Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

JM - A múlt kalandjai IV



Reggel ismét előbb keltem. Gondolkodnom kellett kicsit. Mivel kiadtam magamból a szexuális feszültséget, végre kitisztult a fejem. Bűntudatom volt, amiért nem vettem észre, hogy Jungkook ennyire rosszul viseli a kialakulóban lévő helyzetet. Nagyon jól megjátszotta előttem magát. Mintha neki is rendben lenne.  Ez csak egy ideiglenes megoldás, ami nagyon kellemes és izgalmas lehet. Erre tessék. Belül komoly homofóbiával, önundorral, és egyéb démonokkal küzd. Aish! Mit tehetnék? Próbáltam a régen is bevált módszert alkalmazni, miszerint úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi, de Jungkook a próbák alatt, és a fellépésen is végig bámult. Mikor végre véget ért a koncert, kénytelen voltam beszélni vele. 

– Minden rendben? – kérdeztem, de semmi válasz nem érkezett, így finoman tarkójára tettem a kezem, és megsimogattam a nyakát. Lassan rám emelte sötét szemeit, így megismételtem. – Minden rendben? – olyan mélyet és hosszat sóhajtott, hogy azt hittem, soha nem szólal meg.

- Azt hiszem, már semmi se lesz rendben. –Távolodott el tőlem, és ekkor vettem észre, hogy a kezem egész eddig a nyakán volt. Utáltam magam, hogy nem vettem észre, mennyire rátelepedtem. Bocsánat kérően rámosolyogtam, majd csatlakoztam a többiekhez, és próbáltam tartani a távolságot. Éreztem, hogy neki gondot jelent a közelségem. Nem akartam erőltetni semmit. Teret akartam neki adni, hogy magába eltudja dönteni, mit akar. Nem ment másképp, csak ha elkerültem.

Este kellemetlen feszültség lebegte be a szobánkat. Fogalmam se volt, hogyan bírom ki egy ágyban vele. Igaz, már az utolsó éjszakát töltöttük közös szobába.

– Miért haragszol? Csak nem állok készen erre. Nekem ez túl meleg. – hadarta. Már az ágyba voltunk, mikor végre megszólalt. Fáradt voltam. Már nem álltam készen arra, hogy ezt megbeszéljük. Egész nap erre a beszélgetésre vártam, de nem számítottam rá, hogy ilyen későn akar belevágni.

- Nem haragszom Jungkook. – mondtam. Tudtam, hogy teljesen félre fog érteni, de muszáj volt kicsit eltávolodnom tőle, mert éreztem, ahogy elkezdett vibrálni körülöttem a levegő a szexuális feszültségtől.

- Akkor miért vagy velem fura? – kérdezte és éreztem, hogy közelebb húzódik. Juhé! Nehezítsd meg kölyök, kérlek...

- Próbálom visszafogni magam, hogy ne érjek hozzád. – amint kimondtam, már meg is bántam. Nem akarok neki ilyeneket mondani, de annyira megszoktam, hogy mindent elmondhattam.– Hozzád szoktam mostanában. – hangom nagyon érzéki volt, ami zavarba ejtett. Pedig egyáltalán nem akartam elcsábítani. Mellette soha nem vagyok a magam ura. Megfordultam, és meglepődtem, hogy szembe találtam magam vele. Azt hittem több hely van köztünk.

- Nem kell visszafognod magad. Én se tettem az elmúlt két éjszaka. – ahogy sóhajtott a levegő megsimogatta az arcom. Muszáj hozzáérnem. Kisimítottam egy sötét, bársonyos tincset az arcából. Ahol kezem bőréhez ért bizseregni kezdtem. Nem akarok kertelni.

- Te... sokkal érzékenyebb vagy, mint én. – mondtam halkan. Én mindent megtennék a karrierem érdekében, az sem zavar, ha emiatt homoszexuális kapcsolatom lesz. Ő nem ilyen, vannak álmai. Feleség, család és egyéb sablonos dolgok.

- Miért is? – Nevetnem kellett. Nyilván én tűnök érzékenyebbnek. Valójában nekem, ezek csak testi dolgok. Az én álmom, hogy mindenki megismerje a nevem, hogy hallják a hangom, hogy lássák a táncom. A többi másodlagos.

- Nekem nincsenek ilyen romantikus vágyaim, és álmaim, mint neked. – kacagtam huncutul. Finoman karomba bokszolt, amit szokás szerint nem hagyhattam annyiban. Sokkal erősebb nálam. Lefogott és pillanatok alatt felém került, majd mint egy gyerek diadalittasan kacagott. Annyira aranyos. Hirtelen bizseregni kezdtem alul. Na basszus... – Na, már nincs olyan nagy szád – suttogta egész közelről, ami még kevésbé segített rajtam. Miért kell mindig elkalandoznom? Ez csak egy baráti játék volt, de épp a férfiasságomon ült kemény, izmos fenekével, és hogy kezem lefogja, kicsit előre kellett dőlnie, így arcunk pár centire volt egymástól. Kipirult az arca, ahogy realizálta a helyzetet. Szemét az enyémbe mélyesztette. Istenem, de kívánom. Hirtelen megszüntette köztünk a távolságot, és már is ajkaim kényeztette. Az övéi annyira finomak, annyira tökéletesek, annyira kívánatosak. Remegett a sok elfolytott vágytól, én pedig az ő hevességétől. Amint felszabadultak a kezeim átkaroltam, és ahol értem simogattam. Mindent felakarok fedezni rajta. Hátán lecsúsztattam a kezem fenekére, olyan formás, olyan dugni való. Muszáj volt rámarkolnom, mire csókunkba nyögött. Ettől, még jobban beindultam. Hirtelen eltávolodott, és mellém feküdt. Na nem! Ez nem volt elég! Mellkasát simogattam, és végre először én kezdeményeztem a csókot. Hagyta, hogy végre én játszak el vele, ami nagyon boldoggá tett. Végül is ő mondta, hogy ne fogjam vissza magam. Ajkaitól elváltam, és arcvonalát kezdtem finom csókokkal behinteni. Mikor a nyakát kényeztettem, halkan nyögdécselt. Mindig tudtam, hogy érzékeny, de nem gondoltam, hogy egyszer ilyen hangokat csalok ki belőle. Még több kell! Végig csókoltam izmos mellkasát, és nyelvem végig húztam kockás hasán. Majd ismét a szemébe néztem. Nem fordította el tekintetét, állta a kutató íriszeimet. Ki volt pirulva az izgalomtól, és ajkai vörösek voltak a csóktól. A szám helyét, kezem vette át, keresve az érzékeny pontokat testén. Többre vágyott, láttam a szemében. Megcsókoltam, miközben alhasát simogattam. Még nem akartam tovább lépni. Tudnom kellett, hogy tényleg készen áll. Nem akartam megint gyerek sírást. Hirtelen megéreztem a kezét, ahogy ő is az alhasamat simogatta. Ez túl sok! Olyan kívánatos. Már csak az illata megőrjít, de még el kell viselnem a teste melegét, izgató hangját, és most finom érintéseit is be veti. Megfogom erőszakolni, ha így folytatja.

- Akarod? – kérdeztem, ugyanazon az érzéki hangon, ami az előbb még tudatalatt jött ki belőlem. Hirtelen becsúsztatta kezét a nadrágomba, és meredező farkamra szorított. Egész testem bizsergett az érzéstől. – Áw, Jungkook édes istenem! Megőrjítesz! – MEGFOGOM DUGNI, HA ÍGY FOLYTATJA.

- Ez volt a terv. Most te jössz! –mondta parancsoló hangon, ami meglepett. Eddig hol volt ez a határozottság? Lecsúsztattam a kezem, és megmarkoltam kőkemény farkát. Egyszerre kezdtünk el mozogni. A gyönyör beterített, ellepett és felemésztett. Az egész testem remegett. Nehezen tudtam elengedni magam, mert minden mozdulatára figyeltem. Aggódtam érte. Gyorsított, amitől már én is elvesztem az érzések tengerében. Minden porcikája kívánatos volt. Finom bőrét kóstolgattam ajkaimmal. Hátra vetette a fejét. – Jimin–ah – nyögte a nevem, miközben beteljesedett a gyönyöre, és kezembe robbant. Ezzel én is teljesen elveszítettem az önkontrolom.

- Jungkook-ah! –nyögtem én is, és rögtön elélveztem. Pihegve dőltem hátra. Istenem, annyira jó volt. A testem szinte lebegett. Boldog voltam, hogy megszabadultam a bennem dúló vihartól, amit Jungkook okozott. Ahogy észrevettem, ő benne teljesen más érzések voltak. Most már tényleg nem hibáztathat engem. Igaz?

Másnap összepakoltunk, és újabb koncerthelyszín felé vettük az irányt. Jungkook ezután került. Nem csak szeretőként, hanem barátként is. Ezt nehezen viseltem. Elég érezhető volt, hogy számára most semmi pozitívot nem jelentek. A színpadon viszont kénytelenek voltunk fanszervizelni, és lassan visszatért a szexuális feszültség közénk, amit úgy szerettek a rajongók. 

Pont a színpadon álltunk, amikor lazán átkaroltam és mellette táncoltam. Egyszer csak közelebb hajolt a fülemhez.

- Este gyere át! – simogatta meg finoman a karom. Teljesen zavarba hozott. Nem számítottam rá, hogy ilyet fog csinálni azok után, hogy hetek óta tojt rám. Nem tudtam mit gondoljak. Végre tisztázta magába? De múltkor is azt hittem és kiderült, hogy a testi vágya sürgetőbb volt, mint a lelki nyugalma.

Este felöltözve ültem az ágyon, és bámultam az ajtót. Egy részem átakart menni. Az a részem öltözött fel, és egy részemnek esze ágába se volt menni, emiatt ültem még mindig a szobába. Az ajtó nem adott választ, hiába néztem kitartóan. Majd megcsörrent a telefonom. Hope volt.

- Igen? – kérdeztem kissé rekedten.

- Nincs kedved inni egyet? – kérdezte.

- Nem akarok kimenni... - kezdtem bele halkan, de félbeszakított.

- Csak gyere át hozzám. – mondta és hallottam, hogy mosolyog. Kinyomtam, és indultam is. Mikor kiléptem az ajtón, mintha egy hatalmas kőgördült volna le szívemről, de még Jungkook szobája mellett is el kellett haladnom. Egy részem majd megszakadt, de akkor már döntésre jutottam. Nem akartam elveszteni a legjobb barátom, már pedig ő képtelen volt elfogadni, hogy amit tettünk, az egy szükséges rossz, ami nagyon jó. 

Hopinak hiányzott a családja, ezért inni akart kicsit, én pedig felejteni akartam. Végül annyira sokat ittunk, hogy képtelen voltam visszavánszorogni, így ott aludtam nála. Már félig álomba feküdtem, de muszáj volt kiöntenem a lelkem.

- Hyung!

-Igen? – kérdezte álmosan.

- Lehet, hogy vonzódom a férfiakhoz is. – mondtam tárgyilagosan.

- Oh... oké. – hangja könnyed volt. – Mikor jöttél rá?

- Nem tudom, soha nem gondolkodtam ilyeneken. Eddig... - mondtam. – De mostanában történt egy, s más, és azt hiszem ideje elfogadnom az igazságot. – bólintottam magamnak a sötétben.

- Mi történt? – kérdezte miközben felült.

- Nem hiszem, hogy elmondhatom neked. – ráztam a fejem.

- Jiminie... kérlek, ne csinálj semmi ostobaságot! – hangja szigorú volt. Hümmögtem egyet, és hagytam, hogy elnyomjon az álom.

Másnap eszméletlen másnapos voltam. A staff csinált nekem egy smootiet, ami elvileg helyre rak. Kaptam fájdalom csillapítót, és koffein tablettát, hogy feléledjek az esti koncertre. Jungkook egész nap figyelt, ami idegesített. Hopinak igaza van. Hülyeség volt kikezdeni vele. Nem is értem magam. Jungkook "szerencsémre" aznap pont nem értett velem egyet. Az ölembe ült, átkarolt, a fülembe suttogott. Még énekelt is nekem egy sort. Nem tudtam kezelni a helyzetet, hogy utasíthatnám el? 

A koncert után, úgy alakult, hogy ketten utaztunk csak a kocsival a szállás felé. – Este gyere át, ha unatkozol! – mondta mélyen a szemembe nézve. Bólintottam, de tudtam, hogy most se fogok átmenni. 

Este ugyanazt a macskaegér játékot játszottam magamba. Felöltözve ültem az ágyamon, és néztem az ajtót. Lassan felálltam, és elindultam végül hozzá. De csak azzal a céllal, hogy beszéljek vele. Bizonytalanul kopogtam. Szinte pislogni se volt időm. Jungkook berántott, majd becsukta az ajtót, és a falnak nyomott. Nem tudtam ellenállni neki. Ahogy testünk összesimult muszáj volt sóhajtanom. Ajkaimra tapadt, és finom puszikkal hintette be. Én pedig gondolkodás helyett megszólaltam. - Hiányoztál!

- Sajnálom, még én sem tudom, mit akarok. –mondta lehajtott fejjel. Megsajnáltam szegény kis makneat. Végül is, én kevertem bajba. Felemeltem a fejét, hogy a szemébe tudjak nézni.

- Nem baj, de emlékezz kérlek. Elsődlegesen a barátod vagyok. –simogattam meg, de ahogy kimondtam, magam is megcáfolva, már az ajkait kívántam.

- Tudom, csak amikor rád néztem, mindig az az este jutott eszembe.

- Sok estét töltöttünk együtt. Ne egy este határozzon meg. – sóhajtottam türelmetlenül, mert pont ettől féltem. Gondolataimból hirtelen jött finom csókja rángatott ki. Lassan az ágyfelé irányított és lelökött rá. Alulról néztem, ahogy vetkőzött, és már is kezdett kevés lenni a hely, a nadrágomban. Én is elkezdtem vetkőzni. Amikor végeztem, megláttam az előttem meztelenül álló Kookiet. A maknea nagyon izmos volt. Nem izom pacsirta, hanem szálkásan izmos. Széles háta és válla volt, keskeny dereka, formás feneke, izmos combjai és vádlija. Erőt sugárzott, ahogy előttem állt. Az ábrándozásból magamhoz tértem és felismertem, hogy mit szeretne. Megrögzötten bámulta a szám, és finoman rámarkolt saját ékességére. Tudtam, hogy most nem az ajkaink csókjára vágyott.– Kérd szépen, akkor talán megteszem. – mondtam kihívó mosollyal. Kacagott, majd előre hajolt, és a combomon megtámaszkodott.

- Jiminie! Kérlek, szopj le. Nagyon vágyom az ajkaidra. – mondta és nyomatékosításképpen megnyalta a szám. Épphogy felegyenesedett, rögtön adtam egy csókot makkjára. Látszott, hogy nagyon élvezte, és ez nekem is nagyon nagy élvezetet okozott, de kellenek szabályok...

- Csak, ha utána te is! - Én is érezni akarom, milyen azok között a formás ajkak között lenni. - És egyszerre akarok elmenni veled. Nem szájba! – kizárt, hogy én gecit nyeljek. Még a gondolatától is rosszul vagyok. Amint bólintott, bekaptam teljes hosszát, amennyire csak tudtam. Olyanokat nyögött, hogy legszívesebben, erre vertem volna ki minden nap. Már kezdtem belejönni, de beletúrt a hajamba, és elrántott. Ezek szerint végre én jövök. Lassan végig dőltem az ágyon, de nem szakítottam meg a szemkontaktust. Megnyaltam az ajkam, ahogy láttam, hogy letérdelt előttem, és elnyelt. Szeméből áradt a szenvedély, ha akarta se tagadhatta volna le, hogy vágyott rám. Ahogy megéreztem magam körül a forró, nedves ajkait, és nyelvét rögtön eltudtam volna menni. Csodálatos érzés volt, ahogy a gyönyör újra, és újra végig hullámzott testemen, egyre sűrűbb hullámokban. Emiatt nem is bírtam sokáig. Miután megállítottam, lassan felmászott rám. Kezébe vette nagyon feszült férfiasságom, majd a sajátját. Együtt kezdte el mozgatni rajtunk nagy kezét. Lehunytam a szemem, és csak az érzésre koncentráltam.

- Néz rám! – utasított hirtelen. Kipattantak a szemeim, és találkozott a tekintetünk. Szinte rögtön elélveztem, ahogy a sötét, vággyal teli, ködös tekintetbe néztem. Egyszerre robbantunk kezébe. Sóhajtva dőlt mellém. – Annyira csodás a szemed, amikor elélvezel. – suttogta. Na, vége, ez már nekem is túl nyálas...de azért jól esik.

- Kösz! – mondtam mosolyogva. – Következőkor léphetnénk még egy szintet. – mondtam ki, amire a legjobban vágytam. Szeretném, ha a farkamtól nyögne végre. Kicsit ijedten nézett rám, mintha hallaná a gondolataimat. Ó igen!

- Mire gondolsz? – kérdezte, mintha nem tudná.

- Szexre édes! Mire másra. – kacagtam. Ő is velem nevetett, majd elkomolyodott.

- És ki lesz a lány? –kérdezte. Magamban meglepődtem. Nekem egyértelmű volt, hogy ő lesz. Hiszen fiatalabb és tapasztalatlanabb. De most, hogy jobban bele gondoltam, ő volt a dominánsabb, és így is nehezen emészti meg, amit teszünk. Jézus, nekem kéne lennem a lánynak. Na azt nem... most mi lesz?

- Talán még korai... - napoltam el a dolgot, majd hozzábújtam. – Jól sikerült a koncert.

- Igen! – mosolygott. Erőteljes kopogást hallottam. – Jimin! – nézett rám ijedten.

- Nyugi. A fürdőben leszek! Küld el, addig felöltözök! – suttogtam. Gyorsan összekapkodtam pár cuccot, és megigazítottam az ágyat.

- Várj egy kicsit! Nincs rajtam ruha!- kiáltott ki közben barátom.– Hát te? –hallottam Jungkook meglepett hangját, már a fürdőben bujkálva.

- Vliveolok, és a rajongók téged akartak. – mondta Tae könnyed hangon. - Mi ez a zene?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro