Elfáradtam a koncerten. Jimin a végén rendesen itatta az egereket, mint egy kis lány. Legszívesebben odamentem volna megvigasztalni, de a játszadozása miatt, már így is túl sokat fanszervizelünk. Tudom, hogy megakarja bosszulni, hogy induláskor rányomultam, de kezd kicsit sok lenni. Mellé ülök, és próbálom kizárni a kezdődő fejfájásom. Túl sok a stressz. Erre van egy jó megoldásom. Megbököm a legkedvesebb Hyungom, aki mindig benne van az ilyen bulikba.

- Héé! Ma iszunk, ugye? - ahogy ránézek, bent ragad a levegőm. Bájos arca ki van pirulva a sírástól. Csodálatos mindig fénylő szemeit, most könny fátyol teszi még csillogóbbá. Szinte könyörögnek, hogy átöleljem, és el se engedjem őt. - Fejezd be, te Cry-baby! - törlöm le, az útnak induló cseppeket. A háttérben elkapom, ahogy Namjoon kíváncsi tekintettel követi a mozdulatom. Mióta megtudta, hogy néha dugunk Jiminnel, minden lépésem figyeli, ami nagyon bosszantó. 

- Bocsi... nem tudtam visszatartani. - fekteti a fejét a háttámlára, és a plafonra függeszti szép szemeit. Arcát fürkészem pár pillanatig, majd megállapodok a száján. Igen határozottan, ez a kedvencem, a szemei mellett.

- Oké! Megértem, de van három napunk Londonig. Szóval iszunk? - sürgetem bökködve. Próbálok eltekinteni, a bennem éledező vágytól. Sajnos, nem voltunk együtt, amióta eljöttünk otthonról. Jimin határozottan jobban bírja a különválást, mint én. Az én testem, már szinte üvölt, hogy dugjam meg. Főleg, hogy már kis milliószor láttam a szemem előtt, hogy egyedül, a szálloda szobába, a nekem bemutatott módon, elégíti ki magát többször is, egymás után, amíg annyira el nem fárad, hogy elalszik. Istenem, az izgalom már végig is hullámzik a gerincemen, és szétterjed ágyékomban. 

- Igyunk! - szakít ki hangja az önsanyargatásból. Terveim vannak estére, így szeretném, ha nem ütnénk ki magunkat.

- Múltkor nagyon rosszul voltam. Annyi mindent össze ittunk. Nem kellett volna. Most csak egy valamit igyunk, hogy ne legyünk rosszul. Mondjuk pezsgőt. Azt mind szeretjük, szóval szerintem, így lenne a legjobb, de javíts ki, ha tévedek. - hosszan nézünk egymás szemébe. Azt hiszem, mégis a szemeit szeretem a legjobban. Olyan nehéz dönteni. - Jimin... nem figyeltél, igaz? - kérdezem, mikor már percek óta nem kapok választ. Sóhajt, majd elpirul, amitől a bennem lévő szex éhes szörnyeteg, már rögtön le is teperné. - Csak annyit mondtam, hogy ne keverjük a piát, mint a múltkor, hanem egy valamit igyunk. Mondjuk pezsgőt! Vettem, mert tudom, hogy szereted.

- Jól hangzik! - örül meg neki, mint egy kisgyerek. Ajkai közül, egy feszült sóhaj szalad ki, ami incselkedésre buzdít engem.

- Megint frusztrált vagy? - halkítom le a hangom, de perverz mosolyom nem tudom elrejteni.

- Nem! Csak elgondolkodtam. - Túl jól ismerem már, ezt a tekintetet. Tudom, hogy ő is ki van éhezve.

- Nyilván. És min, ha nem a szexen? - kérdezem lazán, közelebb hajolva, de amit látok meglep. Elpirul, majd kicsit fészkelődni kezd, és kezét combjára téve, eltakarja a többiek elöl ölét. Én viszont kiszúrom, azt a kis dudort, amitől még inkább megjön a kedvem. - Igen pirulós kedvedben vagy! Ne csináld, még a végén félreértem, és azt hiszem, engem akarsz! - kacagok szemeimet le se véve róla. Jó kedvem egyből elszáll, ahogy Tae elénk sétál. Hogy ez mindig rossz helyen van.

- Jiminie, csak rám vágyik! - mosolyog mindent tudóan az én Jiminiemre. Egy pillanatra elfog valami furcsa érzés. Tae és Chim mindig is nagyon közel álltak. Mi van, ha van köztük is valami? Amilyen fasz éhes az én legjobb barátom kizárt, hogy kibírja nélkülem már több, mint egy hónapja.

- Igeen? - kérdezem végül, és próbálom leplezni, hogy mindjárt felrobbanok.

- Pakoljunk, és menjünk inni, mert most nem vágyom másra. - pattan fel zavartan Jimin. Csak nem ellenfelem akadt? Biztos csak képzelődök, hiszen Jimin nem meleg, csak ugyanolyan perverz beteg állat, mint én.

Végül Jin és Yoongi is csatlakozott hozzánk. Így nem kellett Namjoon kutató szemeitől tartanom. Jimin határozottan feszült volt, ezért nem is csodáltam, hogy pillanatok alatt leküldte az első pohár pezsgőt. 

- Mi van? Holnapra elmúlik. Inkább igyatok, vagy megiszom én! - morog ránk, amikor csak néztük, ahogy újra is tölti a poharát. Kis mosollyal az arcomon küldtem le én is italom. Szerettem Jiminben, hogy néha olyan volt, mint egy igazi alfahím, néha pedig olyan, mint egy törékeny nő.

- Játszunk valamit, ez így uncsi. - biggyeszti le az ajkait Jin-hyung. Magamban teljesen egyet értettem vele, de amilyen játékot én akarok játszani, abba csak Jimin vehet részt.

- Na és mit? - hozta Suga-hyung a szokásos laza formáját. Ő igazi éjszakai bagoly. Képes egész éjszaka dalokat írni, és nappal aludni. Néha olyan érzésem van, hogy a dalok által kiírja az érzéseit, ezért nincs benne semmi. 

- Én, még soha? - kérdezi Jin. Elgondolkodva nézek Jiminre. Van valami, amit nagyon megakarok tudni Taeval kapcsolatban... talán, itt a kiváló alkalom.

- De, akkor senki nem kamuzik! - nézek körbe szigorúan. Az igazságra vagyok kíváncsi. - Kezdem én! Én, még soha nem estem el a színpadon! - magamba kuncogok, ahogy Jiminnel találkozik a tekintetünk. Tudom jól, hogy ő rendszeresen bukdácsol. Mind meghúzzák a poharukat, ami vidámsággal tölt el. 

- Akkor szerintem, menjünk születési sorrendbe... - hyungjaim bólintanak. Nekem mindegy én már tudom, hogy mit fogok kérdezni. - Én, még soha nem koncerteztem másnaposan. - mosolyog boldogan Jimin. Igen, ő nagyon gyorsan regenerálódik. Mázlista!

- Mázlid, hogy nem vagy soha másnapos! - morog Yoongi gondolataimba olvasva.

- De az vagyok, reggel! Aztán vége! - vigyorog büszkén. Nehezen tudom levenni róla a szemem, annyira gyönyörű.

- Én, még soha nem szexeltem, mióta híres vagyok. - hallom Suga-hyung hangját, ami bosszúságra késztet. Nagyon sokszor szexeltem, azóta, hogy híresek vagyunk. És még nagyon sokat szeretnék. Meghúzom poharam, majd töltök magamnak egy következő kört. Felpillantva látom, hogy Jimin csak most teszi le a poharát. Tehát habozott. Milyen kis édes. Sokkal jobban fél, hogy kiderül, mint én, csak ő sokkal jobban leplezi. - Álljunk meg! Ugye értitek a játékszabályokat? - szakít ki gondolataimból Yoongi. 

- Akkor kell inni, ha nem igaz rád! Tehát, ha szexeltél volna... - magyarázza Jin, amitől látom, hogy Jimin arca egy árnyalattal pirosabb lesz. Egyre jobban élvezem ezt a játékot.

- A kezed nem számít annak... - morogja Suga.

- Értjük a szabályokat, hyung... - néz az említettre érzelemmentes arccal Jimin, de én látom, hogy nagyon zavarba van. - Csak mi nem vagyunk olyan szerencsétlenek, mint ti, és dugtunk. - vigyorog büszkén, még a szemei is eltűnnek. Áh, mindjárt megzabálom. Ha a csaja lennék, tuti mindennap büszkélkedne velem. Már most irigylem a jövendőbelijét. Igazi főnyeremény az én haverom.

- Ti kis szemetek! - néz ránk Jin.

- Mikor? Hogy? - kérdezi Suga elismerően mosolyogva.

- Nem haladhatnánk? - morgok. Most már nekem is kezd kínos lenni. Mondjuk, kíváncsi lennék, hogy mit reagálnának, ha benyögnénk, hogy egymással dugunk.

- Egyetértek! - fürkészi az arcom. Látom, hogy tetszik neki a látványom. Biztos én is elvagyok pirulva.

- Ok... Én, még soha nem voltam szerelmes. - mér végig minket Jin. Megkönnyebbülök, hogy nem kell innom. Ez a szerencse még nem ért el engem, de látom, hogy Jiminie sajnos megint iszik. Kezdek aggódni, hogy lőttek az esti szexnek, és meg lep, hogy volt szerelmes. Amikor kérdeztem a korábbi kapcsolatairól, nem úgy tűnt, mintha nagyon szerelmes lett volna. Lehet, hogy valamit nem mond el? Lehet, hogy belezúgott Taeba? Nem az képtelenség! Miért nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a két legjobb barátom jól meg van. Nem mindenki olyan beteg, mint én.

- Nos, ez meglepett! Azt hittem mindent elmondunk egymásnak, Jimin-shi. - próbálok mosolyt erőltetni az arcomra. Ha tényleg szerelmes Taebe, akkor nem fogja most bevallani, ahhoz még innia kell. Majd a következő körben. - Akkor én, még soha nem hazudtam a legjobb barátomnak! - reménykedem, hogy nem fog inni, de sajnos meghúzza a negyedik poharát. Ez így egymás után, lehet, hogy sok lesz neki. Nem baj! Így tuti megered a nyelve. Csak annyit kell mondanom, hogy én, még soha nem gondoltam másképp Taehyungra, mint barát.

- Nem tetszik ez a játék! Én, még soha... Én, még soha... nem vonzódtam egyetlen férfihoz se. - amint meghallom, rögtön elkap az ideg. Te pöcs! Nézek rá mérgesen. Ő természetesen meghúzza önvallomására a poharat, és elterül. Ijedten állok fel két hyungommal, és nézek Jiminre, aki mintha másik bolygón lenne, csak mosolyogva néz ki a fejéből.

- Szerintem vissza kéne vinni a szobájába. Ahogy elnézem, nem sokára kijön belőle, és utána, majd tuti aludni akar. - fordul felém Suga-hyung. Szuper, nem csak, hogy szex nem lesz, még vigyáznom is kell erre a kis hülyére. Fú, de haragszom rá. Majdnem elcseszett mindent.

- Jó, elviszem, de szerintem már én se jövök vissza. – mondom, és próbálom megjátszani, hogy fáradt vagyok. Jin vállamra teszi a kezét.

- Mi még kettőig tuti iszunk, ha meggondolod magad. - mondja, miközben én felkapom, és a vállamra fektetem Jimint.

- Lefoglak hányni, tegyél le! - hisztizik a kis hülye, mikor elindulok vele kifelé.

- Leszarom, megérdemled! - mondom neki fogaim közül, mérgesen. Alig érzem a súlyát, olyan pillekönnyű, és más helyzetben, kifejezetten izgatna a formás segge. De most az előbb, majdnem szétcseszett mindent. Mikor nagy nehezen becsukom a szobája ajtaját, lábra állítom, majd a hátát falnak döntöm. Nem merek messzebb menni, mert látom mennyire bizonytalan. Akármennyire haragszom, aggódom érte. - Mégis mi volt a célod ezzel a végén? 

- Csak túl sokat ittam... - kuncog, ami olyan aranyossá teszi, hogy rögtön eloszlik minden haragom. Annyira a karomba akarom tartani, és csókolni. Teljesen kikészít, hogy most nem tehetem, pedig itt van előttem pár centire.

- Nem így terveztem a ma estét! – sóhajtok, és próbálom leplezni zavarom, hogy mennyire akarom már.

- Hogy tervezted? - kuncog ismét, ami megolvasztja a szívem. Ő a legaranyosabb részeg, akit valaha láttam. 

- Úgy, hogy alattam fogsz nyögni, miközben keményen pakolom, a formás segged! - látom, hogy szemével engem keres, de túlságosan szédül, hogy megtaláljon, így megfogom puha arcát, és magam felé fordítom. Ahogy találkozik tekintetünk, ledöbbenek milyen nagy a pupillája, teljesen feketének látszik a szeme. - Felfogtad, hogy nem voltunk együtt, mióta eljöttünk otthonról. Kibaszottul kívánlak! - mondom neki nagyon frusztráltan.

- Én is, szerelmem! - hagyják el kívánatos ajkait, az ijesztő szavak. Ledöbbenek rajta, és elengedem. Rögtön lerogy a földre, de most nem tud meghatni. Ideges leszek, még ha poénnak is szánja, nekem nem tetszik.

- Ez, nem jó poén! Nem először hallom tőled, és nagyon megijeszt!

- He?

- Mielőtt eljöttünk! Reggel is ezt mondtad, még félálomba. Először megleptél, de aztán elkönyveltem poénnak. Most meg ismét! Ez, nem poén Jimin! - ülök le mellé, mert hirtelen, mintha a világ összes baja, az én vállamat nyomná. Oldalra nézek, és látom, hogy arca egyre fehérebb lesz. Erőt véve magamon felállok, és átkarolva őt is, felhúzom. Bebotorkálunk a fürdőbe. Tudom, mi következik, így a WC csésze mellé ültetem, és a csukott ajtónak döntve hátam, leülök. - Nem szerethetsz belém Jimin. - mondom neki, de tudom, hogy nem hallja. Hófehér az arca, már ajkaiból is kifutott a vér. Lehunyt pillái remegnek, és hideg izzadság csillog a homlokán. Még így is gyönyörű. - Ha te belém szeretsz, én hogy álljam meg, ha? Te sokkal szeretni valóbb vagy, mint én valaha leszek. Kettőnk közül, neked kell jobban észnél lenned. Mindig is így volt, és így is lesz. - nyomom neki monológom. Kis csend után hallom, ahogy öklendezik, és fokozatosan kiadja magából, azt a rengeteg alkoholt, amit leküldött. Aggódva nézem, de most nem tudok rajta segíteni. Kis idő elteltével, kezdi visszanyerni a színét, ami megnyugtat. Nem sokára jobban lesz. Lassan elalszom már, mikor meghallom rekedtes hangját.

- Hol vagyunk? - kérdezi szemét dörzsölgetve.

- A fürdőbe. Jó lenne, ha letusolnál, mert vagy háromszor rókáztál. Addig lemegyek, szerzek kaját. - állok fel nyújtózkodva. Nem várom meg válaszát, csak lemegyek a hotel bárjába. Kérek pár szendvicset, és próbálom összeszedni magam. Egy nagyobb csomag étellel térek vissza hyungomhoz. Már az ajtóba megcsap az az édeskés illat, amit Jimin bőre áraszt mindig magából. Ágyékom meg is mozdul, ahogy eszembe jut a bőre puhasága, finomsága.

- Jobban vagy? - kérdezem arcát fürkészve. Sokkal jobban néz ki. Még két kis piros folt is van rajta, így fokozva bájosságát. Bólint egy óvatosat, zavarba van, amire ismét megmozdul az ágyékom. - Az illatod isteni!

- Kösz! És ne haragudj! Nem akartam kiütni magam. Csak túl sok körbe kellett innom... - lép egyből az asztalra rakott étel felé. Tehát éhes, ez jó jel. Ahogy elkezd majszolni, megnézem kecses alakját. Laza nadrágján keresztül is tökéletesen látszik formás feneke. A fehér póló rátapad enyhén nedves testére. Háta izmos, ahogy karja és válla is. A bőre hibátlanul feszül rajta, és tapasztalatból tudom, hogy mennyire puha. 

- Beszélnünk kéne! - mondom hátulról megölelve, mikor már vágyam kezd sürgetni. Ahogy meztelen derekához érek, libabőrös lesz.

- Mondjad. - majszol tovább, ami még aranyosabbá teszi.

- Jimin! Tudom, hogy nem vagy a legjobban, de nagyon rég voltunk együtt. És ma felállt rád a színpadon. Nem akarok, úgy Londonba menni, hogy ilyen kiéhezett vagyok. Nem lehetne, hogy esetleg, ha már itt vagyok. Itt aludjak? - félek a választól, hogy elutasít, mert már nem érdeklem. Mert Tae jobb nálam. Szembe fordul velem, de nem válaszol, ami teljesen kikészít.

- Azt hittem haragszol. - olyan ártatlan. Te jézus! Kezdem azt érezni, hogy megrontom szegényt. Ez valamiért felizgat. Mondom én, hogy perverz vagyok. Eltudom képzelni, ahogy ezzel az ártatlan tekintettel szopja a farkam. Na jó, már megint teljesen kemény vagyok, ma már sokadszorra, pedig hozzám se ért.

- Rád? Képtelenség! - kapom fel, és dobom az ágyra, eleget vártam. Ha csak egy pillanatig tartanom kell magam, a gondolataimtól elélvezek. Gyorsan lekapom a felsőm, és letolom a nadrágom. Ahogy farkam kiszabadul, hasamnak csapódik, melyre megeresztek egy kis sóhajt. Tiszta nedves az egész makkom. Csak arra vár, hogy bele süllyesszem, abba a tökéletes fenékbe.

- Csodálatos vagy! - mondja már ő is mereven. Ha ennyire kívánjuk egymást, minek húztuk eddig. Csípőjére ülök, ezzel csodás kis hangokat kicsalva belőle, és levetkőztetem, hogy minél előbb elkezdhessük.

- Te vagy csodálatos Jimin! Látnod kéne magad! Szebb vagy, mint bármelyik nő! - mondom neki, mikor végig nézek meztelen testén. Elkábít a látvány, hát még, amikor ehhez társul az elpirult ártatlan kis arca. Felmorranok, ha így folytatja, ájulttá fogom kefélni. - Jimin! Ne nyalogasd a szád, és ne pironkodj itt nekem, mert egyből bedugom, és az fájni fog! - figyelmeztetem, még is csak a legjobb barátom.

- Kérlek, siess! Nagyon kívánlak! - tetézi a bajokat. Bekapom az ujjam, és próbálom minél jobban benedvesíteni. Jimin elnyílt ajkakkal, kitágult szemekkel néz. Na mi van, csak nem tetszik? Gyorsan betolom neki az első ujjat. Egyből felrémlik előttem, amikor magának csinálta, ha ezt így folytatom spontán elfogok sülni.

- Még! - nyögi, amitől érzem, hogy kezd elködösülni az agyam. Bevezetem a második ujjam, amire élvezettel nyög egyet. - Még! - parancsol rám, amin meglepődök. Most már biztos vagyok benne, hogy rendszeresen játszik magával. Három ujjam siklik benne ütemesen, és tudom, ha most farkamra simítanék, szinte rögtön elsülnék. - Jungkook ez, így nem elég! Nekem te kellesz! – emeli fel csípőjét. Kész! Nálam ekkor volt a képszakadás. Jimin soha nem volt még ilyen vad, és türelmetlen. A farkam fáj érte.

- Aish, Jimin! - markolom meg csípőjét, és eres, nedves férfiasságomra rántom. Ahogy benne vagyok, kisebb nyugalom jár át. Végre! Próbálom visszafogni magam, hogy ne élvezzek el rögtön. - Ne haragudj, de ez már nekem is sok volt! Túl kívánatos vagy! - remegek a bennem végig cikázó gyönyörtől, amit csak azzal okoz, hogy körbe ölel. Nem merek megmozdulni.

- Ide figyelj! Ha nem kezdesz el őrült tempóba kefélni! Én foglak téged megdugni! - néz rám mérgesen. Elmosolyodom, majd elkezdek gyorsan mozogni benne. A kéjmámor körbe ölel minket.

- Áhh, mikhor letthél ilyhen vadh? - kérdezem, majd minden gondolat kiröppen a fejemből, és már csak az érzés van. Jimin teste megfeszül, és rám szorít.

- Ah hiányhod okhozza! ÁÁÁh, szeretlek Kook! - nyögi, majd közénk robban, és én rögtön követem. Nem bírom tartani magam. Ez az orgazmus most hatalmas volt. Izmaim elernyednek, és lassan térnek vissza a gondolataim, és azokkal együtt felfogom, hogy Jimin most vallotta meg a szerelmét. Kérdően nézek rá. Szemeiben csak kétségbeesést látok. Ó baszd meg, Jimin. Legördülök róla, és próbálok minél gyorsabban eltűnni. Ezt én nem akarom! - Hová mész? - kérdezi, de már nem tudok ránézni. Mindent elcseszett. Miért, miért?

- Nekem, ez nem oké Jimin! - kapom végül oda tekintetem, de már el is fordulok. - Nem tudom mi van veled, de nekem ez sok. "Szerelmem", meg "szeretlek". Szerintem, ezt be kéne fejeznünk. Amúgy se egészséges. Hiszen férfiak vagyunk, de ez meg már több a soknál! - indulok az ajtó felé. Elkell innen tűnnöm. Ám Jimin nem egy gyenge nő, akit csak úgy ott lehet hagyni. Felpattan, és neki vág az ajtónak, úgy hogy a hátamba hasít a fájdalom, majd kezét az ajtóra támasztva, még jobban csapdába ejt. Ha bárki azt hinné, hogy ebben a kapcsolatban én vagyok a domináns, tévedés. Mindig is ő volt, én csak az ágyban irányíthatok, de ott teljesen leigázom.

- Nem! Nem tudom miről beszélsz, de nem fogsz, csak így lelépni! - mérges, már pedig hetünk közül köztudott, hogy ő a legijesztőbb, ha mérges. Én nem félek tőle, félreértés ne essék, hiszen sokkal erősebb vagyok nála, de csak ijesztő... - Nem a kurvád vagyok, Kook! Hanem a barátod!

- Jimin! Ha most nem engedsz, leginkább a senkid leszek! - mondom neki én is mérgesen, és minden egyes szót komolyan gondolok. Gyűlölöm, amiért belerángatott, ebbe a fura abnormális kapcsolatba...

Sziasztok! Köszönöm mindenkinek, aki idáig olvasta a sztorit. Az a helyzet áll fent, hogy lassan közeledik a vége. Úgy néz ki kereken 20 részes lesz a könyv. Örültem minden kommentnek és csillagnak, amit eddig kaptam. Igazából csak magamnak kezdtem el írogatni, mert annyira imádom őket együtt látni. Nagyon jó érzés, hogy ennyire várjátok az új részeket. Épp, ezért nem akarlak bizonytalanságban tartani titeket. Ha holnap nem tudom este felrakni az utolsó részt, akkor lehet, arra picit többet kell várni, mert jövő héten alig lesz szabad időm. (Ezért került fel ma is két rész.) Szóval szorítsatok, hogy minden jól alakuljon. 💖

2018.11.03