A padláson már alapból volt négy kétszemélyes ágy (ne kérdezzétek, hogy miért), szóval az egyiken én és Mark alszunk, a másodikon Adam- Leila, a harmadikon Dave- Kami, a negyediken pedig (dobpergés) Jacob- Kim.
Így sorsoltuk meg. A többieknek hozunk matracot.

Két év telt el a pizsama party óta.
Azóta Jacob és Kim összejöttek, a bandának pedig már hét fellépése is volt.
Én visszafestettem a hajam az eredeti hajszínemre (szőkés barna), Markkal pedig minden rendbe van. Szeretjük egymást. És hát...az alatt a két év alatt a szüzességem is elvesztettem...
Na, de csapjunk is bele.
Reggel Mark mellkasán ébredtem, a kanapén.
Na, és hogy miért a kanapén ?
Tegnap egy házibuliban voltunk, és lusták voltunk felmenni az emeletre. Persze én nem ittam. Még csak 18 vagyok, és anya megígértette velem, hogy 20 éves koromig nem ihatok. Anya alatt Ketrint értem. Eléggé félt engem.
Mark pedig másnapos. Elkezdtem simogatni a haját, hátha felébred, de semmi. A száját kezdtem puszilgatni, de erre sem reagált semmit. Bebújtam a nyakhajlatába, majd a kulcscsontját kezdtem szívni, mire felmordult. Jókora nyomot hagytam a nyakán, majd Mark kék szemeibe néztem.
- Fáj a fejem...- nyüszörgött.
- Kellett neked inni.- csaptam enyhén tarkón.
- Jól van asszony, nem kell csapkodni.- csapott rá a kezemre, mire lebiggyesztettem a számat, felültem ( Mark hasára), majd lehajtottam a fejem.
- Ne haragudj...- suttogtam bűnbánóan, és megéreztem a sós folyadékot lekúszni az arcomon.
- Naa...te ne haragudj. Hallood ?? Ne sírj..Ssh..- ült fel ő is, majd magához ölelt. Mostanában elég érzékeny vagyok.
Felálltam, majd tovább lógatva a fejem, a cipőmet kezdtem nézni.
- Nem akartalak bántani...ne haragudj, amiért ilyen hülye vagyok...- éreztem meg a társait is. Mark elém állt, majd szorosan megölelt, én pedig újra nyakhajlatába fúrtam az arcom.
- Nem vagy hülye...hallod ? Igazad volt, nekem nem kellett volna innom. Ne sírj életem.- simogatta a hajam, majd puszilgatni kezdte az arcom.
- Akkor.....akkor nem haragszol ??- néztem rá csillogó szemekkel.
- Rád nem tudnék haragudni.- mosolygott, ami engem is mosolygásra késztetett.
Aztán hirtelen elkapott a hányinger. Ezt nem csodálltam, hiszen már több mint két hete folyamatosan csak hányok. Persze Mark erről mit sem tud. Felrohantam az emeletre, onnan a szobámba, onnan pedig a fürdőszobámba, majd a WC- be adtam ki a tegnapi vacsorámat. Meg talán az ebédemet is. Mark benyitott, majd felfogta a hajam, hogy ne legyen csupa dzsuva.
Mikor végeztem lehúztam a WC- t, majd Markhoz fordultam.
Mark megölelt, majd miután elengedett, megmostam a fogam.
- Jól vagy ?- karolt át hátulról.
- Soha jobban.- mosolyogtam rá hamisan.
- Engem nem tudsz átverni. De nem szeretnék faggatózni...majd elmondod, ha szeretnéd.- mosolygott rám megértően.
- De most mennem kell, majd délután jövök.- mosolygott rám.
Jah, igen, Mark mostanában edzeni jár egy közeli kondi terembe.
Most gondolhattok bármit, hogy biztos megcsal a hátam mögött, vagy hogy csak szabadulni akar tőlem, de néha én is edzek ott, és van pár haverom, meg a banda többi tagja is oda jár, és a caajokkal mi visszük nekik a kaját. Szóval a fiúk hűségesek.
Mark megcsókolt, majd elment.
Ekkor...ekkor belémcsapott a felismerés...nem...az nem lehet...
Gyorsan előkaptam a telefonom, majd tárcsáztam a számot.
A második csöngésre felvette.

- Szia Kiara. Miújság ?- szólt bele Kim.
- Kim, most azonnal át kell jönnöd.
- Valami bajd van ? Megilyesztessz.- ilyedt meg.
- Nem telefon téma. Kérlek siess.- raktam le.

Nem, bárkit nem hívhattam volna, mert bármelyik lány magával hozta volna a fiúját, és a fiúktól átjutott volna Markhoz, de mivel Jacob is kondizni van, így Kim tűnt a legjobb megoldásnak.
Kim negyed óra múlva már itt is volt.
- Mi a baj ?- ült le az ágyamra.
- Kim...én...lehet..lehet, hogy terhes vagyok...
- Mi ?? De...hogy ? És honnan veszed ??
- Folyamatosan rosszul vagyok, hangulat ingadozásaim vannak, kívánós vagyok, és már több mint 2 hete késik...mit csináljak ?
Mi lesz, ha az vagyok, és Mark nem akar gyereket ? Me lesz, ha el akarja majd vetetni ?? Én nem akarom elvetetni.- sírtam.
- Héj, nyugi. Még nem is biztos, hogy az vagy, és ha az is vagy, Mark biztos, hogy nem akarja majd elvetetni. Nem olyan.- nyugtatott.
- De mivan, ha olyan ? Elvégre...melyik 19 éves férfi akarna gyereket ?- zokogtam.
- Figyelj..most megnyugszol, elmegyünk egy gyógyszerészbe egy terhességi tesztért, és itthon majd megcsináljuk. Oké ?- kérdezte.
- Oké.- nyugodtam meg.

Egy óra mulva már a fürdőszobában vártam az eredményt.
Behívtam Kim- et is.
Egy csík...és még egy.
Újra sírni kezdtem. Nem lehet igaz... Egy kisbabát hordok a hasamban...
Először az örömtől sírtam, de ez pár millanat múlva hisztérikus zokogásban folytatódott.
Ekkor nyitódott a szobám ajtaja, és Mark hangját hallottam meg.
- Kincsem...itthon vagy ?- kérdezte
Ránéztem Kimre, ő pedig biztatóul pillantott.
A farzsebembe dugtam a tesztet
Huhh...most vagy soha.
Kiléptem a fürdőből, majd ránéztem Markra.
Ő hozzám sétált, majd megölelt.
- Mi történt ?- kérdezte gyengéd hangon, én pedig még jobban sírni kezdtem.
Amíg Mark ölelt, addig Kim kiszökött.
Mikor már kicsit megnyugodtam, Mark kicsit eltolt magától, és a szemembe nézett.
Sóhajtottam egyet. Kivettem a farzsebemből a tesztet, majd a kezébe nyomtam.
Pár pillanatig nézegette, majd rámnézett.
- Ez...ez az, amire gondolok ?- kérdezte, én pedig lehajtottam a fejem, és bólintottam. Vártam, hogy lekiabálja a fejem.
De ez nem történ meg.
- Úristen...istenem...babám lesz....kisbabám lesz...kisbabánk lesz !- kapott fel, majd megpörgetett.
- Ezek szerint nem haragszol ?- mosolyogtam rá, amikor letett.
- Haragudni ?? Dehogy. Tudod te, milyen boldog vagyok ? Fel sem tudom fogni..- nevetett, és neki is kicsordult pár örömkönny.
- De lenne egy kérdésem.- komolyodott el.
Ajjaj....nem kezdődik jól. Vagyis ezt hittem.
De csak addig, amíg le nem térdelt elém, és egy fekete kis dobozt nem nyújtott felém. A számhoz kaptam a kezem.
- Kovács Kiara. Részesítenél abban az örömben, hogy hozzám jössz feleségül ?- kérdezett reménykedve.
- Úristen...igen...igen, hát persze, hogy hozzád megyek.- sírtam el magam újra. Felhúzta az ujjamra a gyűrűt, majd felállt, és szorosan megölelt.