Szombat délelőtt volt, és különösen nagy köd. Cyntiának tanulnia kellett volna.
-Tudjátok, mi kéne nektek? - kérdezte magas hangsúllyal.
-Nem tom - köpködte a morzsákat Ringo.
George türelmesen tartott a kezében egy szendvicset, külön Cyntiának, a többiek ették a sajátjukat.
-Új cuccok kellenek nektek! - magyarázta Cyntia - Amiben nem ismernek fel titeket! Még a legszemfülesebb rajongólány sem!
John megemelte a kávés csészéjét az ötletre.
-Okos lány! - mondta.
Paul az ujjaival malmozott.
-Oké, csak kár hogy a legjobb butik a környéken ma épp zárva tart.
-Ez hallatlan! - képedt el Cyntia - De csak azért is odamegyünk!
-De Cyntia... minek? - tárta szét a karját Ringo.
-Vannak kapcsolataim! Szinte napi szinten járok oda! - lebbentette meg a haját Cyntia.
Paul félmosollyal a szemét forgatta. Kissé aggasztotta, hogy mi lesz a lánnyal, ha így folytatja az iskolakerülést.
George vállat vont.
-Miért ne?
A négy beatle nehézkesen feltápászkodott, és kezdték felvenni a cipőiket.

Cyntia vezetésével mentek a rideg időben az utcákon. Nem volt semmi, ami veszélyeztette volna őket. Kivéve egy megfagyott pocsolya.
George bölcsen kikerülte, de Paul megcsúszott rajta. Szerencséjére, John és Ringo még a levegőben megragadták a karját hogy ne essen tovább.
Cyntia nem nézett hátra.
-Itt lennénk! - fürkészett be az üvegajtón.
-És mint mondtam, zárva van! - kocogtatta meg fontoskodva a táblát Paul.
-Csak bízzátok rám!
A lány a boltot hátulról közelítette meg. Átsétált finnyásan a szemeteszsákok között, és a hátsó ajtón bement a boltba. A riasztó megcsördült, A négy beatle pedig megrezzent odakint. Nem tudták, mi folyik odabent.
Lesietett a lépcsőn egy középkorú nő. Ő volt a bolt tulajdonosa, és eladója is. Ismerte a lányt és az is őt, hiszem szinte minden tanítási napon látták egymást.
-Cyntia Beak?!...Mi a nyavalyát törsz be hozzám?! Ilyenkor?! - ripakodott rá. - Utasítalak, hogy hagyd el a boltot!
-Na de Miranda néni, kérem! - magyarázkodott Cyntia - Nagyon fontos lenne a dolog! Ki kéne nyitnia a boltot!
-Na és minek?
Miranda néni összefonta maga előtt a karját.
-Hogyha azt mondom kéremszépen, hogy maga a Beatles áll a boltja előtt, kinyitná? - hadonászott Cyntia.
-Nem biza'! - rázta meg a fejét Miranda, amitől a szőkésbarna loknijai is ide-oda röpködtek - Még magának az angol királynőnek se nyitnék ajtót!
Cyntia a szája elé kapta a kezét.
Hallatlan!
De mit fog mondani nekik?
-De Miranda néni, nagyon meghálálnám! Hogyha most beengedi őket, esküszöm két napig nem fog látni! - esküdözött Cyntia.
-Még az se lenne elég, hogy az iskolában feltornázd a jegyeidet! - húzta el a száját Miranda - Én többet tudok rólad és a tanulmányaidról mint a szüleid!
Lesétált a lépcső aljára. Cyntia idegesen taposta a földet egyhelyben.
-A szegény fiúk nem bírnak az utcára menni! Ebben a szettben rögtön megismerik őket, úgyhogy ezért is kuksolnak egy lakásban egész nap!
-Cyntiám! Az lehetetlen, hogy csak olyan ruhájuk legyen! - tette rá a kezét a lány vállára Miranda - Biztos van egy rakat, csak ez az imidzsük része. Néha túl kedves vagy az emberekhez...!
-Nem is igaz!
-Dehogynem! Nagyobb a szíved mint az eszed!
Miranda kis szünetet kért. Elgondolkodva húzta el a száját.
-Tudod mit, mintha nem is mondtam volna semmit! - és az sietve kinyitotta az ajtót a Beatles előtt.
-Fiatalurak! - mondta Miranda nekik címezve - Nincs kedvük egy tízórai teára?
-Hogyne lenne, köszönjük kedvességét hölgyem - biccentett John - Bár mi ruhát venni jöttünk!
-Cyntiát küldtük be hogy beszéljen magával! - tette hozzá Ringo.
-Igen, igeeen. Ő néha túl jószándékú - ringatta magát Miranda - Ezért szeretném kárpótolni egy uzsonnával, hogy iderángatta őket!
-Nem, semmi baj! - rázta a fejét Paul.
-A szándék a lényeg! - pattogott Ringo George mellett.
-Akkor örülök. Jöjjenek beljebb, uraim!

-Miranda asszony tényleg kedves volt...
John egy fekete szövetű ballonkabátba burkolózott. Cigifüstöt pöfögött a két gallér közti résen. Cyntia a háta mögött baktatott, és próbált a nyomába érni.
-... és ez a kabát is jó. - folytatta - Nem is volt olyan vészes az ára!
A lány nem válaszolt: valami rossz megérzése volt.
-Öhm, Cyntia?... - torpant meg Lennon, és hátranézett rá.
Cyntia leleplezte az utánuk kémledő Graysont. A fiú szeme hitetlenkedve ugrált Lennon, és a lány között. Dühösen fújt egyet, majd elkotródott.
Nem kellettek szavak hogy Cyntia elküldje őt.
Lennon értetlenül pislogott.
-Ez meg ki volt?... - kérdezte - Az a....?
-Grayson - fejezte be a mondatot Cyntia, visszasétálva mellé.
Folytatták útjukat.
-Tudod mi van, Cyntia? - motyogta John - Rövid időn belül változást szeretnék! A banda életében!
-Milyet?... - kérdezte Cyntia motyogva.
-Meglátod, kislány!
És befordultak egy sarkon.