3. Rész
London latyakban úszott.
Csak ha kijjebb ment az ember, a fővárossal szomszédos falvakba, akkor találhatott igazi havat, melyet nem mocskolt be a sár, meg az autóbenzin.
Paul begubózva egy fekete kabátban rúgta maga előtt a gusztustalan anyagot. A város végében, ahol pár házat drótkerítés védett, egy iskola állt. Egy kissebb hall is hozzá volt csatolva.
A szakmunkásképző.
-Akkor jól gondoltam!- állt Paul az épület előtt, majd elindult visszafelé. Csak ennyit akart tudni.
Cyntia sietősen ment le a lépcsőn. Már messziről kiszúrta a Beatles tagot. Sietett, hogy utolérhesse.
-Szia - fordította Paul a lány felé a fejét.
-Ez az iskola kész tébolyda! - lengette táskáját Cyntia panaszkodva - Ma adtak fel egy feladatot, amit otthon kéne megcsinálnunk, de most kéremszépen, ilyen ramaty időben kinek szottyanna meg a kedve hozzá?
-Amit muszáj az muszáj - bólogatott együttérző fejjel Paul. Inkább magában tartotta azt a dolgot, hogy hát az iskola pont erről szól: hogy házit keljen csinálni otthon.
Cyntia megállt egy percre, és hátranézett. Biztosra akarta venni, hogy Grayson nem követi. Egy nagyot sóhajtott, mert nem így volt.
"Nem merne a nyomomba se eredni az a balfék, mert Paullal vagyok" - gondolta.
Paul csak sétált előre felé, míg meg nem akadt a szeme a bandatársain.
Gyermeki mosoly terült szét az arcán, és nekilódult.
Cyntia megrezzent, majd utána vetette magát. Semmiképp sem akart elmaradni tőle.
George és Ringo egy hóemberen dolgozott éppen.
-Hát visszatért Paul! - mondta George szelíd mosollyal.
Ringo eközben rákönyökölt kettejük művére vigyorogva.
Cyntia integetett mindkettejüknek.
-Meg kell mondanom, eléggé ocsmány - fintorgott Paul a hóember nézve, amikor hirtelen a feje szétesett, és John arca bukkant elő belőle.
-Minek neveztél? - kérte ki magának.
Cyntia felnevetett.
-Semminek - vont vállat Paul.
-Na persze...
John felvetette a fejét:
-Neked meg szépérzéked nincs, barátom.
Ringo egy kissé rozoga szánkót húzott maga után.
-Mit szólnál egy körhöz? - mutatta fel a kötelet Cyntiának.
-Oké, megyek is! - bólogatott a lány, és ráakasztotta a táskát John nyakára, mielőtt elindult a dobossal a domboldalra.
Paul és George magukat összehúzva álltak egymás mellett, és felügyelték a mulatozó párost.
-Mostmár ki lehet engem szedni! - jegyezte meg dühösen hátul John, aki már nagyon kezdett fázni, és teljes testében elgémberedni.
Cyntia lepattant, és elkezdte lefejteni róla a havat.
Csak Georgenak esett meg még a szíve rajta, de eközben folyamatosan hógolyókat gyártott belőle, és megdobta Pault.
A basszis morcosan nézett hátra. Rázta a fejét összehúzott szemöldökkel, hogy ezt nem kéne.
A következő labdát Ringo kapta a nyakába.
-Hey! - rázkódott össze Ringo, és beszállt a harcba.
Paul megelégelte ezt. Félreállt, de miután ketten is eltalálták őt, benne is felébredt a harci kedv.
-Persze! Sejthetem volna! - bosszankodott John - Elbohóckodjátok! Én meg itt halok meg.
Cyntia leszállt a vonatról. Megtorpant: Grayson pár méterrel előtte haladt el, tömött bevásárlószatyrokkal.
Cyntia gyanakodva nézett utána.
"Jesszusom! Engem mióta érdekel, mi van vele?! Ki nem tojja le?"- rázta meg a fejét, elhessegetve a dolgot.
És amit látott, arról nem gondolkozott már többet.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro