Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.Kezdődjön...

Reggel nagy nehezen kinyomtam a telefonomon az Oftent, ami csengőhangként szolgált.
Még nyűglődtem pár percet, nyűglődésem után pedig A fürdőszobámba léptem, azon belül pedig a mosdókagylóhoz.
Jéghideg vízzel lefröcsköltem az arcom, majd mikor ezzel végeztem, mentolos fogkrémmel megmostam fogaimat.

Gardróbomba lépve kiválasztottam mai outfitem.

Tavaszi időkhöz hűen nem öltöztem túl lengén, hisz' ki tudja, milyen idő várható ? Aki nézi az időjárást..az pedig nem én vagyok.

A mai nap számomra különleges, ugyanis beköltözök egy kollégiumba, a bátyámmal együtt, holnap pedig megkezdem a 10.évfolyamot.
Ugye a városban kettő gimnázium található, én pedig most átmegyek egy másikba, ugyanis az előzőben elég rossz pletykák terjengtek rólam, amiknek köze sem volt a valósághoz. A bátyám pedig eddig is itt tanult, ő 11.-es, mellesleg Josh-nak hívják, ha bárki kíváncsi rá. Grafikus szeretnék lenni, így arra a szakra jelentkeztem.

Lesétáltam a lépcsőn, az első emeletről a földszintre, azon belül pedig a konyhába, ahol édesanyukám tevékenykedett.
Nemrég szőkére festett haja csak úgy ugrált, miközben ő szorgosan járkált a konyhában. Vörösre festett száját idegesen rágcsálta.

- Szívem, nem láttad a gofrisütőt ? Sehol sem találom...- szólalt meg nyúzottan.
- Neked is jó reggelt, Anyu. Megnézted már az alsó fiókban ?- kérdeztem mosolyogva, karbatett kézzel.
- Ohh, igazad van !- csapott a homlokára, majd benyúlt az alsó fiókba, és kiszedte a keresett tárgyat.
- Hah, mi lenne velem nélküled ?- mosolyodott el.
- Nem is tudom...- mosolyogtam vissza rá, majd adtam egy puszit az arcára. Segítettem neki színes gofrikat csinálni. Négy piros, négy zöld, és négy kék. Szerintem elég lesz.

Josh kómásan sétált le a lépcsőn, már felöltözve.
- Mornin' !- szólt rekedtes reggeli hangján.
- Neked is ! Van gofri !- rögtön felcsillant a szeme.
Bevágta a 4 kék színű gofrit.
Apa Josh után pár perccel battyogott le, ő a zöldeket ette meg, én pedig anyuval két-két pirosat.

Anya a kezembe nyomta a táskámat, majd "kihesegetett" a házból, a bátyámmal egyetemben.
- Mehetünk ?- vigyorgott rám, én pedig a hátára ugrottam.
- Aham. Vigyél !- mutattam előre, mire Josh felnevetett, és elindult velem a gimi felé. A gimi kapujában leugrottam a bátyám hátáról. Jah, amúgy még nem is mondtam: már voltam a koliban. Ma fogok beköltözni.

Nah, visszatérve a gimire. Félve pillantottam az előttem álló magas épületre, ami igazából csupán két emeletes volt. Josh biztatóan megszorította a kezem, mire halványan rámosolyogtam.
Beléptem a kapun. Egy csomó diák.
Egy csapatnyi diák egy padot ült körbe, és ott nevettek valami poénon. A kosárpalánkba épp egy lány dobott be egy kosárlabdát, a többi kosarazó diák pedig lepacsizott vele.

Josh rámmosolygott, és bevezetett az aulába. A portás kártyákat kért, amit a bátyám felmutatott. A 40-es hölgy rámnézett.

- Öhm...én..én új vagyok.- motyogtam, mire kedvesen rámmosolygott.
- Áhh, akkor te lehetsz Hope. Üdv nálunk. Nah, most az lenne a dolgod, hogy felmész az első emeletre, és a folyosó végén megtalálod a Tanári irodát. Josh bizonyára felkísér. Ott kérned kell egy belépőkártyát, amit majd fel kell mutatnod a belépésnél.- mosolyogg tovább. Aranyos néni.
Bólintottam.
- Köszönöm szépen.- mosolyogtam én is. Az előző gimiben nem volt ilyen. És a portás egy 53 éves mogorva faszi volt.

Josh a lépcsőhöz ment, akit én pedig követtem.
Felkísért a tanáriba. Nem volt semmi extra. Beszélgettem egy kicsit az igazgatóval. Nagyon kedves. Nah, ez már a második pirospont a giminek.
Megköszöntem mindent, és mikor Josh-sal kiléptem a tanáriból, full csend volt. Persze, hiszen már becsengettek. Tudtam, hová kell mennem, így gyorsan nyomtam egy puszit a bátyám arcára, majd szaladtam is az udvarra, ugyanis ott van egy külön kis "ház", ami igazából a technika-terem, azaz az osztálytermem. Bekopogtam az épület ajtaján, amin már kopott le a fehér festék.
Benyitottam. Egy úgymond "előszoba" volt, ahová a kabátokat lehetett letenni, plusz volt még pár technikai cucc.
Ami a terem felé vezetett, már nem volt ajtó, csak annak a helye. Szerintem ez direkt ilyen. A terembe nem láttam be, ugyanis a tábla nem falbaszerelt volt, hanem tudjátok, az a megtámaszthatós.

Beléptem, majd kiléptem a tábla mögül, így mindenki kíváncsi tekintete rámszegeződött.

- Áhh, Hope ! Üdvözöllek ! Én Mr.Tomilson vagyok, az osztályfőnököd. Épp jókor jöttél, pont rólad volt szó. Kérlek, bemutatkoznál az osztálynak ?- mosolygott rám a kb. 25 éves férfi.
- Persze. Hope Wilkinson vagyok..öhm...eddig is itt éltem, csak átjöttem az előző gimimből. Van egy bátyám, Josh, aki ugyanide jár, és egy húgom, aki még nincs két éves. Szerintem ennyi...Jah, és gördeszkázok.- vontam meg a vállam a végén, mire az elől ülő fiú, aki éppen velem szemben ült, elvigyorodott.
- Rendben. Ülj le kérlek, Zoe mellé !-mutatott egy lányra. Bólintottam, majd átmásztam az első padsoron, aztán a második padsor középső padjában helyet foglaltam egy sötétbarna hajú, barna szemű, szeplős lány mellett, aki kedvesen rámmosolygott.
- Szia ! Zoe vagyok !- nyújtotta a kezét.
- Hali ! Hope !- ráztam vele kezet.
Az óra többi részében semmi érdekes nem történt.
Megkaptuk az órarendet, aztán a tipikus "tűzriadós" kioktatás, stb stb...
Tudjátok, ami az első napon szokott lenni. Amúgy ma három osztályfőnökim van, egy rajzom, és egy tesim.
Ajajj...a tesitől kicsit parázok.

Szünetben Zoe-val léptem ki a technikaterem ajtaján. Belémkarolt, én pedig ezt mosolyogva fogadtam. Az eddigi barátnőim nem nagyon voltak ilyen közvetlenek, sőt...

- És amúgy hányan is vagyunk az osztályban összesen ?- kérdeztem ránézve.
- 14- en. 10 fiú, 4 lány.- Hmm...pedig én csak 9 fiút láttam...
- És ki a tizedik ?- kérdeztem rá.
- Ohh, Evan. Suli legmenőbbje. De nem az a tipik rosszfiú, hanem tudod ő...hát...nem veri nagy dobra. Nem beképzelt. Tud gitározni, és zongorázni. 18 éves, ugyanis hetedikben megbukott. De amúgy jó tanuló lenne...csak éppen nem a tanárok kedvence, érted...
- Aham...- a nap többi része unalmasan telt. Végig Zoe-val voltam. És tök jóba lettem Dave-vel. Aranyos srác. Perverz. Igazából olyan, mint én. Tesin nem csináltunk semmit, csak kosaraztunk. Abból Zoe volt a legjobb.
Rajzon pedig felmértük mindenki képességét. Ennyi.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: