Csokiminyon!
Az előző bejegyzèsemhez egy hozzászólás sem jött ezèrt kicsit megtörtem,mert akkor ez azt jelenti elvesztettem az olvasóimat ><
Ez csakis az èn hibám lehet mert nem hoztam sűrűn rèszt ès gondolom beleuntatok,az állandó lesegetèsbe ><

DE!
Ilyet mèg nem csináltam ès őszintèn egy kicsit bosszantónak találtam,de most kipróbálom xD
Hoztam egy pici rèszletet a fejezetből,ami pár nap múlva elkèszűl. :'D
Remèlem felkelti annyira az èrdeklődèseteket,hogy várni fogjátok az utolsó elötti fejezetet :'D

"-Rin,az elöbb kiborultál. - lèpett közlebb YoonGi - Hallod,ki-bo-rul-tál. - nèzett mèlyen a szemembe.
-Az semmisèg volt. - határozott akartam lenni,de csak suttogás lett belőlle.
Valaki felhorkantott. - Ne hazudj nekünk Rin. - szólalt meg Jin is.
Semmit mondó tekintetemet vègig zongoráztam rajtuk,majd megállapodtam YoonGi sötèt szemein,amik kèrlelőek voltak.
-Nem mondthatom el.- suttogtam vègül. -Kèrlek èrtsètek meg. - nèztem mèg mindig rá könyörgően. Neki meg kell èrtenie,hisz többet tud az apámmal való kapcsolatomról mint a többiek.
Lehet megláthatott valamit mert kisvártatva bólintott egy aprót.
Hatalmas megkönnyebülès lett tajtam urrá. Mintha egy aprócska súj lekerült volna a vállamirol. "

Ennyi lenne xD
Amugy nagyon vacilálok,ugyanis nem tudom eldönteni milyen vège legyen. Van szomorú ès boldog vèg de mindettő csattanóval vègződne xD
Mert lehet lesz második èvad. :'D de nem biztos xD