Tudjátok van egy olyan tulajdonságom, hogy nagyon sokat beszélek.

És szeretek is beszélni/beszélgetni.

De abból kezd rohadtul elegem lenni, hogy nem hagynak szóhoz jutni.
Hogy belevágnak a szavaimba.

Nekem is van jogom beszélni!
Tudok értelmeset mondani!
Vannak gondolataim!

Miért nem...hagynak beszélni?
Miért baj, ha beszélek?

Miért nem beszélhetek akárkiről? Akármiről? Akárhol?

Miért?

...

Egyik nap beszélgettem anyukámmal.

Azt mondta, hogy amit nem tud, arra rákeres vagy megtanulja, megkeresi a választ.

Én akartam válaszolni, de nem hagyta.

Azt szerettem volna mondani, hogy...hogy én nem kutatok válaszok után.
Nem keresem a kérdésre a választ, soha.

Nem akarom megtudni, sem megtanulni.

Meg akarom tapasztalni.

Nekem ebben van a varázserőm.
A tapasztalataimban.
Ebből tanulok.

Nem más hibájából, hanem a sajátomból.

Ezért tudom milyen,
Ha rossz barátok vesznek körbe
Ha szerelmes vagy
Ha beteg vagy
H sírsz
Ha nevetsz
Ha darabokra hullasz
Ha a fellegek felett szállsz
Ha csalódsz
Ha úgy érzed átvertek
Ha nem bízol senkiben
Ha nem bíznak Benned
Ha elveszel
Ha hátbaszúrnak
Ha elesel
Ha megsebeznek
Ha kudarcot vallasz
Ha győzől

De szeretném érezni, átélni...
Ha megcsókolnak
Ha szívből szeretnek
Ha hatalmas hibát követek el
Ha felelőtlen vagyok
Ha elszökök
Ha nagyon megbetegszem
Ha majdnem elhagy a remény
Ha van egy igaz barátom
Ha valaki arra várt hosszú ideje, hogy lásson
Ha valaki gyönyörűnek tart
Ha én gyönyörűnek tartom magam
Ha egy magabiztos Hanna néz vissza rám a tükörből
Ha erősen vérzek
Ha hatalmasat bulizok
Ha elutatok
Ha igazán hazatérek

Ezekez nem papírlapon fogom átélni, és nem is csak a képzeletemben.

Élni akarok. Beszélni. Nevetni. Sírni. Ölelni. Csókolni. Utolsóként szerelembe esni. Fájdalmat okozni másnak. Nagy bakot lőni. Nyerni.

Élni.

De ezt nem tudja más, csak ti.
Mert ti meghallgattok.

Meghallgattok?
Elolvastok.
Mert nem hallathatom a hangom, azt nem szabad.

Így valószíműleg ezeknek a dolgoknak a negyede se fog beteljesülni, de addig is...

Álmodni szabad. Csendben. Egyedül.