenség okozza ezeket. Mindenesetre élvezem, hogy egy kicsit húzhatom az agyát.

JiMin

- JungKook! - Nyüszítettem, arcom tenyerembe temetve. - Inkább verd ki itt, vagy tudom is én, de ne tegyél több ilyen perverz megjegyzést, én még kiskorú vagyok. - azt nem tettem hozzá, hogy fel is izgat ezzel a piszkos fantáziájával, amit nem akartam, hogy megtörténjen. Sosem rajongtam a saját magam kényeztetéséért, mindig is jobban szerettem, ha más ad nekem örömöt, de most nem akarom, hogy úgy érjenek hozzám. Akár még egy elterelő akciónak is lehet mondani, hisz' ettem reggel, most meg nem nagyon vagyok éhes, de tudom, hogy Kooknak nem nagyon tetszene, ha ezt így kimondanám.

JungKook

Szívesebben hallanám, ahogy egy másik helyzetben nyögné a nevem, de az még egy darabig biztos nem lesz lehetséges.
- Itt? Most? Csak nem nézni szeretnéd? Te kis perverz. - vigyorodtam el. - Eddig nem zavartak a megjegyzéseim, sőt! Ha mást csináltam veled, az se volt ellenedre.
Még hogy kiskorú, és ne tegyek megjegyzést. Ejj Chim, hát azért se hagyom abba.
- Te akartad. - álltam meg a piros lámpánál.
Kigomboltam az ingem, körülbelül a feléig, és végigsimítottam mellkasomon. Tovább haladtam, és nem féltem sóhajaim, amikre nem kicsit rájátszottam. Kicsatoltam övemet, ami nehézkesen ment, ugyanis közben váltott a lámpa.
Tovább nem mentem, hisz' csak játszottam egy kicsit. Annyira nem vagyok felelőtlen, hogy kockáztassam Chim, illetve a saját épségemet, egy kis élvezet miatt.

JiMin

Tágra nyílt szemekkel figyeltem mire is készül, piros arcom már takarni se tudtam volna, ugyanis a fülem hegyéig elpirultam.
- N..ne... Én... Nem úgy gondoltam.. Csak... Egy buta ötlet volt. - mondtam ki nagy nehezen, szemeim le se véve izmos felsőtestéről, és meredező vágyáról, amit az át állított visszapillantó tükörből láthattam. Túl hívogató látvány volt, és akár mennyire nem akartam, és éreztem hogy nem szeretném, a testem reagált a látványra.
- JungKook fejezed beh... - sóhajtottam el a véget, mikor benyúlt alsónadrágjába.
A franc ki van már, hogy nem tudom kontrollálni magam.

JungKook

- Csak nem felizgultál? Annyirah rossz vagyh.. - sóhajtottam, ahogy hozzáértem merevedésemhez.
Jól esett a törődés, mégha csak magamnak is nyújtottam, de nem folytathattam.
Visszacsatoltam az övem, de az ingem úgy hagytam. Nehéz lett volna egy kézzel visszagombolni, és amúgy is meleg van.
- Csak nem azt hitted, hogy vezetés közben könnyítek magamon? Szórakoztam Chim, annyira kanos azért nem vagyok, hogy ne bírjam ki azt a pár perces utat. - azért mégis.
Ha nem lett volna velem JiMin, gondolkodás nélkül álltam volna neki az élvezet hajszolásának.

JiMin

- Nem izgultam fel! - Tagadtam. Szégyenemre tényleg felizgultam, de nem annyira, mint ő. De akkor is. Itt magyarázok arról, hogy nem akarok lefeküdni vele, erre szemmel láthatólag felizgultam arra, hogy a párom egy kocsiban kényeztette magát előttem. Mi ez, ha nem ribancság? Itt kéretem magam, annyi különbséggel, hogy én tényleg nem szeretnék egy ideig szexuális kapcsolatot létesíteni.
- Ismerlek már JungKook... Kinézem belőled. - Szűkítettem össze a szemeim durcásan, minden miatta van. Utálom, hogy pár mondatával már képes pírt csalni az arcomra, vagy készenlétbe hozni.

JungKook

- Nem kockáztatnám, hogy balesetezzünk, és megsérülj. Megígértem, hogy vigyázni fogok rád, nem szegem meg egy hülyeség miatt. - mondtam komolyan.
Leparkoltam a és kiszálltunk mindketten. A legtöbb cuccot bevittem, de így is maradt pár, amit JiMin hozott utánam. Nem akartam, hogy cipekedjen, de ragaszkodott hozzá. Pár ruhába nem szakad bele, ezt én is beláthatom.
- Nos Chim, nekem még van egy kis dolgom. - tettem le a kezemben lévő szatyrokat.
Egyenesen a szobám felé vettem az irányt. Levetődtem az ágyra és már csatoltam is ki az övem. Nem húztam az időt, azonnal belefogtam az önkielégítésbe. Egész nap szenvedtem, de most végre megkönnyebbülhetek.

JiMin

Boldog voltam, hogy ilyen felelősségteljes és elővigyázatos párom van. Elég hamar Kook lakásához értünk, ő pedig felnyitotta a csomagtartót, amiben nem kevés szatyor lapult. Mivel egyedül nem bírt volna el az összessel, segítettem neki, habár nem engedte, hogy vigyek a nehéz szatyrokból. A házba menve az én kis nyuszim egyből magára hagyott, amit meg is tudtam érteni, eléggé kikívánkozott már neki egy kis maszti. Azért még mindig elpirulok, ha belegondolok miket csinálhat az ágyán magával.
Habár azt mondtam segíteni akarok neki, a bátorságom teljesen elment... És még az is lehet, ha én most elkezdenem kielégíteni, túlságosan elveszítené a fejét és nekem eshet, ami jelenleg nagyon nem hiányzik. Én már nagyjából le is nyugodtam szóval nekem szerencsém volt.
Inkább elkezdtem a helyükre rakni a vásárolt dolgokat. A romlandókat a hűtőbe, a már kissé megolvadt fagyikat és a húsokat a fagyasztóba, az italokat, pedig az alsó szekrénybe, ahol van a helyük. A ruháimról levettem a címkét, majd a mosásba raktam őket, hogy ne legyenek piszkosak és jó illatuk legyen. JungKook volt agglegény létéhez híven nem sokszor takarított, így egy székre felállva kezdtem neki a portörléshez. Sosem szerettem lustálkodni ha nem volt muszáj, vagy ha esetleg lenne valami dolgom. Ez Kooknál se volt másképp, mindig én nyaltam fel a házat hétvégente, mikor itt voltam. Habár most sokkal nehezebben ment, többször fel is jajjdultam, ahogy a fenekembe hasított a fájdalom, de nem nagyon törődve vele folytattam tovább a munkát, és vártam, hogy JungKook végezzen.

JungKook

Egyre gyorsabban mozgattam a kezem, ahogy a fantáziám szárnyalt.
Ahogy JiMin szenvedélyesen csókolt, apró kezeivel pedig végigsímított az egész testemen, míg el nem ért a nemesebbik részemhez. Sajátom helyett az ő ujjait képzeltem el.
Száját is bevetette, és lehető legmélyebbre engedte férfiasságom. Szinte megéreztem a torka kezdetét és nyelv munkáját is bevetette.
- Ah... Chimh.. - nyögtem szerelmem nevét, ahogy átlendültem a józan ész határán.
Az eddiginél is gyorsabban mozgattam a kezem, már ha ez lehetséges. Az előnedvemnek köszönhetően - ami szinte ömlött belőlem - elég perverz hangokat adott ki a testem, de ez is csak rá dobott egyet a libidómra.

JiMin

Nem értem, mi tart ennyi ideig Jungkooknak... Eléggé fel volt aljazva, de mégis mindjárt egy húsz perce, hogy odavan. Lehet azóta már rég végzett, és felöltözve az ágyon fekve vár, hogy csak velem foglalkozzon, például kapcsol egy jó filmet, vagy csak szimplán becézget édes csókjaival. Legelőször nem akartam utána menni, mert tiszteletben szerettem volna tartani a magán szféráját, de a kíváncsiság eluralkodott fölöttem, így lopakodva, de a szobája felé vettem az irányt. Sajnos a vastag ajtó miatt semmit sem hallottam, még egy kisebb pisszenést sem, pedig nagyon füleltem, de semmi.
Így egy újabb ötletét kellett választanom. Szóval maradt a kulcslyuk, ahonnan nem is értem, hogy nem szűrődött ki semmi... Ennyire süket még nem vagyok..
Belenéztem, és egy meglepően zabarba ejtő kép tárul elém. JungKook az én nevem nyögve vonaglik az ágyba, mire az én számból is kiszalad egy nyögés, amit nagyon remélem nem hallott meg... Nem lenne valami jó már most lebukni.

JungKook

Hátam ívbe feszült, és egyre közelebb kerültem a határaimhoz. Már itt lenne az ideje, rég óta csinálom már ezt. Jól esett, de hozzá se fogható egy elnyújtott szeretkezéshez.
- Ji.. JiMin.. - csúszott ki egy hosszabb nyögés a számból.
Csípőmmel fellökdöstem, fejem pedig oldalra döntöttem.
Akárhogy próbáltam, egyszerűen nem tudtam elmenni. Ennyire hozzászoktam volna ahhoz, hogy más csinálja? Valószínű...
- Francba.. - ültem ki az ágy szélére.
Teljesen átizzadtak a ruháim, ezért levettem az ingem és az alsó textíliákat is. Előkerestem a telefonom, és megnyitottam egy pornó oldalt. Ha más nem, hátha ez segít. Ha Chim... Nem, őt nem zaklathatom ilyesmivel.
Egy random videót indítottam el, és folytattam a félbehagyott dolgot.

JiMin

Bal kezem a szám elé raktam, és úgy figyeltem tovább JungKookot. A látványra akaratlanul is megrándultam, és nem foglalkozva az előbbi gondolataimmal, a nadrágomba nyúlva kezdtem én is olyan ütemben verni magamnak, mint Kook. Nem akartam lassítani, így pedig csöndben se nagyon tudtam maradni, a kezembe nyöszörögtem, miközben le se vettem a szemem szerelemről. Saját magam érintésétől nem félek, viszont másétól már annál inkább. Ez is miattam van. Miattam kell neki önkielégítést végeznie, mivel vagyok olyan szerencsétlen,és félek tőle, de képes vagyok őt nézve élvezkedni.. Undorító vagyok.

JungKook

Sokat segített a videó, de a képzeletem ígyis túlszárnyalta. Akaratlanul is JiMint képzeltem a passzív fél szerepébe, magamat pedig az aktívéba.
Nem egy hétköznapi meleg pornó volt, sokkal inkább az én stílusomhoz való. Keményen szexeltek, pár kiegészítő kíséretében. Mi is csináltuk már ebben a pózban, így jobban bele tudtam élni magam. Abban a tempóban vertem, ahogy a férfi dugta a másikat.
- JiMinh.. Ahh.. - nyögtem párom nevét, szégyentelenül.
Mintha ki lett volna számolva, egyszerre élveztem el a videóban szereplőkkel. Még párat húztam férfiasságomon, és próbáltam helyreállítani a légzésemet.
Elvettem pár zsepit az éjjeliszekrényről és megtisztítottam magam. Visszavettem az alsógatyám, és a pólóm is akartam, de megcsapta egy hang a fülem. Elindult egy másik pornó? Megnéztem a telefonom, de bezártam az oldalt.
Fülelni kezdtem, és az ajtó felé haladtam. Hirtelen nyitottam ki az ajtót, aminek következtében JiMin hátra esett. Arca pírban úszott, keze pedig már merev péniszén pihent.
- Hát te? Mit csinálsz? - kérdeztem meg az egyértelműt.

Szia kedves olvasó.
Remélem elnyerte ez a rész a tetszésed. Ha igen, kérlek visszajelzésképp nyomj rá a csillagra, vagy hagyj nekünk commentet. 😊❤