Tinikor  érdekes szó,talàn az évek adjàk a felnötté vàllàshoz való tapasztalatot vagy mindenkinél az adott években megtörténő események ?
Őszintén szolva fogalmam sincs ,nem tudom. Mikortól leszunk felnőttek?
Ha sajat magunkrol màr gondoskodunk kulönélünk a szülleinktől?
Biztos mindenkiben megfogalmazodott a kérdes egyszer vagy töbször is önmagunkban .
Mikor vàltam felnötté?
Én is feltettem magamnak ezt a kérdést és arra jutottam hogy azon a napon kezdtem el felnőni mikor Effi jéghideg tekintetében éreztem a félelmét .
Mert mindenbe belegondoltam amibe ő is belegondolkodhatott.
Mindenki azt valja magàrol egy bizonyos idő utàn én màr felnöttem
De ha ez nagy részben igaz is az emberben mindig ott lesz a félelem ,a kételkedés mint adolgokban mint önmagunk visszaigazolàsàban amit tettünk vagy amit tenni akarunk.
Vajon egy cselekedetünk? Egy vàlasztasunk az egész életünkre hatàssal van e ? És ha igen mi miért gondolkodàs nélkül dontünk az életben? Vagy az ellenkezője addig vàrunk döntésképtelenül mìg ellilan a lehetőség .
Persze az életet nem mi irânyitjuk egészében csak hatàssal vagyunk az életünkre nagy befolyàsoló tényező mondhatni a sajàt életünk a mi nagyszabàsú filmünk és mi vagyunk a  főszereplője .
Annyi különbséggel hogy itt nincsenek szabajok ,nincsenek varhàto fordulatok az egész vilàg őrűltebb kiszàmîthatatlanabb mint a filmek és emiatt érezzük magunkat anmyira elveszettnek és tehetetleneknek néha .
És nekem ez a nap a korhàzban
Tipikus ilyen nap volt.

Effi anyjânak síràsàtól összeszorúlt a gyomrom. Gyengébb lettem térdeim màr nem csak a satnya testem súllyàt cipeli .
Nem mertem bemenni a térdem odafagyott a masik térdemhez.
Nagyot nyeltem mire megfogtam a kilincset .

Effi könnyes szemmel oldalasan csóvàlta a fejét  mondvàn hogy most ne menjek be .

Az orvos kiviharzott meg se àllt
Utànna Effi anyja .
Beléptem a termbe minden lépésemet a fülemben hallottam dobogva .
A nyelvem vége lezsibbadt
az ajkaim remegtek .
Effihez ültem aki màr minden tekintetben minden testrészében remegett.

-Lehet ràkos vagyok! -mondta az én
Szőke jégbefagyott ,sokkottkapott egyetlen érvem .

.....Arra hogy talàn van szerelem