Mark szemszögéből

A hét további része ugyanúgy telt, mint általában. Felkeltem, elvégeztem a reggeli rutinomat, Vee megjelent az ajtóban, elvitt az egyetemre. Együtt reggeliztünk, mármint a többiekkel, bár nekem olyan volt, mintha csak ketten lettünk volna. Odafigyelt rám, jobban, mint általában, de célzást többet nem tett kettőnkre, így komfortosan éreztem magam mellette. Azt vettem észre magamon, jól esik a figyelme, sőt rosszul esik ha mást is kitüntet figyelmével. Igen, most Fusera gondolok. Néha jön, félrehúzza Veet, sustorognak valamit, amit persze én nem hallhatok. Utána fogja magát, és boldogan odébbáll. Nagyon irritáló, pedig az egyik legjobb barátomról van szó, és szégyellem is magam miatta, de nem tehetek róla. Nem tudom mi van velem, nem értem ezt a változást.

Bejártam órákra, rengeteget jegyzeteltem, tanultam, órák után Vee mindig felvett és hazavitt.

Valamikor együtt is vacsoráztunk, beszélgettünk, utána mindenki ment a saját dolgára. Így telt el az egész hetem. Szörnyű volt! Hiányzott a civakodásunk, az adok-kapok, de legjobban a kétértelmű mondatok. Majd hétvégén bepótoljuk, már alig várom.

Végre eljött ez a nap is, szombat reggel van. Kinézek az ablakon, és azt látom, hogy hét ágra süt a nap, csiripelnének a madarak, ha az autók zaja nem nyomná el, így csak odaképzelem. Olyan frissnek és üdének érzem magam. Gyorsan kidob az ágy, gyorsan lefőzöm a kávémat, ami minden reggel életmentő tud lenni, de most csak az ízéért iszom. Kimegyek a teraszra a gőzölgő kávémmal és kint is maradok amíg szép lassan el nem kortyolgatom, közbe élvezem az elém táruló látványt. Ahogy jönnek, mennek az emberek, néha megállnak. Imádom messziről figyelni a külvilágot.

Amikor végeztem a kávémmal és a bámészkodással, gyorsan bementem és elkezdtem rendet rakni, beágyaztam, porszívóztam meg hasonlók. Fél óra alatt rendbe raktam a lakást, most már eljött az én időm. Bemegyek a fürdőbe, leveszem a ruháimat, gyorsan letusolok, hajat is mosok. Még a tükörben szemrevételezem magam, rendben találok mindent, szemem a hasamra téved. Már szinte nem is látni Vee nyomait...Kicsit elszomorít, de nem tudom miért. Gyorsan elterelem a gondolataimat, mit is akartam, mit is akartam? Gondolkoztam magamban. Megvan, gyorsan fogat mosok, és megyek is a gardróbom elé. Mit is vegyek fel? Hmmm... Mivel jó idő van, egy szűkebb halásznadrág...Meg is van. A tengerészkék színű nadrágomat választom, igazán simulós fajta, követi a vonalaimat, kiemeli a kerek fenekemet. Nem nagyképűségből, de mindenki azt mondja, hogy jó a fenekem. Köztudott tény amúgy is, hogy a pasik nagy százalékának jobb fenekük van mint a nőknek. Előtte felveszek egy passzos boxert, nem szeretem az a lengedező fajtát, számomra nem gusztusos. Felveszem a nadrágomat és belenézek a tükörbe, igen, ez a tökéletes választás. Hozzá választok egy fehér trikót és egy sötétkék inget, ami nem takarja el tökéletesnek vélt fenekemet. Azt hiszem jó lesz az összeállítás. Felveszem a hozzáillő nyakláncomat, amin egy hajókormány van, fehér bokazokni, és fehér teniszcipőmet. Amint ezzel megvagyok, teszek egy kis zselét a kezemre és beállítom a hajamat, természetesnek kinéző hullámokat hozok létra, így olyan rakoncátlanul rendezettnek tűnik. Még pár spriccelés a parfümömből és kész is vagyok, igen határozottan tetszek magamnak.

Szerencsémre nem kellett sokat várnom Veere, pár perc múlva ugyanis kopogott az ajtómon. Széles mosollyal kinyitottam az ajtót, és majdnem tátva maradt a szám. Ha magamra azt mondtam, hogy jól nézek ki, akkor rá... Még csak szavakat se találok, nem hogy jellemezni tudjam.

Fekete szaggatott farmer, fekete trikó, rajta egy feltűrt ujjú kék farmering. Fülében egy egyszerű fekete lapos kör alakú fülbevaló van, nyakában egy sötét színű fából készült nyaklánc, és karkötőként is olyat használ. Fekete tornacipőt visel, ezzel tökéletesítve megjelenését.

- Indulhatunk? Ne nézz már így rám, mindjárt kiesik a szemed! - Mondja nevetve.

- Mi? Dehogyis. Nem esik ki. - Mondom zavartan. Gyorsan felkapom a kocsikulcsot, a pénztárcámat és a telefonomat, majd kilépek a folyosóra. Bezárom az ajtót és elindulok lefelé.

- Nem jössz? - Fordulok hátra, mire észreveszem Vee tekintete igencsak elkalandozott.

- Na most kinek esik ki a szeme? - Rám emeli tekintetét, belenézek, és rafináltan elmosolyodok, annyira, hogy az aranyos kis gödröcskéim biztosan megjelentek az arcomon. BINGÓ! TELITALÁLAT! Ezt a kört megnyertem! Látom, ahogy felfal szemeivel, játszhatunk így is Vee Vivis...Ki bolondítja a másikat előbb magába, nem csak te tudsz játszani! Gonoszan elmosolyodok, emeljük a tétet, a te szíved az enyém ellen!

Beülünk a kocsimba és elhajtunk a legközelebbi bevásárlóközpontba. Leparkolok, kiszállunk, Vee hozza a bevásárlókocsit és indulunk is a bevásárlóközpontba. Arra lettem figyelmes, hogy bármerre megyünk felhívjuk magunkra a figyelmet. Lopva ránk néznek, sugdolóznak rólunk. Kicsit zavarba hoz, nem vagyok én ehhez hozzászokva.

- Te Vee... Ezeknek mi bajuk? - Fejemmel jelezve a sok furcsán viselkedő emberre.

- Nem is sejted? - Nevet fel, majd folytatja.

- Eléggé feltűnő jelenségek vagyunk, nézz végig rajtunk! Várj egy pillanatot!

Odahúz egy kirakat elé, ami visszatükröződik.

- Nézz oda! Mit látsz?

- Két jól szituált pasit. - Mondom Nemes egyszerűséggel.

- Nézd meg jobban!

Más szemmel kezdem el figyelni a tükörképünket. Jól szituált? Enyhe kifejezés. Úgy nézünk ki, mintha most léptünk volna ki egy reklámmagazin lapjai közül. Tökéletes és divatos a megjelenésünk. Vee nagyon férfias jelenség főleg a napsütötte barna bőrével, széles vállaival és a magasságával. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, borzasztóan helyes. Az istenek túl sok kegyben részesítették! Ha magamat nézem, kicsit finomabb megjelenésem van, talán a porcelán fehér bőröm miatt, amit a ruhám színe még jobban kiemel, Az arcom sápadtsága kiemeli cseresznyepiros, szépen ívelt ajkamat, sötét szememben el lehetne veszni, mint az űrben. A mosolyomról ne is beszéljünk. Mivel Veevel vagyok ez elég sűrűn előfordul, és akkor megjelennek azok az irtó szexi gödröcskéim, amiért élnek halnak a nők és hát a férfiak is.

- Most már értem. - Csak ennyit sikerült kinyögnöm.

- Na menjünk vásárolni, ha nem haladunk ugrik a mozi! - Nevet Vee. Ezt nevezem fenyegetésnek, gyorsan szedem is a lábam, nehogy lemaradjunk a moziról.

- Mire van szükséged? - Kérdezem.

- Otthonra? Pár zöldségfélére, tésztára, rizsre, húsra. Olyan általános dolgokra. Hátha valaki átjön, megszán engem és főz nekem valami finomat.

- Most rám gondolsz?

- Ki másra gondolnék, mikor te vagy mindenben a kedvencem! - Rebegteti felém a szempilláját, amin csak nevetni tudok.

- Jól van, megfogtál! Gyorsan pakoljuk be azokat a cuccokat amikre neked van szükséged. Utána szedjük össze ami a kirándulásra kell!

- Rendben főnök! - Kacsint rám.

Figyelmen kívül hagyom, ilyenkor olyan, mint egy bohóc. Szeretek vele lógni. Ha Veevel vagyok, minden gondomról, bánatomról meg tudok feledkezni. Vele lehetek igazán önmagam, és nem utolsósorban bármikor bármiben számíthatok rá. Bepakoltuk a kosárba minden szükséges dolgot, amire Veenek szüksége van a konyhában.

- Mit vegyünk a kirándulásra? - Kérdeztem.

- Szerintem italokat és nasikat. A kajáról majd együtt gondoskodunk. Ott is lehet vásárolni.

- Rendben, ahogy gondolod.

Vettünk a kedvenc sörünkből két kartonnal, bubis vizet egy zsugorral meg valami rövidet is. Bepakoltam mindenféle chipset, kekszet, pillecukrot és egy kevés csokit is.

- Szerintem kezdésnek ennyi elég, aztán majd meglátjuk. - Mondta Vee.

- Rendben, mehetünk a kasszához!

Odagurítottuk a bevásárlókocsinkat, szerencsékre nem voltak sokan a sorban, így nem kellett sokat várakoznunk. Látom Vee nézelődik a mellettünk lévő polcon, jobban megnéztem miket nézeget, és majdnem belepirultam. Mindenféle óvszerek és síkosítók voltak rajta. Látom, odanyúl az egyik felé, kettőt megfog és beletesz a kosárba. Nem szólok semmit, de nagyon zavarban vagyok. Tényleg azt mondta, hogy venni fog, de nem gondoltam komolyan, bolond!

Odajutottunk a futószalaghoz felpakoltunk mindent amit a bevásárlóklocsink rejtett, hagytam, hogy az általa választott dolgot rakja fel ő. Én ugyan hozzá nem nyúlok. A pénztárosnő elég fürge volt, gyorsan húzta le a vonalkódokat, majd a kezébe akadt a két síkosító. Ránk nézett, óvatosan lehúzta őket, orra alatt pedig kedvesen mosolygott. Még jó,hogy ritkán járok ide. Vee kifizette a kért összeget, majd kitoltuk a szerzeményeinket a kocsiba. Szatyrokba rendeztük őket, majd a csomagtartóba tettük. Visszatoltam a helyére a bevásárlókocsit, visszasétáltam és bepattantam az anyósülésre.

- Indulhatunk. Mosolyogtam Veere.

- Oké, gyorsan hazadobjuk a cuccokat és mehetünk a moziba.

Megérkeztünk a kolihoz, felvittük a szatyrokat, szétszortíroztuk és mindent elraktunk a helyére. Végre valahára elindultunk a mai nap fénypontja felé, a moziba.