Mark szemszögéből

Teljesen kikészültem, kimerültem, a lábaimat nem tudnám összezárni annyira remegnek. Vee lihegve rám borult, arcát mellkasomon pihenteti, kezével a hajamat babrálja. Kezemet tarkójára vezetem, majd ujjammal körkörös mozdulatokat teszek. Olyan nyugodt most minden, hosszú ideig nem szólunk semmit. Majd lassan felemelkedik rólam, hirtelen hiányérzetem támad, vissza akarom húzni.

- Várj egy pillanatot, mindjárt letakarítalak. - Szól. Megkeresi a pólóját majd letörli vele testemet, a fenekemnél is elidőz, nem hazudok zavarba hoz. Miután velem végzett saját magát is megtakarítja és félrerakja a már mocskos pólóját.

- Azt hiszem ideiglenesen megteszi. - Felemeli a takarót és anyaszült meztelenül becsusszan mellém, hátára fekszik, egyik karját a feje alá teszi. A másik karjával átkarol és mellkasára húz és újra a hajamat kezdi el simogatni.

- Nem akarsz felvenni valamit? - Kérdezem.

- Nem, jó ez így, és te se vegyél. - Fordítja felém fejét és belemosolyog a hajamba.

Karomat mellkasára helyezem és ujjaimmal elkezdem cirógatni. Kicsit fázni kezdek amit Vee észrevesz, megfogja a takarót és teljesen beborít minket.

- Olyan vagy, mint egy doromboló kiscica. - Suttogja.

- Ha te mondod! Nincs energiám veled vitatkozni, majd, majd holnap... - Kezdek el laposakat pislogni,

- Kérdezhetek valamit?

- Hmm?

- Mi lett volna, ha kívánsz is? - Kérdezi, nevetés bujkál hangjában.

- Utállak Vee Vivis!

- Én is utállak téged, Mark Masa...

Mondanám, hogy verőfényes napsütéses reggelre ébredtem, de nem. Dideregtem a hidegtől, kopog az eső a sátor falain. Még mindig Veehez simulva fekszek, mondjuk nagyon kényelmes. Egy kéz érinti hátamat, elkezd simogatni, a súrlódástól felmelegszem.

- Jó reggelt! - Néz le rám álmos szemekkel. - Hogy aludtál?

- Kielégítően.

- Annak örülök. - A lecsúszott takarót feljebb húzza, hogy a vállamat is takarja. Nincs kedvem felkelni és nagyon megszólalni se. Vee kicsit oldalra fordul, majd átölel és magához húz.

- Lassan fel kellene kelni. - Mondja.

- Hmm, valószínűleg igazad van, de olyan jó itt.

- Élvezed az ölelésemet?

- Dehogy! Taszítok rajta egyet. -A meleget élvezem. - Bár ez nem volt igaz. Tényleg élvezem az ölelését, a melegét, illatát, meg úgy az időt amit vele töltök.

Így maradtunk egy darabig, amíg elállt az eső. Vee kelt fel először. Figyeltem háta izomzatának mozgását, majd csikarásait.

- Basszus, Vee! Csupa karmolás a hátad! - Felém fordul, megpillantom a nyakát.

- A nyakad...Kiszívtam...És még a fogam lenyomata is látszik. - Szégyellem el magam.

- Mégis mit vártál? Nagyon heves voltál az éjszaka. - Kacsint.

Nem szólok semmit, igaza van, kicsit elragadtattam magamat az éjszaka folyamán. Előveszi táskáját, kotorászik benne, megtalálja a szükséges ruhadarabokat. Felhúzza az alsóját és feláll. Háttal van nekem, így tökéletes rálátásom van kerek fenekére, hosszú izmos combjára. Összefutott a nyál a számban, már csak a gondolatra is, hogy éjjel ezt a testet érintettem. Jobban ki kellett volna használnom az alkalmat, már nagyon sajnálom, hogy nem tettem. Ha jól emlékszem azt mondta, hogy nem ez volt az utolsó alkalom. Erre a gondolatra felcsillan a szemem, minden porcikáját érinteni, ízlelni akarom. Figyelem, ahogy felveszi a pólóját és a nadrágját, utána rám néz.

- Mi az, nem akarsz felkelni?

Csak megrázom a fejem, hogy nem. Rám ugrik, megfogja mindkét kezem és elkezdi puszilgatni az arcomat.

- Ne, Vee! Ne tedd! - Nevetek fel.

- Akkor felkelsz?

- Neeem! - Rázom a fejem.

- Akkor addig foglak csókolni, amíg fel nem kelsz! - Mondja mosolyogva.

- Jó, jó. Kelek már!

Lemászik rólam, majd felülök. Magamhoz húzom a táskámat és elkezdek benne kotorászni. Meg is találtam amit kerestem, egy piros kendőt.

- Gyere ide! - Mondom neki.

Mint a lesből zsákmányára leső oroszlán kúszik oda hozzám. Arca pont az arcom előtt van. Kísértést érzek, hogy megcsókoljam. Mi tartana vissza? Egyik kezemet felcsúsztatom a nyakán, megfogom a tarkóját és csókra húzom. Óvatosan hajolok puha ajkaira, ízlelgetem, kóstolgatom, majd nyelvemmel behatolok a szájába. Elszakadunk egymástól egymás szemeibe nézve. Mindenféle érzelmet látok kavarogni tekintetében, sejtésem szerint az enyémben is ugyanúgy kavarog. Megfogom a kendőt, amit kikerestem, összehajtom és a nyaka köré tekerem úgy igazítva, hogy ne látszódjon az általam okozott folt.

- Így, tökéletes. - Nézek rá mosolyogva.

- Ha te mondod! Na gyere mássz ki innen!

- Rendben, rendben. Jövök már.

Megkeresem a tegnap eldobott pólómat, felvettem, mára megteszi. Kell egy alsó is, amit a táskában találok. A takaró alatt felszenvedem, utána felállok és egy nadrág után nézek.

- Mehetünk? - Kérdezi Vee.

- Igen.

Kibújunk a sátrunkból, mindenhol nagy tócsákban gyűlt össze az esővíz.

- Hagyni kellene, hogy egy kicsit felszáradjon, mielőtt elkezdünk összepakolni.

- Rád hagyom, ehhez nem értek!

- Gyere menjünk oda a többiekhez, úgy látom már megint a konyhán gyülekeznek.

Odamegyünk , köszönünk mindenkinek, megkérdezzük kell e segítség. Nem kellett segítség, úgy néz ki későn érkeztünk.

- Valakik nagyon jól érezték magukat éjszaka. - Mondja P'Yiwaa.

- Hogy érted? - Kérdezem.

- Ti nem hallottátok? A közeletekben lévő pár igen jól szórakozott az este! - Kuncog P'Yiwaa. - Éjjel felébredtem, nagyon wc-re kellett mennem. Gyorsan elintéztem, visszafeküdtem és érdekes hangokat hallottam.

- Én nem halottam semmit, aludtam mint a bunda. - Lódítottam.

- Szerencsés. Én végigasszisztáltam az egészet! Még irigyeltem is őket!

- Szegény ártatlan Yiwaa! Úgy sajnállak! - Szólal meg Vee.

- Ne szívd a vérem! Nem neked kellett végighallgatni a nyögéseket és egyéb hangokat!

- Legalább történt valami izgalmas is veled!

- Vee, legközelebb felébresztelek, ha ilyen lesz!

- Tudod Yiwaa, én nem hallgatom hanem csinálom! - Nevet fel Vee.

- Hogy miről maradtunk le! - Szólal meg P'Gun.

- Ne irigykedj, neked is mindig kijut a jóból. Feleli P'Nuea.

Erre Bar elpirul, majd elráncigálja P'Gunt. Mi is visszamegyünk a sátrunkhoz, összepakolunk, majd szétszedjük a sátrat és bepakolunk a kocsiba.

- Mi indulunk is! Mondja Vee a többieknek. - Köszönjük a hétvégét nagyon tartalmas volt. Néz rám és kacsint.

Mindenkitől elköszöntünk, majd elindultunk. A kocsiban halkan hallgattuk a zenét, nem beszélgettünk. Viszonylag gyorsan hazaértünk. Segített felvinni a cuccaimat, téblábolt egy kicsit, nem tudta mit csináljon. Csak mosolyogtam rajta, olyan tanácstalannak tűnt.

- Azt hiszem, én most megyek. Felhordom a dolgaimat, utána hazaugrok kiterítem a sátrat, hogy megszáradjon, leadom a kocsit. Későn érek haza.

- Rendben Vee, tedd azt. - Mosolygok.

- Oké, akkor elmentem.

- Jó.

- Este beszélünk?

- Még az is lehet.

- Hmm...

Elfordult és elindult az ajtó felé. Kicsit el van anyátlanodva, megsajnáltam, így megállítottam.

- Vee!

- Igen? - Fordult vissza hozzám reménykedő tekintettel.

- Vigyázz magadra. - Lábujjhegyre álltam és pihekönnyű csókot adtam szájára.

- Mindenképpen.

Elfordult és kilépett az ajtón.

A nap további részében kipakoltam a táskámból, szétszortíroztam a piperecuccaimat, a szennyeseket kimostam és kiteregettem. Miután mindennel végeztem eldöntöttem, hogy veszek egy forró fürdőt. Nagyon jól esett, koszosnak éreztem magam, és volt is miért. A gondolatra belepirultam, hiszen az éjszaka maradványai még bőrömön voltak.

Leheveredek a sarokülőre, fáradtnak érzem magam. Már beesteledett, Vee biztosan hazaért már. Mi lenne, ha megkérdezném? Abba még nem halnék bele. Fogom a telefonom és elkezdek pötyögni egy üzenetet Veenek.

- Hazaértél már?

Múlik az idő és választ nem kapok. Kezdek ideges lenni. Nem akarom zaklatni ezért nem írok újabb üzenetet, csak öt percenként ránézek a telefonra. Megunom, és elhajítom a sarokülő másik oldalára.

Kb egy óra múlva jelez a telefonom, hogy üzenetem érkezett. Gyorsan odamásztam érte, megnéztem a kijelzőjét, és igen, Vee írt! Örömömben majd kiugrok a bőrömből. Megnyitom az üzenetet.

- Bocsi, ebben a pillanatban értem haza, kicsit elhúzódott.

- Semmi baj, gondoltam.

- Lefürdök, aztán alszok. Hosszú volt a hétvége.

- Tedd azt, majd beszélünk.

- Várj...

- Igen?

- Reggel megyek érted.

- Tudom. :)

- Kérdezhetek?

- Persze.

- Néha Mark Masanak hívsz, miért?

- Mert akkor szeretném ha komolyan vennél, tudnod kell, hogy nem hülyéskedek. Ráadásul olyan erotikusan hangzik ahogy kimondom.

- Akkor jó éjt Vee Vivis..

- Jó éjt Mark Masa, szép álmokat.

Elrakom a telefont, odamegyek az ágyhoz és rádőlök. Szóval szeretnéd, hogy komolyan vegyelek?

Elmosolyodom, ezen ne múljon Vee Vivis, és csak hogy tudd, a te neved is szexi.