- Kovács Kiara. Részesítenél abban az örömben, hogy hozzám jössz feleségül ?- kérdezett reménykedve.
- Úristen...igen...igen, hát persze, hogy hozzád megyek.- sírtam el magam újra. Felhúzta az ujjamra a gyűrűt, majd megölelt

Már 6 hónapos terhes vagyok.
Kiderült, hogy ikreim lesznek, méghozzá két kislány.
Ennek a hírnek nagyon örültünk, Mark még el is sírta magát.
Olyan cuki volt :3 .
Ez a hat hónap kissé nehézkes volt a folytonos hányás, és a hangulatingadozások miatt, de Mark végig mellettem volt.
Hihetetlen felfogni azt, hogy mostmár három ember helyett eszek...

Reggel Mark mellett ébredtem fel.
Mark még békésen szuszogott.
Úgy gondoltam, meglepem.
Lementem a konyhába, ahol találkoztam Kate- tel és apával.
Mind a ketten jól kezelték a helyzetet.
- Na, hogy van a mi kismamánk ?- puszilt homlokon Kate.
Ez alatt a hat hónap alatt megbocsájtottam neki az, hogy elvitte magával Márkot, hiszen végig segített mindenben, és ő adta az első ruhadarabokat a babáimnak.
- Köszi anya, jól vagyok.- mosolyogtam rá, majd nyomtam egy puszit a konyhapulton támaszkodó, újságot olvasó apukámnak.
Gyorsan elővettem egy tálat, rápakoltam narancslevet, tejszínhabot , szamócát, epret, cseresznyét, és csináltam hat darab nutellás palacsintát, mivelhogy ez a kedvence.
Kezembe vettem a tálcát, majd felsétáltam vele.
Nagy nehezen kinyitottam az ajtót, majd besétáltam vele a szobámba, és letettem az asztalra.
Lefeküdtem Mark mellé, majd simogatni kezdtem az arcát.
- Életem...hasadra süt a nap.- simogattam, de ahelyett, hogy felkelt volna, magához szorított.
- Csináltam nutellás palacsintát.- na, erre azonnal kipattantak a szemei.
- Tényleg ?- kérdezte reggeli rekedtes hangján.
- Nem, nyáron.- mosolyogtam, majd szájon csókoltam.
- Az asztalon van.- mutattam oda.
Mark felpattant, majd oda sétált az asztalhoz, és pár perc alatt megette.
- Mondtam már, hogy imádlak ?- pattant le mellém az ágyra.
- Már egy párszor igen.- nevettem.
- Akkor most elmondtam mégegyszer.- vigyorgott.
- Oké. Elmegyünk sétálni ?- csillant fel a szemem, de Mark megrázta a fejét.
Nem. De filmet nézhetünk.- mosolygott, én pedig bólintottam.
- Mit nézzünk ?- kérdezte.
- Fák jú tanár úr!- t.- jelentettem ki.
- Oké, de a másodikat.- tette be a filmet, majd lefeküdt mellém.
Hozzá bújtam, majd összefontam ujjainkat.
A film végénél bealudtam.

Sziasztok.
Igen, tudom, hogy ez nagyon rövid rész lett, de úgy gondoltam, hogy már itt az ideje.
Lehet, hogy még ma hozom a következő részt, majd az kárpótolni fog.