Lassan hazaérünk, még szerencse,hogy Vee kollégiumi szobája mellettem van.

Felmegyünk a negyedik emeletre, éppen kotorászok a zsebemben. Sehol nem találom a kulcsomat. Hol a fenében lehet? Vee észrevesz, megkérdezi mi a gond.

-Nem találom a kulcsomat.

-Megnézted az összes zsebed?

-Nem , felét kihagytam...Mégis mit gondolsz?

-Jól van, na. Le ne harapd a fejem.

A csöndben megszólal a telefonom, felveszem.

-Mondd Praram.

-Véletlenül a te kabátodat hoztam el, bocsi. Elvigyem?

-Hagyd, majd holnap. P'Veenél alszok, nem gond.

-Oké, jó éjt.

-Neked is.

Miért is van egyforma kabátunk? Most aludhatok ennél a mamlasznál.

-Szóval velem akarsz aludni? Szólalt meg Vee felhúzott szemöldökkel.

-Oh, fogd be, nincs más megoldás.

-Aha, persze. Én is ezt mondanám.

-Kicsit el vagy telve magadtól nem gondolod? Nevetek.

-Dehogy is! Csak ami igaz, az igaz. Csodálatos vagyok!

-Inkább fogd be!

Vee kinyitja az ajtaját, bemegyünk. Felkapcsolja a villanyt, ledobálja a cuccait, nyújtózkodik.

-Azt hiszem, gyorsan lezuhanyzok. Te is szeretnél?

-Nem ártana. Tudsz adni törölközőt egy pólót és egy melegítőalsót?

-Persze, pillanat.

Elmegy kotorászik a szekrényben. Kiveszi a szükséges cuccokat és odaadja.

-Van fogkeféd?

-Naná, találsz a fürdőszobaszekrény fiókjában, bontatlan.

-Köszi.

-Szerintem egy kicsit nagyok lesznek a ruhák, de a muszáj nagy úr. Vigyorog rám teli szájjal.

-Csak azért, mert egy hangyányival nagyobb vagy, még nem kell beszólogatni! Vigyorodok el én is.

- Mit hangyányit? Fél fejjel magasabb vagyok, szélesebb a vállam is, hosszabb a lábam és nem mellesleg edzettebb is vagyok nálad. Mér végig a szemeivel.

-De én cukibb vagyok! Kinyújtom a nyelvemet és berohanok a fürdőszobába. Gyorsan letusolok, fogat mosok és elhagyom a fürdőszobát.

-Végeztél?

-Mint látod!

-Miért vagy ilyen agresszívkismalac?

Meg se várja a válaszom, otthagy. Kb 10 perc múlva jön elő, éppen a haját dörzsöli. Nem néz rám, így van időm megnézni magamnak.

Tényleg magas, és széles a válla. Sportos, de nem túlságosan. Csak annyira, hogy a lányok oda-vissza legyenek érte. Észbe kapok, elhesegetem ezeket a furcsa gondolatokat.

-Jobb vagy a bal oldal?

-Legyen a jobb.

-Oké, akkor tiéd a bal.

-Akkor minek kérdezted?

-Illemből. Nevet.

-Idióta.

Duzzogva lefekszek a bal oldalra, már éppen elhelyezkednék háttal neki, mire eszembe jut a takaró.

-Hol a takaró?

-Csak egy van, az jó nagy. Elférünk alatta mind a ketten.

-Na még csak ez hiányzott. Mormogom.

-Mit mondasz?

-Semmit.

Körbe megy a lakásba, leellenőrzi az ajtót,hogy be van e rendesen zárva, lekapcsolja a villanyokat, kivéve az éjjeli szekrényen lévőt ami halvány fénnyel pislákol,szinte mintha nem is égne. Majd befekszik mellém az ágyba.

Olyan csend van,hogy még a légy zümmögését is hallani lehetne, ha volna. Helyette csak a halk levegővételeinket lehet hallani. Kezd kényelmetlenné válni a helyzet.

Eszembe jutnak az éjszakai események, ahogy éreztem a tekintetét, ahogy forró pillantással rám nézett. A vágyat. Hülyeség az egész. Heterók vagyunk, ő is, én is. Agyamra ment a sok pia. Nem fogok többet inni, fogadkozok. Ezzel a lendülettel hanyatt vetem magam, de nem gondoltam,hogy ilyen közel van. A karunk összeér és mintha valami bizsergés cikázott volna keresztül a testemen.

Remélem ezt csak én érzékeltem, különben bajban leszünk.