Hey Guys! Bocsi, hogy így eltűntem... utólag is boldog új évet mindenkinek! De nem is húznám az agyatokat, olvassatok remélem tetszeni fog nektek.

Reggel csodálatos módon szaladtam a mosdóba és nem... nem pisilni...

Kihánytam magamból minden nem létező ételmaradványt, megmostam a fogamat és visszamnetem a szobába, ahol Sehun még javába szunyókált. Igazán aranyos volt, ezért én is visszafeküdtem mellé.

Fél órán keresztül néztem a fiút, amikor kpogtak. Gyorsan felálltam (ami nem volt túl jó ötlet,mert majdnem elájultam...) kinyitottam az ajtó, és kiléptem rajta, hogy Sehun ne kelljen fel.

- Jaj bocsi, aludtál?-kérdezte barátnőm boldogan.

- Nem, nincs semmi baj! Mondd csak.

- Akkor eljönnél velem az orvoshoz? Igaz tudom karácsony van, de az ügyeletre visszahívtak és így te is megnézetheted magad!- nézett rám bociszemekkel, amiknek nem lehet ellenállni.

- Persze, de nekem nem kell kivizsgálás!-nevettem és idegesen beletúrtam a hajamaba.

- De azért jó lenne biztosra menni!-megsimította a karomat és láttam, hogy ez a beszélgetés kezd furcsán komoly lenni...

- De nekem minek nő gyógyász?-kérdeztem értetlenül.

- Mert szerinted minek?-kérdeszte felháborodást színlelve.

- Nem vagyok terhes!-úgy kinevettem szegény lányt, aki persze mindent sejtő pillantásokat vetett rám.

- Na ha kikacagtad magad, öltözz és indulás van!-mondta mosolyogva és otthagyott a szobám előtt.

Én terhes? Sohaaa! Nem mondjuk nem! Szeretnék gyerekeket, meg családot de nem most... egy gyerek pont most nem jöhetne szóba!

Visszamentem a szobába és halkan elkezdtem keresni a cuccaimat. Felvettembegy kék nadrágot, fekete polót és egy kék cibzáros pulcsit. Kint az előszobába felvettük a cipőnket, amikor megláttam Baeket is teljes harcidíszben.

- Hééé! Nem úgy volt, hogy csak mi megyünk ketten???-néztem a fiúra, ki szomorúan a barátnőjére nézett. Miyong egy csókot adott neki és határozottan rámnézett.

- Nem Baek is jön! Megakarja nézni a picit!-mondta kuncogva és a fiú magához ölelte a lányt, és akkor jöttem rá, hogy mennyire aranyosak és nagyon boldoggá tesz az ő boldogságuk.

- jolvan.- mosolyogtam és elindultunk a kocsi felé. Az út jeges volt és nagyon sok hó esett. Az utcák nagyon szépen kivilágitva és a boltok kidiszítve álltak. Pár kávézó és étterem nyitva volt, de a boltok magy része zárva volt. Még jó, hogy már előbb megvettem mindenkinek az ajándékát.

Baek lassan de biztosan vezetett, a két szerelmes magyba beszélgettek, és nevettek. A korház közelettével kezdtem egyre jobban izgulni... valami oka csak van, hogy ennyire izgulok!

A pár boldogan és kézen fogva sétált be a rendelőbe. Miyong-ot egy kedves fiatal férfi hívta be, én meg inkább a váróba leülltem, az tény, hogy Miyong a legjobb barátnőm, de azért mindennek van határa.

Végignéztem a várón és tele volt terhes nőkkel, vagy éppen pici babákkal. Meg kell, hogy mondjam igazán aranyosak voltak.

Az egyik hölgy babája nagyon mosolygott rám én meg le se tudtam venni a szememetróla.

- Nagyon tetszel neki!-mondta kedvesen a nő én meg csak rámosolyogtam.

- Te hányadok hónapba vagy?-kérdezte barátságosan, én meg kikerekedett szemekkel néztem rá, hát így se mondták még, hogy dagadt vagyok...

- Öööhm félre érted, én nem vagyok terhes, vagyis tudtommal... az egyik barátnőket kísértem el a barátjával.- magyaráztam neki a helyzetet.

- Jaj neharagudj! De hogy érted, hogy tudtoddal?

- Hát mostanába hányok reggelente, meg van, hogy napközben is... szédülök, meg ijenek...- a nő szomorkásan rámnézett, ami nem jelenthetett jót. Végül kijött az orvos és behívott.