"Zafírom, Zafírom...
Mondd, merre röpíted sírom?
Tervezed-e már siratásom?
Zafírom, Zafírom...

Felelj hát, Zafírom,
Érdemes élni, ezekben a romokban?
Úgy véled, fussak, szaladjak el?
Vagy szabadságom feledjem el?

Zafírom, bírod-e még?
Sok a kötél, küldjek erősítést?
Láncaidhoz mik fogva tartanak
S lelkedet marva, köpnek savat...

Még bírjuk ki Zafírom,
S együtt megtisztulunk,
Tudom, hogy elrepülnél madárként,
De ez marad egy ál-romkép.

Gúnyos, nevetséges délibáb,
Mégis úgy hívják, hogy: álomvilág.
Elvisz oda, hová vágysz
Oda hol, Zafírom, Te megtalálsz.

Felhőket szelve, tengereket suhintva,
Olyan erővel mely világot pusztítja,
Zafírom, megcsináljuk együtt,
Csak bírjuk ki még ezt a kört.

Zafírom, Zafírom...
Menekülj ebből a világból!
Hisz ha mész, megyek magam is,
S soha nem szenvednénk Zafírom...

By: H"

Zafírom = lelkem