Arra kelltem, hogy valaki bökdös, morogva kinyitottam a szememet és Kait láttam. Fura Sehunon aludtam el, de Kai ébreszt fel.... ez most mi? Egy kicsit csalódott vagyok, nagyon nyújtózkodtam Kai elmosolyodott.

- Nagyon aranyos vagy! Nem akartalak felébreszteni... vagyis de... kérdezni szeretnék valamit. - leüllt elém és megfogta a kezemet. Légyszi csak ne szerelmet vallj! Légysziii neee! Nem mintha nem lenne helyes, meg kedves...stb. de nincsenek pillangók, nincsen semmi. Csak barátként tekintek rá.

Nagyon nehezen megszólaltam, szegény fiún látszódott, hogy sajnál. Alig tudtam üllni annyira fárad és kimerűlt voltam.

- Semmi baj. Kérdezz nyugodtan.

- Szeretném elmomdani, hogy nálad szebb, okosabb, kedvesebb lányt még életemben nem láttam, és tudom, hogy csak pár napja ismerjük egymást de van rá esély, hogy mi ketten... tudod...- vakarta meg tarkóját zavartan, hihetetlenül kedves és cuki, de csak azért nem lehetek vele, mert nem akarom megbántani... szomorúan elmosolyodtam és láttam rajta, hogy levágta mit fogok mondani. De én nem szeretném elveszíteni, mint barátot. Fontos nekem.

- Sajnálom Kai, de én mást szeretek és nem szeretnélek átverni, én tényleg nagyon szeretlek, de nem úgy! Hanem mint barátot, de nagyon fontos vagy nekem! És te jobbat érdemelsz! É...én.. annyira sajnálom... nem akartalak megbántani...- kezdtem szipogni, Kai ölébe húzott és megölelt én meg sírtam. Egyébként nem értem miért bőgtem, de ez most jólesik.

- Istenem Minji, ne sírj! Nem érek ennyit én sajnálom! Én is szeretlek, nem mint barátot, de elfogadom, hogy te Sehut választod.- mondta halkan én meg teljesen meglepődtem, hogy Sehunt mondta. De hát honnan tudta?

- Miből gondolod, hogy Sehun az?-kérdeztem szememet törölve.

- Jaaaj ez egyértelmű! Nagyon szeretitek egymást, csak te valamiért mérges vagy rá, ő meg féltékennyé akar tenni!-mondta nevetve, én is elkezdtem mosolyogni.

- Tudod, amikor kicsik voltunk, ő szembe lakott velünk. Pelenkás korom óta ismertem őt. Mindíg együtt mentünk mindenhova.
Olyan tizenhárom voltam, amikor szerelmet vallottam neki, mert az egyik retek csaj a suliba rámozdult és úgygondoltam, hogy ha azé lesz akkor velem már nem is fog foglalkozni ezért elmondtam, hogy mit érzek iránta. De ő? Ő csak kinevetett... azt hitte csak viccelek. Tudod... akkor máshogy néztem ki. Barna rövid hajam volt, szétálló fogaim voltak és a szemüveg sem maradhat el, jah és dagi is voltam, persze Sehun már akkor is a suli menője volt... én meg egy senki, de mégis barátok voltunk... hát igen csak VOLTUNK... a vallomásom után másnap annyit mondott, hogy ,,Figyelj Minji.... elköltözünk... na szia!" Ééés beszállt a kocsiba, és nem láttam mostanáig. Hét év alatt sokat változtam, kiszőkítettem a hajamat, kontaklencsém van és a fogaimat is megcsináltattam.- fejezetem be a ,,nagy" történetet. Kai elképedve figyelt.

- Van képed, a régi énedről?

- Hát csak olyan van, ahol a fogaim már a helyükön vannak, viszont a hajam barna és szemüvegem is van... miért?- kérdeztem erőtlenül.

- Megmutatod?- csak bólintottam és lassan a telefonomért nyúltam, megkerestem a képet és felé mutattam, amíg ő elképedve nézte a képet én vissza feküdtem a takaró alá.

- Anyám! Ez komoly??? - kérdezte rámnézve.

- Igen miért?- most komoly... ennyire ronda vagyok???

- Elárulom, hogy jobban áll a természetes hajad és a szemüveg se rossz-mondta teljesen őszíntén. De vegülis igaza van... most, hogy belegondolok eléggé gáz ez a szőke hajam, vagyis jól áll nekem de ez nem én vagyok... teljesen igaza van Kainak, össze kell szednem magam!

- Igazad van! Kai hozd ide Miyongot! - boldogan felugrott és kirohant a szobámból. Öt perc után vissza is tért. Barátnőm ijedten nézett engem.

- Uram Isten azt hittem valami bajod van! Kai azt mondta, hogy siessek... én meg azt hittem történt valami... mit szeretnél?- kérdezte lihegve.

- Csináld meg a hajamat!-mondtam határozottan. A lány nem érette mire célzok ezért felvilágosítottam.

- Kérem vissza a régi énemet!-összeráncolta a szemöldökét és letérdelt elém, kezét a homlokomra tette.

- Te lázas vagy, nemtudod mit beszélsz!-próbált az ágyba nyomni, de én nem akartam pihenni, a régi énemet akartam, akit nem érdekelt mások véleménye.

- Nem Miyong! A régi hajamat szeretném, csináld meg! Kérlek! - könyörögtem neki, de közbe tudtam, hogy úgy is megteszi nekem.

Sziasztok! Megvan a 7.nap! Remélem jó lett, és ja igen! Elfelejtettem, hogy tegap volt mikulás! Ti mit kaptatok? Utólag is boldog mikulást!😚😚😚