Meséltem már, hogy apum születésem előtt lelépett?

Nem?

Én meglepetés gyerek voltam, és otthagytak.

Tudjátok, hogy milyen érzés az, hogy van egy "apátok", aki basically megteremtett, ott hagyott az anyuddal a szarban...úgy...úgy bánik a családoddal, ami nem emberekhez méltó, és még elvárja, hogy szeresd?

Tudjátok milyen azzal a tudattal élni, hogy nem akartak téged?
Milyen azzal a tudattal élni, hogy pálcika lábakon áll a családod?

Tudjátok milyen érzés az, amikor nem mersz tükörbe nézni?

Amikor egy apró dolog átfurakszik az álarcomon, és megtöri azt?

Amikor annyira próbálod visszafojtani a zokogást, hogy összeszorítod a szád?

Amikor folyamatosan véresre kaparod a hüvelykujjad?

Amikor véresre kaparod az alkarod a rémálmaidban?

Amikor ülsz a padban, és el akarsz menni, de nem tudod hova?
Azzal a tudattal élni, hogy nem akartak, hogy nem vagy elég jó, ezért nem is for senki akarni?

Tudjátok mennyire össze tud roppantani az, hogy nem akarnak?

Miért ment el?
Miért nem maradt itt?
Félt? Megrémült?
Nem akart? Miért nem akart?

Tudjátok ezen gondolkozom már napok óta.
Hogy mennyiszer mondtak le rólam, vagy mennyiszer nem akartak.

Apa elment.
Boldi lecserélt és elment.
Iza lecserélt.

Miért nem voltam elég jó?
Miért nem akartak?
Mi a baj velem?
Nem vagyok elég szép?
Elég okos?
Elég művelt?
Elég vékony? Megint ez a baj?

Miért nem vagyok úgy jó, ahogy vagyok?

Apa miért hagyta itt anyát?
Miért nem jött haza, amikor beteg volt?
Miért nem jött haza, mikor megszülettem?
Nem akart látni?
Miért nem tudja a szülinapom? Miért nem tudja, hogy mi a kedvenc színem, hogy mit szeretek?
Miért nincs itt?
Hol van?
Miért nem szeret?
Miért ment el?
Miért nem látta az első lépéseim?
Miért nem hallotta az első szavaim?
Miért nem akart résztvenni a nevelésemben?
Miért hagyott itt engem?
Miért hagyott itt minket?
Miért nem szeret?

Hol van az apukám?
Hol?
Miért nem tanított meg focizni?
Miért nem kapott fel, hogy pörgessen a levegőben?
Miért nem hívott királylánynak?
Miért nem játszott velem?
Miért ment el?
Miért vár el oly sokat?
Miért várja el, hogy ezek után is szeressem?
Miért bánt engem?
Miért bántja anyát?
Miért hívjam apának?
Miért ment el?
Nem szeretett? Nem akart? Nem voltam jó? Nem vagyok elég jó?
Most miért nem szeret?
Miért nincs itt? Miért ment el?

Hol van az apukám?

Mi lesz, ha anya műtéte rosszul sül el?
Mi lesz, ha Sz' depressziójából nem gyógyul ki?
Mi lesz, ha E' nem vigyáz eléggé?
Mi lesz, ha itthagynak ők is?
Mi lesz, ha mama és papa elmegy?
Mi lesz velem?
Rám ki figyel?
Ki marad velem?

Nem akarom, hogy itt hagyjanak.
Ne hagyjatok hátra.
Ne hagyjatk magamra.
Félek egyedül.

Hol van az apukám?
Hol van az anyukám?
Hol vannak a nővéreim?
Hol van a mamám?
Hol van a papám?
Hol van a mosolyom?
Hol van az életem?

Segíts kérlek. Segítsetek.
Ne hagyjatok egyedül.
Nem maradhatok megint egyedül.

Hol van a családom?
Miért nem akarnak?
Miért ment el apa?

Tudjátok, hogy ez milyen érzés?
Fel tudjátok fogni?

Tudjátok, hogy milyen, mikor atomjaira hullik a szíved?

Ne hagyjatok egyedül. Kérlek ne. Kérlek. Valaki akarjon. Valaki akarjon megmenteni, mert egyedül vagyok.

Miért ment el? Miért nem maradt itt?
Miért?