Rettenetes fejfájásra kelltem... és amikor kinyitottam a szemeimet, eszembe jutott, amit tegnap mondtott nekem Sehun. Muszáj beszélnem Sofival! Gyorsan felkaptam a köntösömet és a papucsomat, aztán kiballagtam a konyhába. Szinte mindenki aludt, csak ő nem, nekem háttal volt így nem láthatott engem de én láttam, hogy zokogott. Egyszerűen úgy megesett a szívem rajat és most szembesültem jobban azzal, hogy ő csak engem akart és az elismerésemet. Leülltem mellé és sóhajtottam egyet.

- Sajnálom Sofi... nem voltam jó tetsvéred, tutod amikor hazahoztak anyáék én megijedtem... féltem, hogy mindenki jobban fog téged szeretni. Azért voltam hozzád rideg. És tudom, hogy egy szörnyeteg voltam, de most bocsámatot szeretnék kérni tőled!-mondtam egy szuszra, és ő válaszul a nyakamba ugrott. Kicsit meglepődve de vissza öleltem.

Eltólt magától és a szemembe nézett.

- Nem igazad volt! Én sajnálom, annyira irigy voltam rád, mert neked igazi szüleid vannak és mindenki szeret!-hajtotta le a fejét.

- Héééé! Neked is legalább annyira a szüleid, amennyire nekem! Én voltam a hibás! Miattam lettél ilyen... lehetne, hogy rendes tesók legyünk?- kérdeztem mosolyogva, mire reményt láttam csillogni a szemébe. Hosszasan megöleltem és éreztem, hogy lesz miről beszélnünk.

Éppen a reggelinket csináltuk, amikor Baek és Miyong jött be a konyhába és furcsán néztek ránk.

- Itt meg mi történt??? Ugye nem szívtatok be?-kérdezte tőlem komolyan barátnőm, mire mi csak elkezdtünk nevetni.

- Nem, csak megbeszéltük a dolgokat és kibékültünk.- mondta húgom szégyenlősen és rámnézett.

- Na jó! Ha Minji jóban van veled én is!- mondta nevetve és adott nekem egy cuppanós puszit.

Reggeliztünk és leülltünk a nappaliba, amikor megjelentek a fiúk álmos fejjel. Gyorsan elkészültek, mert menniük kellett valami forgatásra.

De Sehun és Baek azt mondták, hogy ,,Betegek" és inkább maradnak viszont Sofit elhívta Xiumin akinek láthatóan nagyont tetszik a lány.

Szóval ittmaradunk négyen. Úgy gondoltam, hogy főzök valamit, de Baek és Miyong megelőzött... a konyhába nagyon elszórakoztak. Tébyleg őszíntén meghatott, hogy mennyire szeretik egymást. Baek megdobta a lányt egy kis liszttel, aki nevetve beleboxolt a fiú vállába, de ő jó szorosan magához húzta, majd hosszasan megcsókolta. Igazán filmbe illő jelenet volt! Letöröltem pár könnycseppet.

Miyon egy picit leüllt a nappaliba pihizni én pedig mellé.

- Kérdezhetek valamit?-birizgáltam a kezemet.

- Persze bármit!-mosolygott.

- Szerinted, jó szülők leszünk??? Csak mert ti biztosan! Egyszerűen olyan aranyosak vagytok, amikor rátok nézek kikészülök legszivesebben elolvadnék! És bevallom, hogy a szüléstől is félek, hiszen egy dinnye nagyságú gyereket kell kinyomnom onnan tudod....  es huha ez izzasztó, még maga a gondolata is! - barátnőm meg csak kinevetett! Értitek??? kinevetett!

- Szereted Sehunt?- ennyi az össz kérdése??? Komolyan? Én itt kiöntöm a szívemet és csak egy kerdessel lerendezi az egeszet?

- Igen ez nem kérdés!-tényleg nem az.

- Akkor biztos jó szülők leszek! És ti is nagyon aranyosak vagytok Sehunnal! Én meg tőletek olvadok el! És a szüléstől én is félek... ez van... de végig csinálom!

- Én is ez nem kérdés!- a nagy beszélgetésünket megzavarták a fiúk.

Sehun leüllt mellém és ölébe húzott. Baek barátnőm mögé üllt és átkarolta a derekát.

Nagyon jól elbeszélgettünk így négyen, és nagyon boldog voltam, hogy végre minden rendben.

Amikor Sehunra nézek tudom, hogy csak vele tudnám leélni az életemet és tudom, hogy ez így is lesz! Miyong-ék is tuti örökre együtt maradnak.

Hát emberek ennyi volt! Vége a csak veled című könyvemnek. Még lesz egy rész amiben leírom, hogy mi történt a szereplőkkel pár év múlva...stb. remélem, hogy bírtátok Minji történetét, én nagyon élveztem az írást! Ha van kérdésetek nyugodtan tegyétek fel!

Puszi: JinTi😍😍🤗😘