Ott ültem Imijék konyhájának a padlóján, miközben odakint tombolt a buli. Egy kész idiótának éreztem magamat és Zozó utolsó mondata járt a fejemben. Újból és újból megismétlődött gondoltaimban, hogy "Attól, hogy smároltam veled, ne hidd, hogy bármikor is kellenél, vagy egyáltalán érdekelnél." Észre sem vettem, de egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Hirtelen Imi lépett be az ajtón , én pedig gyorsan letöröltem a kósza könnycseppet, és inkább elfordultam tőle.

-Mira! Mi történt itt?-szaladt oda hozzám.-Te sírsz?- továbbra is hátat fordítottam neki, és sietősen dobáltam az üvegszilánkokat a kukába.

-Semmi, széttörtem egy poharat. Bocsi, kifizetem.-hazudtam, ez volt most a legkevesebb bajom, az a hülye pohár.

-Mirus...biztos csak az a pohár a baj? Tudod, hogy nekem elmondhatod.

-Imi!!!!-rivalltam rá.- Nem lehet egy rohadt, törött pohár miatt bőgni?

-Szóval bevallottad, hogy sírtál. Kivele... miért?-a legnagyobb nyugodtsággal faggatott tovább és játszotta a pszichológust.

-Semmiért...nem sírtam.-eközben már összetakarítottuk a poharat. Felálltam és elindultam, hogy végre egyedül lehessek a nyomorék gondolataimmal, de persze, hogy "mindent tudni akarok Imre" jött utánam.

-Deeee. Miraaaaa. Mond már! Olyan fura vagy. Kérlek, mond el. Fiú van az ügyben?-követett, nekem pedig itt fogyott el az utolsó csepp türelmem is.

-Hagyj már levegőt venni !!-fordultam felé hirtelen, amitől ő hátra hőkőlt. Gyorsan kapkodtam a levegőt és forrtam a dühtől. Pár centi választott el attól,hogy megint kitörjön belőlem a bőgés.

-Te és Zozó teljesen megkattantatok. -ezzel fogta magát és elindult kifelé, szerencsémre. Még valami olyasmit mormolt az orra alatt, hogy "jézusom..."

Lerogytam a kanapéra és egy óriási fáradt sóhajt engedtem el. Egy undorító könnyenkapható lánynak éreztem magamat az előbbi miatt. Azóta már valószínűleg az egész buli tudja, hogy egy kis fruska vagyok és rajtam nevetnek. Szívem szerint elbújtam volna, úgy, hogy soha, de soha ne találjanak meg. Soha többé nem akartam Kempf Zoltánnal találkozni. Amint ez a gondolat elhagyta a fejemet, nyílt az ajtó és belépett rajta Ő. Egymásra néztünk majd gyorsan elkaptuk mindketten a tekintetünket. Behunytam a szemem, majd vettem egy óriási levegőt. Előhalásztam a zsebemből a telefonom és elkezdtem Candy Crush-ozni. Elfelejtettem, hogy fel van véve a hang a telefonomon és hirtelen hangossággal üvölteni kezdett az az idegesítő zene. Gyorsan levettem a hangot, és legszívesebben egy párnával agyon csaptam volna magam.

-Valami jobbat is kitalálhattál volna.-dobta oda nekem flegmán, és a szokásosnál is mélyebb hangon a szavakat. Azt hittem már soha többé nem fog hozzám szólni. De hisz amióta ismerem ezt akarom, nem?

-Ez nem kitaláció. Nincs okom előtted bújkáni.-vetettem oda neki továbbra is a telefonomat bámulva.

-Még is azt teszed, bár nem érdekel. Szeretném ha az előbbi kis incidensünket elfelejtenénk. Vegyük úgy, hogy meg sem történt. Hiba volt, ennyi. -a lélegzetem is elakadt a szavaitól. Nem tagadom, fájt, amiket mondott. Olyannyira villámcsapásként ért, hogy abban a pillanatban semmit sem tudtam kinyögni.

-Öhm...rendben. Ezt én is így gondolom.-a hangom szinte remegett.

-Tartsuk meg a tisztességes távolságot. És,ne mond senkinek azt, ami történt.-mondta fennhangon parancsolva.

-Mit mondanék...? Nem történt semmi.Ugyan úgy nem kedveljük egymást, mint eddig.Szerintem is hagyjuk a másikat.-ezt mint annyira fájt kimondanom, szinte éreztem a szorítást a mellkasomban.

-Én is így gondoltam.-vetette oda hozzám, majd rám sem nézve kisétált, de sajnos csak a konyhából.
Én is rögön felpattantam és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Megnyittottam a csapot, és jéghideg vízzel megmostam az arcom, és a sírástól vörösben pompázó szemeim.
Belenéztem a tükörbe és egy kócos hajú meggyötört lányt láttam. Pedig nem kéne rám így hatnia. A csuklómon lévő hajgumival lazán felkötöttem a hajam. És akkor megláttam...
-Mi a szar...-suttogtam magamnak, miközben óvatosan megsimítottam a nyakamon díszelgő lila foltot.
-Baszki!-mondtam ki, most már szinte ordítva. Kitéptem a hajamból a hajgumit, majd idegesen túrtam barna tincseim közé.

🌸Sziasztok! Itt az új rész! Puszilok mindenkit!!!!💖💖😘🌸