Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Untitled Part 15

Vee szemszögéből.

Már gurulunk a célunk felé. Ahogy elnézem Markot, jobban izgul, mint egy gyerek. Jó tudni, hogy mivel tudom lekenyerezni. Megérkezve leparkoltunk, a hátsó ülésről kihalásztam a pulóveremet, biztosra megyek, nem akarok fázni a moziban a túlzott légkondicionáló használata miatt.

- Mit is jöttünk megnézni? Kérdeztem.

- Az a címe, hogy Mosolyogj. Valami természetfeletti horror. Már annyiszor jött velem szembe, hogy muszáj megnéznem és egyedül nem akartam.

- Rendben, akkor nézzük azt.

Bementünk a moziba, sorba álltam a jegyekért. Mark a plakátokat nézegette csillogó szemekkel.

- Veszel popcornt és üdítőt amíg sorban állok?

- Persze, ha végeztem a bejáratnál leszek.

-Oké, ott találkozunk.

Gyorsan megvettem a jegyeket és megkerestem Markot.

- Mehetünk?

- Persze.

Elindultunk a jegykezelő felé, lecsekkolta a jegyeinket majd jó szórakozást kívánt.

- Köszönjük, lesz.

Bementünk a vetítőterembe és megkerestük a helyünket. Azt persze elfelejtettem közölni, hogy a leghátsó sorban vettem jegyeket, méghozzá páros ülésekre. Szerencsémre senki nem üla környékünkön, csak mi ketten vagyunk.

- Vee! Miért ide vettél jegyet? - Kérdezte felháborodva.

- Nem én tehetek róla, megkérdezte a jegyértékesítő, hogy hány főre én meg csak válaszoltam, hogy kettőre. - Füllentettem. Nem kell minden részletet tudnia. Elfoglaltuk a helyeinket, letettük a poharainkat pohártartóba majd elkezdtük a kukoricát majszolni. Közben elkezdődött a vetítés. Lement pár bemutató, kettőt meg is jegyeztem, hogy majd ezeket is eljövünk megnézni.

Kezdődött a film, kényelmesen elhelyezkedtem és a filmre koncentráltam. Nem tudtam sokáig oda figyelni, mert éreztem, hogy Mark kicsit remeg, gondolom, fázik.

- Gyere bújj ide. - Súgtam a fülébe és ráterítettem a pulcsimat. Nem kellett neki kétszer mondanom, gyorsan bekuckózott az oldalamhoz. Lehet nem volt jó ötlet, mert érzem az illatát, azt ahogy a testünk összeér. Most magamnak szereztem két óra kényelmetlenséget. Annyira nem tud lekötni a film, nekem túl klisés, de ahogy látom, Mark élvezi. Éppen egy ijesztő rész volt, ami még rám is rám hozta a frászt, Mark meg majdnem a nyakamba ugrott. Az arcát a vállamba temette és mondta, szóljak ha elmúlik az ijesztő rész. Csak mosolyogni tudtam rajta, ő akarta megnézni ezt a filmet, hova lett a bátorsága. Tény és való, vannak benne rémisztő jelenetek. Kezemet a lábára tettem és elkezdtem simogatni, nyugtatás céljából. Sikerült is valamennyire, kezdett ellazulni. Kis idő múlva kezét kezemre helyezte és gyengéden megszorította. Ránézek és látom a félelmet a szemében. Szegény, miért nem mondta, hogy nem bírja az ijedős filmeket. Mondjuk gyaníthattam volna, sose néztünk hasonlókat. Nyugtatásképp lejjebb hajoltam és puszit nyomtam a homlokára. Tettemre felnézett, nem bírtam tovább. Ezt akartam egész héten, másra se tudtam gondolni. Egyszerűen vágytam rá, akartam. A kezemet tarkójára simítottam, ne tudjon elhúzódni és ráhajoltam ajkaira. Annyira puha és édes, mint a méz. Lassan kóstolgattam, nem siettem el, van még idő. Hosszú ez a film. Nyelvemet végigsimítottam ajkain bejutásért esdekelve. Végre reagált, résnyire nyitotta ajkát, ami éppen elég volt, hogy nyelvem becsusszanjon. Édes gyönyör, halk nyögés szökött ki ajkamon. Feltérképeztem szájüregét, nyelvét ingereltem a sajátommal. Ő pedig válaszolt, minden nyelvcsapásomra reagált, harcolt, majd meghátrált. Nyelvem köré zárta ajkát majd aprókat szívott nyelvemen. Közben keze átvándorolt az én combomra és egyre feljebb csúsztatta, majd rátalált éledező tagomra. Kihúztam nyelvemet, majd fülébe súgtam.

- Ha jót akarsz magadnak, békén hagyod. - Majd újra birtokba vettem a száját. Annyira jó érzés uralni, harcba hívni, majd engedni neki. Mert őt is hagyni kell győzni, így lesz teljes a beteljesülés. Hagyom, hogy most ő fedezze fel a számat. Nyelvét lágyan végigjáratja szám peremén, majd ajkai közé csippenti alsó részét és finom harapást ejt rajta. Teljesen felcsigáz, elveszi az eszem. Keze még mindig az ágyékom körül ólálkodik, és nem fél használni. Egyre erőteljesebben simogat, dörzsöl. Már aprókat lihegek ettől a jóleső izgatástól. Ahogy kinyitom a számat, kihasználja az alkalmat és behatol a számba. Szépen lassan fedezi fel a számnak a belsejét. Élvezem, ahogy egyre bátrabban kutakodik nyelvével. Megérinti nyelvemet, majd visszahúzza sajátját, miután nem reagálok újra megteszi, mintha táncba akarna hívni. Egye fene, meghajlok előtte és behódolok. Minden egyes nyelvcsapását viszonzok. Tarkóját tartó kezemet elkezdem mozgatni, lágyan le és fel érzéki hullámokat okozva benne. Nem tudom meddig folytatjuk az évődést, de már nagyon feszült vagyok. Heves csókunkat megszakítom, majd odahajolok a füléhez és belesuttogom:

- Azt hiszem, be kellene fejeznünk most. Nem fogom tudni kontrollálni magam. Nyalok bele fülébe. Nyelvemet levezetem a nyakán, és beletemetkezek a nyaka és a válla találkozásába. Aprókat harapok rajta, végül megnyalom.

- Ki mondta, hogy hagyd abba? - Sóhajtotta.

- Végem van tőled, kicsinálsz! - Húzom lejjebb ingét, hogy több bőrfelületet tudjak felfedezni a számmal. A kezét becsúsztatja felsőm alá, egyszerre rázkódok meg a hideg érintésétől és a vágytól, amit okozott bennem. Újra a száját veszem célba, apró csókokat lehelek rá.

- Az jó P'. Kívánj engem! - Leheli ajkaimra.

- Ha tudnád mennyire, de sajnos ez nem az a hely, ahol meg is tudnám mutatni.

- Akkor így jártál P'. Mosolyog, majd kibontakozik ölelésemből és mintha nem történt volna semmi folytatja a filmet. Teljesen leforrázott. Mi? Csak így egyszerűen abba tudja hagyni? Nem hiszem el... Csak játszott velem? Nézek rá teljesen értetlenül. Rám néz, utána le ajkaimra és megnyalja a sajátját. Közelebb hajol hozzám, és azért ezt még odaszúrja nekem:

- P' felettébb érdekveszítő volt a műsor nem? Kár lett volna kihagyni. - Kezét visszacsúsztatja combomra, ott pihenteti.

- Mit vársz tőlem?

- P', elhiszed, ha azt mondom, magam sem tudom. - Ezzel a mondatával lezárta beszélgetésünket és a film végéig nem vett rólam tudomást.

Ha te így játszol, én se foglak kímélni, el fog jönni az én időm is. Nem is olyan sokára. Nem menekülhetsz.

A továbbiakban nem tudtam a filmre koncentrálni,esélytelen volt, bármennyire is szerettem volna elterelni a figyelmemet.Folyamatosan a mellettem ülő srácon agyaltam. Kis idő után megpilledtem, éselszundítottam. Arra ébredek, hogy valaki gyengéden rázogat. Kótyagosan térek magamhoz, hirtelen azt se tudom hol vagyok. Szemeimmel a legangyalibb arcra fókuszáltam, gyorsan pislogtam párat.

- Vee, induljunk. Vége a filmnek, már mindenki kimet.

- Hogyan? Ja, jó. Mehetünk. - Ideadja a pulcsimat, miközben megköszöni. Szó nélkül megyünk a kocsi felé.

- Vezessek én?

- Nem kell, nem vagyok olyan fáradt.

Nem válaszoltam, beültem az anyósülésre, fejemet a hűvös ablaknak támasztottam és úgy figyeltem az elsuhanó tájat. Van min gondolkoznom, most valahogy nincs kedvem beszélgetni.

Már besötétedet mire hazaértünk. Némán sétáltunk fel a lépcsőn a kollégiumi szobánkig.

- Köszönöm Vee, a mai napot, nagyon jól éreztem magam. - Néz rám ártatlan szemekkel.

- Ugyan semmiség, én is jól éreztem magam, ha legközelebb is tudsz valami jó filmet, szóljál és elmegyünk megnézni.

- Rendben örülnék neki. Fordul el, berakja a kulcsát a zárba és már nyitja is az ajtót.

Nem hagyhatom, hogy teljesen övé legyen az utolsó szó. Mögé állok, ajkamat a nyakára tapasztom és halkan a fülébe suttogom.

- Részemről az öröm, hogy időt tölthetek veled. Most pedig menj befelé, amíg biztonságban vagy!

Kezeimet a fenekére tapasztom, majd óvatosan betessékelem az ajtón és becsukom azt mögötte. Nagyot sóhajtok, ez az apró érintkezés kivette szinte az összes energiámat. Hatalmas gondterhelt sóhajt hallatok. Odamegyek az ajtómhoz, kinyitom és bemegyek rajta. Bezárom, be is reteszelem, közben lerúgom a cipőmet, menet közben bújok ki a ruháimból, most még az se zavar, hogy szanaszét vannak a lakásban. Elértem a hálószobát, telefonnal a kezemben levetem magam az ágyra. Behunyom a szemem és az elmúlt órák történésein merengek. Nagyobb játékos, mint hittem. Ez nekem nem okoz problémát, nagyon élvezem a kihívásokat, és azt hiszem, nagyon megéri a fáradtságot. Gondolok egyet, előveszem a telefonomat és írok egy üzenetet Marknak.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro