Vee szemszögéből

Ne,ne,ne.. Nem akarok azokra a dolgokra gondolni, amiket éjszaka megéltem.

Nem akarom,hogy eszembe jusson lassan ringó csípője, gömbölyű feneke, szemének mélysége, ahogy rám néz, miközben az ajkait megnyalta.

Érzem a feszültséget basszus. Nem akarom. Ebben a pillanatban hanyatt veti magát, megcsap az illata és a karunk is összeér. Elbódulok, érzem ahogy a testem reagál,pedig nagyon nem kellene.

A fülsüketítő csendben csak a nehéz légzéseink zaját hallom.

A vér lassan lefelé áramlik a nemesebbik részembe. Izgatottá válok. Ezzel most kezdenem kellene valamit, így nem maradhat, különben nem alszom. Ez az ő hibája, minden miatta történik. Soha még egy fantáziám se volt pasikkal kapcsolatban, nem mozgattak meg. Erre tessék, gyerekkori barátom vet rám pár csábos pillantást és már állok is.

Lassan megérintem a kezét apró köröket rajzolva rá, csak hogy lássam mit reagál.

Nem húzza el, és mintha mélyebben venné a levegőt. Ezt egy jelnek veszem. Megfogom a kezét és lassan rávezetem felizgult tagomra. Nem mondok semmit, nem csinálok semmit, kivárok,hogy mit fog tenni.

-P' suttogja halkan.

-Hmm. . .

-Mit csinálsz?

-Semmit.

-Hát ez valahogy nem semmi.

-Mindig is tudtam, nem hiába rajonganak értem a nők. Mosolygok, bár ő nem láthatja.

-P' nem arra gondoltam. Tudod te is jól.

-Mióta lettem P'? Eddig csak Vee voltam, ha kettesben voltunk. Tudom, hogy nem arra gondoltál. Elhallgattam. Keze még mindig álló tagomon nyugszik. Kis idő után megmozdítja ,de nem veszi el, inkább csak végigsimít rajta. Egyszer fel, egyszer le és ezt a mozdulatsort párszor megismétli. Őrületbe kerget.

-Most akkor megfogod rendesen vagy csak játszol vele? Kérdeztem.

-Mmm... Nem tudom . Suttogja.

- Mit csinálunk most P'?

-Azt hiszem átlépünk egy határt, és ha lehet tedd mielőbb, mielőtt megőrjítesz.

-Mint amikor a barátok kisegítik egymást? És ezzel egy időben rászorít tagomra. Húzza az agyam. Rossz kisfiú, de meglátjuk ki fog nevetni a végén. Gonoszan elmosolyodok.

-Unom a várakozást. Megfogom a kezét és bevezetem a nadrágom alá. Rákulcsolom ujjait a farkamra,és elkezdem mozgatni. Annyira jó érzés, Apró halk nyögés szakad fel a torkomból.

Közelebb húzódik hozzám, belesuttog azzal a vágytól rekedtes hangjával a fülembe.

-Tetszik P'? Ezt akartad? Erre vágytál? Közben felveszi az ütemet a kezével.Most már nincs szüksége a kezemre, megtalálta a tökéletes ritmust. Erősen rámarkol, én meg csak nyögni tudok.

Ez így nem lesz jó. Kihúzom kezét és gyorsan lerántom magamról a felesleges ruhadarabot.

-Most már csinálhatod rendesen is, mintha magadnak csinálnád.

Felkönyököl, lenéz vágytól duzzadó tagomra, és újra működésbe lép. Kicsit intenzívebben veri a farkamat, ami brutál jó érzés, nem hazudok. Beletúrok fekete hajába ,selymes lágy tapintású, nagyon tetszik az érintése. Gondolok egyet és belemarkolok a dús fürtökbe.

-Mi lenne ha most az egyszer a szádat is kamatoztatnád valami jóra? Azzal a lendülettel elkezdem a fejét a farkam felé tolni. Hihetetlen, de nem ellenkezik.

-Ígérem, utána én is segítek rajtad, persze csak ha igényled.

-Oh P' hidd el, ha ezt megteszem neked, duplán kell megfizetned. Mondja pimaszul.

-Legyen úgy...

Már az arca közvetlenül a farkam előtt van, egy pillanatra tétovázik, de nem inog meg. Fölé hajol, és látom ahogy kinyitja a száját, majd kidugja a nyelvét amivel megnyalja felforrósodott makkomat. Istenem, mindjárt felrobbanok. Szép lassan körbenyalja majd beereszti a szájába.

- Ugh... Ez valami fantasztikus.

Szeme sarkából rám sandít, látom benne a huncutságot, élvezi, hogy megőrjít.

Tétován elkezdi mozgatni a fejét, közben a nyelvével ingerli a makkomat. Kezének ütemét is hozzá igazítja. Kihúzza szájából és apró csókot lehel farkam hegyére. Érzem ahogy a puha párnácskái összezáródnak majd újra kinyílnak, engedélyt adva, hogy újra beléphessek, amit örömmel meg is teszek. Nem bírom tovább, segítek neki, fejét teljesen ráhúzom a farkamra, majdnem sikerül neki elnyelni. Kicsit öklendezik, bekönnyezik, egy újoncnak amúgy ez nem kis teljesítmény.

-Ahhoz képest ,hogy először csinálod nagyon jó vagy. Dicsérem meg, egyrészt mert megérdemli, másrészt hogy abba ne hagyja.

Jobban felveszi az ütemet, nagyon ráérzett a dolgokra. Csillagokat látok.

-Mark...El...Elfogok menni...

Nem engedem,hogy kiengedje szájából a tagomat, benne akarok elmenni, abban a meleg selymes barlangba. Érzem, hogy készül kitörni, rászorítom a fejét, hátam ívbe hajlik és egy hatalmasat élvezek bele a csodálatos szájába.

-Nyeld le...Mondom neki és ő készségesen megteszi... Majd mellém heveredik , kicsit lihegve a megpróbáltatásoktól. Még én is levegőért kapkodok. Azt hiszem ez volt életem egyik legjobb szopása, ha nem a legjobb.

-Finom vagy. Mondja nekem, miközben az ujjaival megtörli a szája szélét.

-Köszi. Mosolygok rá, majd észre se veszem és beletúrok azokba a selymes fekete fürtökbe. Élvezem ezt a békés meghittséget.