Mire Sunny lábáról lekerült a gipsz, világossá vált, hogy egyetemi félvének számára vége lett, évet kell majd ismételnie a támadás miatt, így jobb híján semmittevéssel ütötte el az idejét az új otthonában. Nagyon úgy tűnt, hogy az élete következő időszakát Kai gyönyörű házában fogja töltetni. A telefonját vette a kezébe, ugyanis jött egy üzenet az apjától. Újabban ez is így ment, gyakrabban beszéltek, mint korábban. Úgy tűnt Sunnynak, hogy végre jó irányba halad az élete. Elnyomta a cigarettát, és szétnézett az aprólékosan tervezett kertben. Szép volt, nagyon szép. Drága, nagyon drága. Még mindig kicsit idegennek érezte magát ebben a környezetben, mert Kai túl gazdag volt hozzá. Sunny sosem volt szegény, vagy nem kellett garasoskodnia, de ehhez képest csóró volt. Nekik is nagy házuk volt otthon, szép kerttel, meg ilyesmi, de azért ilyen luxusban sosem éltek, amilyenben Kai. A legjobb dolgokkal vette magát körbe, Sunnynak olyan érzése támadt ettől, mintha valamit pótolni akart volna ezzel. Felállt a füvön átsétált a házig, addig meg is száradt a talpa, így száraz lábbal lépett be a házba. Ledobta a cigijét egy üvegasztalra, amin nagyot koppant az öngyújtója, oda is ugrott, nem törte-e össze, de semmi baja nem lett. Kifújta magát, majd a szobájába ment. Az ablak felé nézett, és azonnal érezte, ahogy kimelegszik. Az előző este történtek jutottak eszébe. Elnevette magát, az arcpirító emlékektől, majd fordult egyet a tengelye körül és kiment a szobából.

Lement a garázsba és megállt a közepén. Hatalmas garázs volt, öt autó kapott benne helyet, a hatodikkal épp Kai ment reggel dolgozni. Nézte a szebbnél szebb autókat, de a kedvencénél elidőzött. Egy gyönyörű fekete sport autó volt az, amit imádott, párducnak hívta, mert az jutott róla az eszébe. Amikor Kai beleült, akkor Sunny képes lett volna bármire, amit kér tőle. Szerencsére ezt még Kai nem vette észre, így ezt a kártyát nem játszotta még ki. Levette a kulcsát a tartóról és beült az autóba. Imádta az illatát, olyan volt, mint Kainak. Végigsimított a kormányon, a műszerfalon, aztán be is indította. Az összes szőrszála az égnek állt, ahogy a motor felbőgött, még az ajkai is elnyíltak. Imádta ezt az autót, más kifejezést nem talált rá. Hátrébb döntötte az ülést és bekapcsolta a zenét, miután leállította a motort. Lehunyta a szemét és csak élvezte, hogy ezt megteheti. Kai arca villant fel a lehunyt szemei előtt, és ki sem nyitotta újra. Látni akarta most Kait, amikor így bizsergett mindene. A tarkójára simított, majd a nyakára húzta a kezeit, aztán végig a mellkasán és csípőtájon megállt egy pillanatra, mert hezitált. Végül mégis becsúsztatta a kezét a melegítő alá, és még jobban összeszorította a szemeit. Komolyan ezt csinálom? Simogatom magam fényes nappal egy vagyont érő autóban a faszim házában? Itt megállt és kinyitotta a szemét, Kai állt felette és mosolyogva figyelte a műsort. Sunny hirtelen azt sem tudta, hogy mit csináljon rendkívül kínosnak találta most ezt az egészet.

- Beszélgessünk – mondta Kai és felé nyújtotta a kezét, hogy segítsen kiszállni.

Sunny kiszállt egyedül, majd lezárta a kocsit és a teraszra ment, ahol azonnal rágyújtott, persze háttal Kainak. Kai lehajolt hozzá és megcsókolta.

- Bármelyik autót viheted, de azt nem. Azt én sem vezetem, csak ritkán – mondta Kai.

- Nem is akartam elvinni, csak beültem kicsit.

- Játszani? – kuncogta, közben ő is rágyújtott.

- Nem...

- Arra gondoltam, hogy beszélgetnünk kéne. Egy csomó mindent tudunk egymásról, de a legfontosabbakat nem.

- De ne erről – mosolyogta.

Kai újra lehajolt és finoman belecsókolt a nyakába, amit amúgy rettenetesen szeretett, főleg, mikor a nyelvével is simogatta, amikor pedig a nyakán lévő hegével csinált ezt, attól tényleg beindult, azt igazán izgatónak találta.

- Beszélgetni akarsz? – kérdezte Sunny. – Nekem is volna kérdésem.

- Rendelek kaját, lefürdök, és máris felteheted. Velem tartasz?

- Menjünk – dobta a hamutálba a csikket.

- Különben jól áll a kocsi, meg az is, ha simogatod magad. Csinálhatnád máskor is.

A fürdőben míg telt a kád vízzel, Kai vacsorát rendelt, Sunny pedig leszórta a ruháit a kád mellé, ahogy szokta Kai pedig felvette, ahogy szokta. Sunny elnyúlt a hatalmas kádban, szerette ezt is, tulajdonképpen nagyon jól érezte itt magát. Kai is levette a ruháit, szépen egy székre hajtogatta, ahogy máskor, ő nem dobált el semmit. Belereszkedett a vízbe, mire Sunny máris odacsúszott hozzá és megölelte.

- Beszélj nekem arról, aki miatt nem bízol bennem teljesen. Ne kezdj magyarázkodni, érzem. Nem szenvedek, nem panaszkodni akarok, csak tisztázni a dolgot.

- Nem erről van szó – mondta, majd visszacsúszott a helyére, szemben Kaial.

- De, erről van szó. Mi történt?

Sunny a habot lökdöste maga előtt, majd felnézett és vonta a vállát.

- Tudod, én mindig is tudtam, hogy meleg vagyok, nem is volt ezzel bajom. Ilyen vagyok, kész, szóval nem emiatt vagyok olyan, amilyen. Azt hiszem, már mondtam, hogy árvaházból fogadtak örökbe anyáék. Így hívom őket, mert ők nekem a szüleim. Apámmal mindig volt egy alap feszültség köztünk, nem értettük meg egymást. Jól bánt velem, tényleg szeretjük egymást, de... Igaz, ma már jobb, mostanában többet beszélgetünk. ...Szóval, nem szórakoztam otthon, az első alkalommal, amikor belezúgtam valakibe, elmondtam, hogy mi a helyzet. Jót nevettek a választásomon, bár ezt utólag vallották be. Én komolyan gondoltam. Nem volt dögös, kicsit sem. Sőt, kicsit elhanyagolta magát, de olyan kedves volt és mindig mosolygott rám. Aztán volt még néhány belezúgós sztorim, semmi komoly. Végül jött ő és, kifordított magamból. Mindenkivel összevesztem, akivel csak lehetett, azt hittem, nincs szükségem másra – mosolyogta keserűen.

- Mi történt végül?

- Hazudott. Kiderült, hogy egy fogadás volt az egész. Kinéztek maguknak páran és fogadást kötöttek, hogy kinek sikerül felszednie. Visszagondolva, tényleg egy időben kerülgettek. Teljesen el voltam ájulva, gondolhatod. Szóval, kiválasztottam egyet, ha mondhatom így. Olyan valóságos volt, nem gondoltam álmomban sem, hogy így alakul. Elköltöztem hozzá, ennyire megszédített. Mindent megtehetett, amit akart és én mindent megtettem, amit akart. Nem tűnt fel, hogy valami nem oké, kedvelt, azt hiszem, ezért. Véletlenül derült ez ki, tényleg csak figyelmetlen volt, mikor telefonált. Megnyerte a fogadást. Később próbált visszakapni, nem tudom, miért elhittem neki, hogy ezúttal igazat mond. Ezúttal már nem voltam olyan naiv, hamar rájöttem, hogy megint hazudik. Szóval azóta nem bízom különösebben senkiben.

- Akkor mi történt az irodában?

- Nem tudom – nevette. – Soha, de soha nem csináltam még ilyet. Hogy én egy idegennel ilyesmit csináljak... Talán a tudatalattim akarta a szexet – vonta a vállát.

- Sosem gondoltam, hogy ilyen körülményes lesz ez köztünk. De megérte. Már csak kicsit kell dolgozni a többin.

- Igyekszem megoldani.

- Nem, ezt nekünk kell együtt, már mondtam. Mondjuk ez remek dolog, hogy elmondtad, mi történt veled. Otthon mit szóltak ehhez?

- Csak Azuminak mondtam el. Anyuék úgy tudják, megcsalt.

- Miért nem mondtad el?

- Elmondani azt, hogy hülyét csináltak belőlem? Hogy elmentem egy szemétláda kurvájának? Nem, kösz nem – ingatta a fejét. – Életem végig hallgattam volna, hogy „én megmondtam". Apám így is végtelenül elégedett volt, mikor hazaköltöztem.

- Nem inkább örült?

- Nem úgy éreztem, de amennyire félreértettük egymást mindig, még az is lehet – húzta a vállát. – Mindegy, szerencsére épp jött a főiskola, és mehettem megint. Aztán pedig nem is igen közeledett senki, egyedül éreztem magam nagyon. Időnként próbáltam randizni, de mindig rosszul választottam, talán szándékosan.

- Hazudtam én neked valaha?

- Igen. Ott van Max.

- Nem, mivel nem volt a pasim. Tételesen elmondtam, hogy mi ő nekem, ugye? Szóval, megkérdezem, hazudtam neked valaha?

- Nem – mondta végül.

- Akkor igényt tartok a feltétlen bizalmadra.

Sunny lassan bólintott, de mást nem érkezett mondani, mert szokatlanul gyorsan érkezett ezúttal a vacsora. Kai kilépett a kádból, egy köntösbe bújt és lement átvenni a vacsorát. Sunny az orráig merült a vízben és mosolygott, de nem tudta pontosan, hogy miért. Azért, mert végre elmondta valakinek, mi történt vele, vagy mert Kai olyan meggyőzően és őszintén beszélt hozzá most is.

Kai tányérra tette a vacsorát, közben Sunny is megérkezett, ő csak egy törölközőt viselt. Kai vetett rá egy oldalpillantást, majd szélesen mosolygott.

- Otthon biztosan felküldtek volna öltözni, ha így ülök le enni – mondta Sunny.

- Otthon vagy – jegyezte meg Kai.

- Érted, mire gondolok, ne kötekedj – magyarázta tovább.

- Ha engem kérdezel, meztelenül is ehetnél. Lehetnél a tányérom is – mondta, majd megállította a mozdulatait és felnézett.

- Nem! – ingatta a fejét. – Rólam nem eszel.

- Próbáltad már?

- Nem.

- Még – kuncogta.

- Te igen?

- Egyszer. Bort is ittam egy exem köldökéből, finom volt.

- Sok exed volt?

- Jóval idősebb vagyok, mint te, szóval igen, volt pár. Nagy szerelem egy volt, régen.

- Mi történt?

Kai szó nélkül evett két falatot, majd felnézett és vett egy nagyobb levegőt.

- Elmondod?

- Az egyetem alatt ismertem meg, szinte azonnal együtt voltunk, ahogy találkoztunk. Minden jól ment, míg voltam olyan hülye, hogy hazavittem bemutatni. A szüleim... nos hát ők nem veszik komolyan, hogy én sosem fogok nővel élni. Minden alkalommal elmondják, hogy ideje feleséget találni. Ritkán találkozunk emiatt. Szóval, bemutattam, és rémesen bántak vele. Csúnyán beszéltek hozzá, és minden második mondatban elmondták neki, hogy úgy is csak szórakozom vele, mert valójában jegyesem van.

- Elhitte?

- Volt egy lány, akit nekem szántak, és mindenhol úgy állították be, hogy ő lesz feleségem. Az a picsa pedig nem is cáfolt sosem. Ez lassan megmérgezte a kapcsolatunkat, pedig jól működött, de végül feladtuk.

- Ezért nincs egy kép sem a családodról?

- Igen. Nem gondolom, hogy olyan emberek képét kéne kirakosgatnom, akik nem fogadnak el annak, aki vagyok.

- Szoktak ide jönni?

- Sosem voltak itt, ne aggódj, nem fogsz velük találkozni.

- Ezért oldasz meg mindent egyedül – bólintotta Sunny. – Ismernek egyáltalán? Ha ismernének, büszkék lennének rád. A munkádban sikeres vagy, van egy jól menő céged. És akármilyen feszesnek tűnsz néha, nagyon kedves vagy. Törődsz velem, ezt szeretem.

- Engem szeretsz? – szegezte a kérdést Sunnynak. – Úgy rémlik, azt már tisztáztuk, hogy én mit érzek. Most rajtad a sor.

Sunny letette a villáját és ivott egy kortyot, majd felállt és átült Kai mellé. Megfogta a kezét és összefűzte az ujjaikat, kicsit össze is szorította őket. Kai hátra simította Sunny nedves tincseit, igazított rajtuk. Szerette nézni a fiú arcát. Annyira más volt ő, mint akikkel eddig járt. Sunny egy srác volt, egy férfi, annak is tűnt nem volt kifejezetten cicás. Sem a külleme, sem a személyisége. Érzékeny volt, de nem feminim módon. Nem is volt elegáns, laza volt, szó kimondó, időnként nyers, amit korábban sosem díjazott. Sunnyban ezt is kedvelte.

- Ki mondod végre? – kérdezte halkan. – Csak szólok, ha megteszed, nem kell ma pizsit húznod.

Sunny felállt oda hajolt Kai füléhez, az ajkai közé vette a puha bőrt, kicsit eljátszott vele, mire Kai az ölébe fordította.

- Szándékosan csinálod ezt?

- Igen – nevette Sunny.

Sunny kihúzta magát és köszörült a torkán, majd a puha ajkait Kai füléhez érintette és belesuttogott. A másik gerincén áramütésként cikázott végig a borzongás, mintha villámcsapott volna belé. A haja is szinte peregni kezdett a fejéről, miközben a mellkasában hirtelen kevés lett a hely a hevesen dobogó szívének. Sosem gondolta, hogy ilyen érzés lesz, amikor Sunny végre kimondja, amit érez iránta. Kai felsimított a fiú karjain és boldog mosollyal az arcán egyre csak nézte őt. Be kellett látnia, hogy a legváratlanabb személytől jött a rég nem tapasztalt könnyed érzés, ami a föld fölött lebegtette újabban. Sosem volt még ilyen hálás magának a makacsságáért, amivel addig ostromolta Sunnyt, míg végül egészen az övé lett.

Kai másnap lecseréltette a zárat, az újhoz csak két kulcs volt. Most először fordult elő, hogy felégetett egy hidat maga mögött. Sunnyért ezt is megtette.

Vége