Épp az életemtől választanak el.
És ott nem vár az új életem.
Hogy miért nem vár ?
Mert az én életem Kiara.
Mindenhol van életem, ahol ott van Kiara.
Az én életem.

*Kiara szemszöge*

*2év múlva*

2 év....
Két év telt el azóta, hogy Mark itt hagyott.
Nem tartjuk a kapcsolatot.
Megváltoztam.
Hogy miben ?
Nos, hát akkor...
Mikor Mark elment, teljesen magamba fordultam.
Újra vágdosni kezdtem magam.
És akkor, most mondhatnám azt, hogy mindenhova feketébe járok, emós vagyok, a hajam fekete, csendes vagyok.
De nem mondom.
Mert nem igaz.
Két hónapig nem jártam iskolába.
Aztán elhatároztam, hogy talpra állok.
Elkezdtem ribancosan öltözködni.
A hajam szőke lett (kép 👇).

Nos, gondolom észre vettétek, hogy kék a szemem.
Ez kontaktlencse.
Ahogy azt sem értem, hogy mikor vágdosom magam, másnapra a hegek hogy tűnnek el.
De nem foglalkozok vele.
Most én vagyok a suli ribanca, aki "mindenkivel lefekszik".
Nos, ez nem igaz.
Mert még mindíg szűz vagyok.
Most 15 éves vagyok.
Nem sokára 16.
Most Alexszel járok.
Nem szeretem.
Kicsit sem.
Barátként sem.
Félek is tőle.
Ez inkább ilyen érdek kacsolat.
Én vagyok a suli ribije, ő pedig a suli sármos fiúja.
A gardróbom tele van picsanadrágokkal, flitteres cuccokkal, koktél és miniruhákkal.
Egyik sem tetszik, de muszály volt megváltoztatnom a külsőmet, hogy semmmi se fűzzön Markhoz.
A szobámból mindent eltűntettem, ami Markhoz köt.
Nem, nem dobtam ki.
Felvitettem apuval a padra.
Hát, az a terv, hogy elfelejtsem Markot, nem jött be, csak a suliban mindenki ezt hiszi.
A bandából senkivel nem vagyok jóba most már...
Bevallom, nagyon hiányoznak.
Ahogy Mark is.
Minden este az ő régi szobájában alszom.
Ott még mindíg minden olyan, mint amikor elment.
Semmit sem változott.
Minden délután vágdosom magam.
Sokszor kerültem már életveszélyes állapotba, olyankor apu talált rám.
Nagyon félt engem.
Ebből tudom, hogy szeret.
Neki is hiányoznak Markék.
Ketrin óta nem volt más nő az életébe.
Na, de csapjunk is bele az egészbe.
Reggel felkeltem, bementem a fürdőbe, ott elvégeztem a reggeli rutinom, kevés smink, aztán irány a gardrób.
Egy fekete picsanadrág, és egy vörös topp.
A körmeim is vörösek.
Ez sem tetszik.
Lassan elindultam a suliba.
Jah, igen, Emily...
Ő is elköltözött, akkor, amikor Markék.
Bécsbe.
A suliban minden srác megnézett.
Ezt már megszoktam.
Alex oda jött hozzám, és csókot nyomott a számra.
Nem borzongtam meg tőle, nem volt egy kicsit sem kellemes.
Sőt, undorodtam tőle.
Pfujj....
A nap hamar eltelt.
Alex egy csókkal köszönt el, én pedig mentem haza.
Ami otthon várt, az egyszerűen...hát, erre nicsen megfelő szó.
A nappaliban apát ölelte Ketrin, és bőröndök is voltak.
Ő is itt van ?
Most meg mi a nem létező faszom van ?!
-Khm...-krákogtam.
Ketrin felfigyelt rám, oda jött hozzám, és megölelt.
Nem öleltem vissza.
Gyűlölöm.
Tudok mindent.
Tudom, hogy ő vette el tőlem Markot.
-Ő mit keres itt ?- néztem apára.
-Vissza költöz...nek.- bökte ki.
Apa most pontosan tudja, hogy mennyire hiányzott/hiányzik Mark.
De erősnek kell lennem.
Nem fogok a nyakába ugrani.
Nem.
Mert még mindíg haragszom rá.
Bólintottam, majd felmentem a szobámba.
Apa utánam kiáltott.
-Kiara, tudom, hogy nem sokára 15:00 van, de ezt mostmár abba hagyhatnád.- kiáltotta aggódóan.
Ránéztem az órámra.
És tényleg.
14:59.
Előkaptam a pengét.
15:00.
Mindíg háromkor kezdem el vágdosni magam.
Ez már hozzá tartozik a mindennapjaimhoz.
Apa pár perccel három előtt mindíg ezt mondja:
-Kiara, tudom, hogy nem sokára 15:00 van, de ezt mostmár abba hagyhatnád.
De tudja, hogy nem fogom abba hagyni.
Aztán hogyha sikítok, felrohan.
Senki nem tudja, hogy vágdosom magam.
Csak apa és én.
És szeretném, he ez így is maradna.
Pár percig vágdostam magam.
Aztán egy mély vágás, és egy hozzá társuló sikoly.
Apa pár másodperc múlva már a szobámba volt.
Ilyenkor megvígasztal, aztán beköti a kezem.
Ő az egyetlen, aki törődik velem Mark óta.
Apa szorosan magához ölelt.
Lépteket hallottunk a lépcsőnél.
Valaki feljön.
Apa gyorsan becsukta az ajtómat, mielőtt még valaki megláthatna.
Gyorsan bekötötte a kezem, adott egy puszit a homlokomra, majd kiment a szobámból.
Ő is tisztában vele, hogy nem akarom, hogy ez kitudódjon.
Egész nap bent ültem a szobámba, és zokogtam.
Nem, Mark nem jött be hozzám.
A gardróbomba mentem, és gyorsan átöltöztem valami kényelmesebb ruhába.
Egy cicanaci és egy piros bő póló.
Este lezuhanyoztam, felvettem egy fehér fehérnemű szettet,
és befeküdtem az ágyba.
Nem tudtam aludni.
00:16.
Még most sem.
Felálltam, halkan kimentem a szobámból, és benyitottam Markéba.
Mark az ágyon aludt.
Nem változott semmit, csak a haja lett szőke.
Ugyan olyan helyes, talán egy kicsit férfiasabb.
Halkan becsuktam magam mögött az ajtót, majd oda sétáltam Markhoz, és befeküdtem mellé.
Hirtelen átkarolt.
-Hiányzol Kia...- beszélt álmába Mark.
-Hiányzol Mark...-suttogtam.
Hozzá bújtam, majd lassan elaludtam.

*Másnap*

Mikor felkeltem, Mark még aludt.
Ennek örültem.
Adtam az arcára egy puszit, majd óvatosan kikeltem mellőle, és kisétáltam az szobából.
Átmentem a sajátomba, letusoltam, majd kiválasztottam a mai szettemet.
Egy combközépig érő fekete ruha, egy fekete magassarkú, és füstös smink.
Kész is vagyok.
Lementem a konyhába, és imádkoztam, hogy Mark ne legyen ott.
Jeah !!
Nincs itt.
Apát egy puszival köszöntöttem, Ketrinnek meg oda motyogtam egy "hello"-t.
Megettem egy csokis pudingot, majd táskámat felkapva kisiettem a házból.
A sulihoz lépve Alex egy csókkal köszöntött.
Igazából félig félelemből vagyok vele.
Félek, ha ellenkezek, valami rosszat csinál velem.
Amit nem akarok.
Bántom én magam elégszer.
Megfogta a kezem, majd bevezetett a suliba.
Sokszor próbált megerőszakolni, de még nem sikerült neki.
Még...
Mikor bekísért megpuszilta a fejem és elment.
Hová megy ?
Követtem.
Ahogy sejtettem....
Barbival smárolt.
Igen, azzal a Barbival.
Oda álltam eléjük.
-Szakítok.- néztem rá Alexra.
-Oké.- tudta le ennyivel.
Kimentem az udvarra.
Tekintetem találkozott Markéval.
Ohh istenem,csak ne ismerjen fel.
Végig nézett rajtam, majd megnyalta a száját.
Inkább vissza mentem az épületbe, de követett.
Hirtelen neki nyomott a falnak.
-Szia cica..-szólalt meg.
Mekkora bunkó lett belőle.
-Hello, Mr.Seggfej.
-Ejnyee....ilyet a jó kislányok nem mondanak.
-Csakhogy én nem tartozok azok közé.
-Meglehet.
Mi a neved ?- ezazz!
Szóval tényleg nem ismert fel.
-Miért kéne megmondanom neked ?
-Mert sajt.
Az én nevem Mark.- na, nem mondod, tényleg ?? Nem is tudtam...
-Emily.- mondtam.
-Gyönyörű neved van.- ha tudnád, hogy mennyire.
-Aham, kössz, tudom.
-Na és, van barátod ?- ezt pont neked kellett megkérdezned.
-Már nincs.
-És én lehetek ?
-Bazdmeg ember !
Nem is ismerlek !- mi lett belőled ?
-De ma este lejöhetnél hozzánk, és tudood...megismerkedhetnénk.- kacsintott perverzen.
Ez így elég viccesen sikerült...menjek le hozzá...hahaha...
-Én..én nem...-hajtottam le a fejem.
-Nem mi ?
-Nem voltam még fiúval..-böktem ki.
-Ohohohóó...-nevetett fel.

Kövi részben folytatás.