Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

^Második^

-Hogyha "őr mester" vagy-rajzoltam macska körmöket a levegőbe-akkor miért állsz itt a celámnál?-kérdem meg,mert ez már azóta izgat,amióta bedugtak ide.

-Azt mondták tök izgalmas az,hogy egész nap őrködök és sokan akartak a helyemre furakodni, de engem neveztek ki erre az opcióra-hangosan felnevetek, mire a göndör értetlenül bámul engem. Barna tincseim közé túrok és fel állok,hogy a rács előtt álló fiúhoz menjek.

-Te most komolyan elhiszed ezeket?-kérdem,mire sűrű fejbólogatást kapok válaszul. Le hajtom a fejem és próbálkozok nem újra nevetni. -Már megértem, hogy miért küldtek le ide-azzal megfordulok és vissza fekszem a "kényelmes" ágyamra.

-Mit értesz ez alatt Louis?-nevem hallatán rá kapom a fejem,mire a göndör a kezeit a szájára tapasztja,így próbálva talán vissza szívni azt amit mondott?

-Honnan tudod a nevem?-kérdem sóhajtva,mire meglágyul a tekintete és leül a neki ki helyezett székre,ami szerintem még kényelmetlenebb lesz neki éjszakára.

-Csak elolvastam a neved a papírokon-suttogja,majd egy almát vesz elő a zsebéből és azt kezdi el nyammogni. -Igaz, hogy a kukira buksz?- kérdésén fel nevetek és elgondolkozom,hogy hogyan tudta ki mondani ezt ilyen ártatlanul?

-Ha közelebb jössz megtudod -suttogtam, mire felállt a székből és eldobta az almáját.

-Okééh..-motyogja és a rácsokhoz lép.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro