Ennyi.
Nem akarok beszélni. Nem fogok.
Sajnálom. De nem tudok olyan lenni, mint mindenki más.
Én ilyen vagyok. És ez van.

A nővérem a sürgősségin.
Ennyi, mégegyszer nem élem azt meg, mint 2017-ben. Nem. Nem hagyom.

Nem fogok beszélni. Nem fogok kitálalni, nem fogok szeretni.

ELÉG VOLT.

Én most kidekorálom a szobám, végre van időm, maxon zenét hallgatok, hagyom folyni azokat az átkozott könnyeket.

És én tudom, hogy neked fáj, amiért nem beszélgetek veled. Én tudom. Sajnálom. De képtelen vagyok. És ne hogy azt hidd, hogy a lányokkal beszélgetek. Elegem van a Tokyo-ból, körberajongja mindenki, mindenki szerelmes belé, Diótörő, két nap alatt túltette magát xy-on, már most valakivel irogat, Telefonos is kavar egy osztálytársammal. Én meg itt vagyok, hogy az egyetlen kibaszott ember, akibe beleszerettem, nem egy "mindenkit meghúzok, mert az hú, de menő, aztán megyek a francba, minek az, kéthétre kell a csaj"-srác, hanem szereti azokat, amiket én, és a jó ég áldjon meg, akit egyszer éreztem, hogy talán viszonozza, a lelkembe tipor, a lányok teljesen semmibe vesznek, én meg nem tudok ennél jobban utalni a dolgokra.

Értse már meg valaki, hogy én nem tudom csak úgy kimondani a dolgokat. Ezért írok verseket. Minden érzésem benne van. Tehát nekem nem egy "meséld el" "mondd mi a baj".
Bika vagyok, habár nem igazán hiszek mindig benne, de egy igaz. Ragaszkodó.

Nekem egyetlen egy valaki kell, ezen a rohadt világon, ahol lassan 9 milliárd ember él, hogy mikor szarul vagyok, ne kérdezgessen, ne ordítson velem, ne várja el, hogy kedves legyek, ne várja el, hogy szeressem ABBAN a pillanatban, ne várja el, hogy beszéljek. Csak öleljen át, és engedjen zokogni.

Nem kérek ezer meg ezer barátot. Nem kérek legjobb barátot. Nem kérek pénzt, se tanulmányi eredményt, se hogy felvegyenek.
Én csak azt szeretném, ha valaki az én oldalamon állna, átölelne és hagyna sírni.

Mert az az óceán, ami a lelkemben tombol, ki szeretne jönni.

De az, hogy leszartok, hogy csak ötpercig vígasztaltok, mert sírva fakadok. Na azt nem.

Nem fogok beszélni. Nem.

Nekem csak egyetlen egy segítő kar kellene, de úgy látszik meg kell oldanom magam. De, ahogy édesanyám is mondja "júniusra a pszichiátrián fogsz ülni".

Sajnálom, mindenki.
Sajnálom, sajnálom. Bocsánatot kérek tőled.

De ez nem megy nekem. Nem tudok mást.