Szabad program.
Facebookozás nincs.
Aha...persze...nincs....
Kb. mindenki facebookozott.
Én is hagyni akartam Markot facebookozni, de ő nem akarta, hogy kiszálljak az öléből, úgyhogy 2 gameplay- es játékokkal játszottunk, és ezzel elég jól elvoltunk.
Gyorsan elszaladt a nap.
Minden szünetben a bandával voltunk.

*Mark szemszöge, pár nappal ezelőtt*

Ma megyünk suliba.
Nagyon durva voltam Kiarával tegnap....
Épp lent ültem a konyhába, mikor lejött a lépcsőn, és a hűtőhöz sétált.
Elolvasta a kis cetlit, majd a gofrikból evett pár darabot.
Elindult az ajtó felé.
Nem néztem meg a fenekét....áhh, dehogy...
Kiment az ajtón.
Én még pár percet telefonoztam.
Mikor kimentem az ajtón, megláttam a lépcsőn ülni.
Elsétáltam mellette.
Utánam jött, de csak a hátam mögött.
Mikor oda ért...ünk, én oda sétáltam a bandához, Barbi pedig lesmárolt.
Hogy ki az a Barbi ?
Az egyik ribanc a suliból, aki rám van szállva.
Hogy miért vagyok vele ?
Asszem azér', mer' könnyen kapható..én meg...hát, férfiből vagyok.
Rajta élem ki a vágyaimat, amit igazából, csak azért csinálok, mert hiányzik az életemből egy bizonyos személy...
Láttam, hogy Kiara bemegy az épületbe.
Az órák hamar elszaladtak, utolsó óra után pedig még egy kicsit kint bandáztam a bandával (ezt jól megmondtam).
Minden egyes szünetben láttam Kiát Emilyvel, meg Alexszel (velünk járt egy osztályba, de megbukott), akiről az a hír járja, hogy nem egy lányt megerőszakolt már.
És hát...el is hiszem.
Párszor, mikor láttam szünetekben, hogy esetleg hozzá ér a húgomhoz, már ott voltam, hogy oda megyek, és beverem a pofáját, de sikerült türtőztetnem magam.
Egyelőre...
Nem bánthatja a húgomat, az egyszer biztos.
Már a suli előtt jártam, mikor Barbi oda szaladt hozzám, és megcsókolt.
Én a fenekét markolásztam, ő pedig a hajamba turkált.
Mikor elváltunk, megláttam Kiarát, ahogy sírva fut az ellenkező irányba.
Muszály volt valamit kitalálnom, hogy elfelejtsem ( és, hogy ne fussak utánna).
- Figyelj csak, Barbi....nem szeretnél átjönni hozzám ?- kérdeztem.
- De, persze.- bólogatott hevesen.
Megfogta a kezem (blah), és jött utánam.
Pár óra múlva már az ágyamban volt, meztelenül.
Mivan ?
Csak nem gondoltátok, hogy szűz ?
Dehogyis....
Már kb. 12 éves kora óta nem.
Egyszer csak hallottam, hogy csapódik Kiara ajtaja.
Nem igaz, hogy nem tudom elfelejteni azt a lányt.
Gyorsítottam a tempón.
Egyáltalán nem voltunk halkak.
Pár perc múlva nyílt a szobám ajtaja, és Kiarát pillantottam meg.
-Basszátok meg !
Nem tudnátok halkabban élvezkedni?!- förmedt ránk.
Eléggé megilyedtem tőle (szétfolyt smink).
Már mondani akartam neki, hogy takarodjon ki a szobámból, mikor megpillantottam a bal kezét, amiből ömlött a vér.
Te jó isten !!
Mit csináltál, te lány ?!
Gyorsan felkaptam egy alsógatyát, majd jobb kezénél fogva beráncigáltam a szobájába.
Kezembe kaptam bal kezét, és jobban szemügyre vettem a vágásokat.
- Mit csináltál Kiara ?!
Normális vagy ?!- üvöltöttem rá, majd az arcára néztem.
Sírt....zokogott...basszameg !!
Nem tudok rá haragudni, nem tudok vele bunkó lenni, nem tudom távol tartani magam tőle.
Nem megy....
Szorosan megöleltem.
Nem tagadhatom: jól esett.
Egy nagyott szippantott.
Istenem, de édes...
-Gyere, kössük be a kezed.- szólaltam meg.
-Mi lesz a csajjal az ágyadban ?
-Az a csaj csak egy ribanc, aki nem bír **** nélkül élni.-mondtam lazán. Úgy láttam, hogy eléggé megkönnyebbült.
Bementünk a fürdőjébe, előszedtem egy elsősegély ládát, bekötöttem a kezét, és a szemébe néztem.
- Miért csináltad ezt ?- kérdeztem.
- Mert már nem bírom...az anyám meghalt, és az, akit szeretek, azt nem szabadna szeretnem...vagyis nem úgy ... És mégha lehetne is úgy szeretnem, még akkor sem hiszem, hogy kölcsönös lenne...-potyogtak a könnyei.
Szorosan magamhoz öleltem.
Nem engedtem el.
Kb. negyed óra múlva hátsó combjára tettem a kezem, mire rám ugrott.Nem engedett el.
Ennek örültem.
Besétáltam vele a szobájába, majd lefeküdtem az ágyára.
Rajtam feküdt.
Nem engedtem el, és ő sem engem.
Viszont egyszer muszály volt elengednem, amíg betakarhatom.
Így aludt el.
Hogy mit éreztem ?
Azt, hogy szeretem.
De nem csak, mint egy barátot.
Nem csak, mint legjobb barátomat.
Nem csak, mint a húgomat.
Szerelmes lettem Kiarába.
És már nem érdekelt, hogy a mostoha húgom.
Szeretem, és csak ez számít...
Na meg, hogy ő is szeressen engem.
Óvatosan legörgettem magamról.
Nehezen engedett el, és nyüszörgött is...
Így még aranyosabb volt....
Levettem róla a ruhákat (félre értés ne essék, nem akartam megerőszakolni, csak átöltöztetni).
Persze, fehérneműt nem.
De így is eléggé jól nézett ki.
Nem bírtam ki, hogy valahol...bárhol, meg ne csókoljam.
Úgy voltam vele, hogy úgyis alszik.
Fölé másztam.
Megcsókoltam a nyakát.
Nem kelt fel.
Tovább csókolgattam a nyakát.
Olyan jó illata van...
Elmosolyodott.
Jó, lehet, hogy most úgy gondoljátok, hogy beteg vagyok, de na...
Elővettem a telómat, és csináltam pár képet.
Eltettem, és újra Kiara fölé másztam.
Újra csókolgatni kezdtem a nyakát.
Nem akartam vele semmi rosszat csinálni.
Elkezdtem lefelé haladni.
A melleit kihagytam.
A hasát is csókolgattam.
Aztán újra felfelé.
A kezeit is végig csókoltam.
Vissza tértem a nyakához.
Mikor már kb. egy óra hosszán keresztül csak csókolgattam, mellé feküdtem.
Végezetül oda hajoltam hozzá.
Az arcát is végig puszilgattam.
Oda hajoltam a szájához, és lágy csókot leheltem rá.
Óhh, ha tudnád, mit érzek irántad...
Annyira puha ajkai vannak.
Gyorsan ráadtam egy pólót.
Már sokszor csókolóztam.
Voltak olyanok is, akiknek telt ajkuk volt.
Plasztikáztatott.
De egyik sem volt Kiaráéhoz fogható.
Még egy csók...és még egy...
Még vagy hatszor megcsókoltam, háromszor megnyaltam, és négyszer megharaptam a száját.
Hirtelen kinyitotta a száját.
Felkelt ?
Nem.
Nem úgy tűnt.
Itt volt a tökéletes alkalom.
Újra megcsókoltam, nyelvem pedig bedugtam szájába.
Mozgolódni kezdett.
Kihúztam a nyelvem a szájából, és vissza feküdtem.
Nem kelt fel.
Rámfeküdt.
Annyira aranyos...
-Szeretlek.....-suttogtam.