14.fejezet - Kviddics
Reggel úgy keltem fel, hogy valaki párnát nyomot az arcomba. Pontosabban valakik, mert amikor kinyitottam a szememet, hogy elátkozzam a legszebb álmaim zavaróját, akkor két vörös fejet láttam.
-Hogy a Merlinbe jutottatok fel? - akadtam ki az ikrekre, akik végig lepisszegtek.
-Sok mindent nem tudsz még
-Kicsi Mancs, ugye nem hitted, hogy nem tudunk ide fel jutni?
-De határozottan ebben a tudatban voltam, Fred és George!
-Te is fel jutottál hozzánk.
-Aha, repültél. - állapítják meg én meg majdnem fel nevetek. Aha repültem. Véletlen se Harryt és Ront uszítottam rájuk.
-Miért írja azt az órám, hogy HAJNALI FÉL HAT VAN? - emelem fel a hangom, de még ezt is hallkan, nehogy a többi lányt fel ébresszem. Legalább ők aludjanak.
-Aha. - bólogatott az iker pár boldogan. - öltözz, és aztán sprintelünk.
-Minek?
-Nem vagy korán kelő ugye?
-Azért, mert gyakorolni akarunk meccs előtt, és gondoltunk hívunk téged is. - fel húzott szemöldökkel néztem Fredre. - Na jó. Kell valaki, aki nézi az időt. Na légyszi.
-De csak mert már fent vagyok. - morogtam, majd elkezdtem keresni valami ruhát. -Gondolom nem lenne célszerű megjelennem zöld pulcsiban.
-Miért
-Van
-Neked
-Zöld
-Pulóvered?
-Regé volt. De az az egyetlen tiszta pulcsim. - morogtam az ikreknek. Majd egyszerűen leintettem. - Mindegy inkább megfázok. Menjetek ki. A klubhelyiségben találkozunk 5 perc múlva.
Raktam ki a döbbent ikreket a szoba ajtaján.
-Mi történt? - jött egy álmos hang, az egyik ágyból.
-Semmi Pavarti. Aludj nyugodtan.
-Rendben. Szia. -és vissza is aludt. Gyorsan felvettem a griffendéles pólómat és fogat mostam. Ami a hajamat illetti... Mondtam már, hogy nem szeretek fésülködni? Mert Gyűlölők fésülködni. Mielőtt kiléptem volna a szobából, gyorsan írtam egy cetlit, hogy ne keressenek a lányok.
Lent a klubhelyiségben már vártak az ikrek, akiken nem látszódott az álmoság, bezzeg rajtam.
-Miért van nálad még egy pulcsi? - néztem Georgera, aki csak rám húzta a három számmal minimum nagyobb pulóvert.
-Neked. Nehogy megfázz.
-És hogy véletlen se vegyél fel zöldet. - tette hozzá Fred, amin kicsit fel kuncogtam.
-Köszi.
Gyorsan leértünk a pályára, ahol az ikrek három seprűt hoztak ki a szertárból, így én is tudtam repülni.
-Nem vagy menthetetlen.- állapítja meg George miközben befelé tartunk a nagy teremben. Kedvesség...
-Ja, majd tanítunk trükköket. Úgy jövőre jelentkezhetsz a csapatba. - nevetett Fred, mire csillogó kiskutya szemekkel néztem rá. (persze csak az emberi alakomban) De mikor beértünk döbbenten láttuk a griffendéleseket egy kupacba tömörülni.
-Mi történt, - kérdeztem az ikreket, akik ugyan úgy döbbenten néztek rám.
-Honnan tudnánk?
-Veled voltunk.
-Rémlik? - kopogtatták meg a fejem, mire gonoszul néztem rájuk. De már elég közel kerültünk, hogy halljuk a beszélgetést.
- Enned kell valamit!
- Nem vagyok éhes.
- Legalább egy falat pirítóst! - kínálta Hermione.
- Nem kívánom.
-Harry, szükséged lesz az erődre - unszolta Seamus Finnigan. - Mindig a fogó kapja a legtöbbet az ellenféltől.
- Kösz a biztatást. - aha. Szóval Harry beparázott, de asszem ez megszokott. Vagyis Reg is fél sok mindentől.
-Harry. -ültem le a fiú mellé, miközben arrébb toltam pár (elég sok) embert. - Kicsit több mint két óra múlva seprűre fogsz ülni és elfogod kapni a cikeszt. Lehet, hogy hibázol, de senki se fogja felróni neked, mert egy első éves vagy, kettő ez életed első meccse, három, aki megteszi azt az Ilvermornyig átkozom.
-Nem vagy normális Alice. - nevetett fel Harry, mire csak biccentettem egyet.
-Unalmas is volna az élet egy csipetnyi őrület nélkül. - kuncogtam, mire többen is fel nevettek.
Harryt hamar elvitték az ikrek, hogy felkészüljenek a meccsre, így Hermionéval, Pavartival, Lavanderrel, Nevillel, Seamussal és Deannel fel mentünk a kilátóra. Még korábban közösen készítettünk egy nagy zászlót Harrynek. Egy régi lepedőt használtunk fel, amit az a fura Makesz (még mindig nem bírom a patkányokat) szét rágott. A fiúk rá festették, hogy Potter a király! Míg Dean rá festett egy nagy oroszlánt. Én kevertem a festéket ( bájitalokkal megspékelve, hogy változzon a színe), Hermione Pavartival együtt egy olyan bűbájt szórtak rá, amitől az oroszlán üvölt, ha Harry elkapja a cikeszt. Bár úgy is elfogja kapni. Végül mikor felértünk a lelátó tetejére ( éljen a legfelső sor) kihasználva az eddig tanultakat a magasba röptettük. Végül szépen helyet foglaltunk, én Neville és Hermione mellett.
Nem sokkal tizenegy után, kivonultak a csapatok. A Mardekárosok csak a sajátjaiktól kaptak üdv rivalgást, de a mi csapatunk a Hugrabugtól és Hollóháttól is. A mérkőzést Madam Hooch vezeti, mint mindig, aki a pálya közepén várta a két csapatot.
-Tiszta és szép játékot várok el a csapatoktól. - szólalt meg, úgy, hogy az összes néző is hallotta. Bár végig a Mardekárosokat nézte. Hah, próbáljanak csak gonoszkodni, van pár csínyem, amit szívesen kipróbálnék rajtuk. A Mardekáros csapat egyépként is gorillákból áll, a csapatkapitányuk Marcus Flint egy ötöd éves és többre értékeli a testi erőt a tehetségnél. Érdekes meccs lesz.
- Felszálláshoz készülj!
Madam Hooch megfújta éles hangú ezüst sípját. Egyszerre tizenöt seprű emelkedett a magasba. A mérkőzés elkezdődött.
- És a griffendéles Angelina Johnson azonnal megszerzi a kvaffot! Remek hajtó ez a lány, és mi tagadás, látványnak se utolsó...
- DE JORDAN...! - na igen, Lee Jordan a kommentátor. Jelenlegi állás szerint, vagy Leehez vagy valamelyik Weasley ikerhez akarok hozzá menni.
- Elnézést, tanárnő... - aha, sajnálja... És én vagyok Merlin. Persze csak McGalagony felügyelete mellett kommentálhat, mert elégé nyílt szájú. Ami a szívén az a száján, mondtam már, hogy imádom?
- Már száguld is előre - gyönyörű passz Alicia Spinnetnek, ő Oliver Wood felfedezettje, tavaly még csak tartalék volt, vissza Johnsonnak, és - ejnye, a Mardekár megszerzi a kvaffot. Marcus Flint, a csapatkapitány már indul is előre úgy repül, mint egy sas odafent - érik a g... - nem, a Griffendél karikák őrzője, Wood egy gyönyörű mozdulattal megállítja, és máris a Griffendélnél a kvaff - a griffendéles Katie Bell hajtót láthatjuk, alulról megkerüli Flintet, támadásba lendül - ajajaj! - ez fájdalmas lehetett, pont a tarkóján találta el az egyik gurkó - a kvaff a Mardekár csapatáé. Adrian Pucey suhan a karikák felé, de a másik gurkó az útját állja Fred vagy George Weasley küldte oda, nem látom pontosan, melyikük - mindenesetre szép megmozdulás volt a Griffendél terelőjétől - és újra Johnsoné a kvaff - nincs előtte senki, szabad a pálya - szédítő tempóban repül - ügyesen kikerül egy gurkót - közeledik a karikák felé - gyerünk, Angelina, rajtad a világ szeme! Bletchley őrző lebukik - elvéti - ÉS GÓLT SZEREZ A GRIFFENDÉL!
A hűvös levegő megremegett a Griffendél-szurkolók diadalmas üvöltésétől. A Mardekárosok csalódottan hurrogtak.
-Ezt nektek ostoba kígyók!
-griffendél a király!
-Hajrá Angelina!
- Hajtsatok, fiúk-lányok, hajtsatok!
- Hagrid! - kiáltottunk fel páran amikor megszólalt ő is mögöttünk.
- Eddig a kunyhóból néztem - magyarázta Hagrid, és megpaskolta a nyakában lógó jókora távcsövet. - De az az igazi, ha együtt szurkol az ember a tömeggel. A cikesz még nem került elő, mi?
- Nem - felelte Ron.
- Harrynek eddig nem sok dolga volt. -tettem hozzá
- De nem is bántotta senki - jegyezte meg Hagrid. - Az is valami.
Elvettem Hagrid távcsövét és belenézve kerestem Harryt. Magasan a csapatok felet körözött és várta a pillanatát. Mikor Angelina újabb gólt dobott, Harry bukfencezett és újból körözni kezdett. Egyszer egy gurgó is kinézte magának, de kikerülte és Fred elterelte a labdát Marcus Flint felé. Majd nem el is találta. Alig bírta kikerülni.
- Mardekár kvaffot szerez - hallatszott Lee Jordan kommentárja -, Pucey hajtó kitér két gurkó, két Weasley és Bell hajtó elől, és már száguld is - várjunk csak, az nem a cikesz volt?
A tömeg felmorajlott. Adrian Pucey még a kvaffot is elejtette, úgy bámult a füle mellett elsuhanó aranygolyó után. De Harry nem álldogált, nyomban a kis labda után eredt. Pechre a Mardekár fogója Terence Higgs is akcióba lendült. Elvileg a hetedéves fogó egész tűrhető, de ahogy én nézzem ő is annyira ért a seprűlovagláshoz mint én. Így nekem is van esélyem egyszer csapattag lenni.
Fej fej mellett robogtak a cikesz után - a hajtók mind egy szálig megfeledkeztek róla, hogy mi is a dolguk, és egy helyben lebegve figyelték a versenyfutást. Harry gyorsabb volt, mint Higgs - egy pillanatra sem tévesztette szem elől a kicsiny, szárnyas golyót - még jobban rákapcsolt, és... BUMM! A Griffendél-tábor dühösen felmorajlott. Marcus Flint szándékosan elállta Harry útját, félretaszítva a Nimbusz Kétezrest.
-Szabálytalanság! - kiáltottunk fel többen is a griffendéles lelátóról, de Madam Hooch csak egy büntető dobást ítélt nekünk, de ez is valami. Az arany cikesz sajnos újra eltűnt időközben. Mindenki szidta a Mardekárosokat.
- Kiállítani! Piros lapot neki! - kiáltotta Dean Thomas, miközben mi hülyén néztünk rá Ronnal.
-Mi? -kérdeztem.
- Ez nem futball, Dean - intette le Ron. - Itt senkit nem lehet kiállítani. Különben is, mi az a piros lap?
Hagrid Dean pártjára állt.
- Szigorítani kéne a szabályokat. Flint le is lökhette volna Harryt a seprűjéről.
Lee Jordannak sem sikerült megőriznie pártatlanságát.
- Nos, ez után az undorító, alattomos csalás után...
- Jordan! - pirított rá McGalagony professzor.
- Úgy értem, ez után a nyilvánvaló és visszataszító szabálytalanság után...
- Jordan, nem szólok többször!
- Jól van, rendben. Szóval Flint kis híján a mélybe taszította a Griffendél fogójátékosát, de hát előfordul az ilyesmi. Büntetőhöz jut a Griffendél, és Spinnet biztos kézzel értékesíti a szabaddobást. A mérkőzés folytatódik. Még mindig a Griffendél birtokolja a kvaffot.
Így a meccs folytatódott, miközben megfeledkeztek a többiek Harryről. De neki mintha megbolondult volna a seprűje, ami bolondság, hiszen egy új nimbusz 2000-ről beszélünk.
- A kvaff a Mardekárnál van - Flint suhan előre vele - kicselezi Spinnetet - elhalad Bell mellett - és bekap az arcába egy gurkót, remélem, eltört az orra - csak vicceltem, tanárnő. Gólhelyzetben a Mardekár - jaj, bent is van...
- Mi a ménkűt művel Harry? - motyogta Hagrid a távcsöve mögül. - Ha nem ismerném, azt mondanám, hogy nem tud a seprűvel bánni...
A következő percben már mindenki Harryre mutogatott. A Nimbusz Kétezres forogni kezdett a tengelye körül. És egyre őrültebb dolgokat művelt az a seprű.
- Lehet, hogy elromlott, amikor Harry összeütközött Flinttel? - suttogta Seamus.
- Kizárt dolog - felelte remegő hangon Hagrid. - Seprűt csak egy dolog tehet tönkre: a sötét erők varázslata. Nincs az az iskolás kölyök, aki megbolondít egy Nimbusz Kétezrest.
E szavak hallatán Hermione kikapta Hagrid kezéből a távcsövet, és ahelyett, hogy Harryre irányította volna, fürkészni kezdte vele a közönséget.
- Mit művelsz? - mordult fel az elszürkült arcú Ron.
- Tudtam - sikkantott fel Hermione. - Piton! Nézzétek!
Ron belenézett a távcsőbe, majd én is. Piton a szemközti lelátón állt. Szemét Harryre függesztette, és szünet nélkül mormolt valamit.
- Varázsol... - hüledezett Hermione.
- Megbabonázza a seprűt. - ismertem fel a műveletet.
- Mit csináljak vele?
- Bízzátok csak rám. - mosolyodott el Hermione, majd elindult, mire gyorsan megfogtam a kezét.
-A tűz mindig jó elterelés. - Hermione bólintott majd ott sem volt. Mi Ronnal újra Harryre kezdtünk figyelni.
-Szerinted rendben lesz? - kérdezte aggódva Neville, miközben a többiekkel együtt felálltunk készen arra, hogyha lezuhanna Harry (Merlin óvjon ettől) aki gyorsan lerohanhassunk. Fred és George ott köröztek Harry seprűje alatt, mert a seprű nem engedte, hogy leszedjék róla Harryt. Míg az egész griffendél csapat Harryn próbált segíteni, az a gonosz, tetű Marcus öt gólt is dobott. Csak legyünk túl a meccsen és külön meg szívatom azt a srácot. Rózsaszínben fog virítani.
-Gyerünk Hermione. - motyogta Ron.
-Csak sikerüljön neki. - imádkoztam Merlinhez. Ekkor a tanárok felől zúgolódás hallatszott, de ez érdekelt a legkevésbé. Harry újra irányítani tudta a seprűjét.
- Most már kinyithatod a szemed, Neville - szólt Ron. Neville az elmúlt pár percben elbújt a pulóverem mögött és sírt, miközben végig fogta a kezemet.
Harry zuhanórepülésben közeledett a pálya felé. Közben egyszer csak a szájához kapta a kezét, mintha hányingere lenne. Négykézláb ért földet. Köhögött egyet - és egy kicsiny, aranyszínű tárgy hullott a kezébe.
- Elkaptam a cikeszt! - kiabálta, és meglengette a golyót. A mérkőzés teljes káosz közepette ért véget.
-Harry Potter elkapta a cikeszt! Nyert a Griffendél! - kiabálta Lee.
- Nem igaz, hogy elkapta! Majdnem lenyelte! - Flint még húsz perccel később is dühöngve reklamált, de senki nem törődött vele, hiszen Harry egyetlen szabályt sem szegett meg.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro