2.Hope vagyok !
Rajz óra után Zoe-val egyszerre indultunk haza, viszont pár háztömb után megszólalt. A kollégiumnál állt meg, ahová én is járni fogok.
- Szia, Hope ! Holnap találkozunk !- köszönt el, majd megölelt, amit vigyorogva viszonoztam.
- Szia, Zoe !- mosolyogtam rá, majd továbbsétáltam.
Hazaérve bevágtattam a házba, ledobtam a lábbelimet és a táskámat, aztán felbaktattam a szobámba. Becsuktam magam mögött a szobaajtóm. Egy óra alatt megpakoltam két hatalmas bőröndöt a cuccommal, ami csak belefért, majd elkezdtem gondolkozni, hogy mit is csinálhatnék.
Házit nem kaptunk...filmet nézni nincs kedvem...kb. minden sorozatot láttam már.... a könyvespolcomhoz lépve végighúztam az ujjaimat a tömérdeknyi könyv gerincén.
A mutatóujjam megállt a(z) "C.J. Redwine- Az árnyékkirálynő"- n.
Elvigyorodtam. Ez tökéletes !
Fél órán át tudtam olvasni, ugyanis utána benyitott a bátyám.
- Gyere, Hope ! Megyünk a koleszba !- szólt be, majd ki is fáradt maga mögött becsukva az ajtómat.
Jesszus...
Nem aggódtam, hisz már rég össze voltam pakolva.
Felálltam a babzsákfotelemről, majd eltettem egy kis válltáskába a telefonomat és a fülhallgatómat.
Megfogtam a két lila bőröndöt, majd lebaktattam a lépcsőn...nagy nehezen.
Leérve apa átvette tőlem a cuccokat.
Anya fájdalmas búcsút vett tőlem, míg Apa bepakolt a kocsiba.
- Szia, Anya !- öleltem meg utoljára, majd bepattantam hátra a kocsiba. Ültem volna előre, csakhogy már ott ült Josh. Nem tudom, miért apu hurcolász minket, holott már Josh-nak is van jogsija. Örök rejtély.
Mikor odaértünk nyomtam egy gyors puszit Apa arcára.
- Vigyázzatok magatokra !- nyomott a kezembe és Josh-éba is egy köteg pénzt. Először nem akartam elfogadni, de rámerőszakolta, tehát nem volt más választásom.
Kiszálltunk a kocsiból, majd a kolesz felé vettük az irányt. A portás mogorván ránknézett, majd tovább olvasgatta az újságot. Oké...
Josh és én is a másodikon voltunk. Ő a 24-esbe, én a 21-esbe. Elköszöntem tőle, majd a bőröndjeimet kezembe véve nyitottam be a szobába. Az ott lévő lány visongva ugrott a nyakamba.
- Neked is szia, Zoe !- röhögtem fel, miután elengedett.
- Jujj, egy helyre kerültünk !- vigyorgott, mire nevetve bólintottam.
- Aham. Vannak még rajtunk kívül ?- most ő bólintott.
-Igen, két csaj. Sophie és Melody. Nagyon jó fejek. A szomszéd szobában vannak. Ők nem a mi sulinkba járnak.- magyarázott.
- Oké, értem.- bólogattam hevesen.
- Segítsek kipakolni ?
-Nem, köszi !- utasítottam el, de mégis segített. Oké. Köcce.
Bepakoltuk egy nagy tükrösszekrénybe a ruháimat, egy polra elhelyeztem pár LOL- os könyvet, és a Szent Johanna gimi 2., 3., 5., 7., és 8/2.részét. Meg a Minden Mindent. Tovább inkább nem sorolnám..
Belakoltam a fürdőszobába a tisztálkodásiszereimet, majd mire kiértem Zoe már felragasztotta a falra a posztereimet, és a szekrény tükrére pár képemet. Egy kivételt megpillantottam. Én voltam rajta, megrajzolva, fekete- fehéren. Rámosolyogtam Zoe-ra, majd megöleltem.
- Köszönöm. Csodálatos lett !
- Persze, hogy az lett. Hisz' te vagy rajta !- bólogatott, mire felröhögtem.
Egész nap hülyéskedtünk, aztán megérkeztek a többiek is.
- Szia ! Melody vagyok, de nyugodtan szólíthatsz Mel-nek !- fogott kezet velem Melody.
- Szia ! Hope vagyok !- mutatkoztam be én is.
- Sophia, de csak Sophie, vagy Soph !- mosolygott rám Sophia is. Vele is kezet ráztam.
A lányokkal nagyon sokat hülyéskedtünk. Über jófejek.
Végül lefeküdtünk aludni. Persze előtte még felhívtam anyáékat.
Sziasztok !
Igen, nagyon rövid, de hát na...
Mit gondoltok a szereplőinkről ?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro