-Komolyan gondolod ezt?
-Igen. Menjetek haza, jönnek nemsokká a zsaruk. Feltehetőleg a szomszédok ki hívták őket, amint meghallották az ordítozásokat. Egy darabig mi is veletek megyünk, de utána eltűnünk- segítettem fel a nőt, majd gyorsan elindultunk a tett helyszínről
-Köszönjük, hogy megvédtetek minket
-Nem kell meg köszönőtök- álltam meg amikor közelebbről hallottuk a szirénákat- tűnjünk el- néztem rá Rockyra, aki bólintott egyet, így ott hagyva őket, futottunk be az erdőbe.
-Utálom a rendőröket- morogtam, mikor meghallottam az üvöltözéseket
-Szerinted követnek?
-Fogalmam sincs- ugrottunk egy kidőlt fa mögé és lassan kinéztem onnan, mikor megláttam egy rendőrt- szuper- változtam át és kiugorva a rejtekhelyről, ugrottam rá rendőre. Karmaimat szívébe vájtam, ezzel is azonnal megölve őt. Zajt hallottam, így magam köré emeltem a szárnyaimat, amiről lepattantak a golyók. Rocky eldobva a földön található baltákat, az első sorban lévő rendőröket megölte, majd felém futva, ragadta meg a kezem és húzni kezdett.
-Hova akarsz menni? Hát itt van egy csomó ember. Megölhetjük őket- nevettem fel ördögien és kitépve a karom, futottam vissza ölni
-Sam- kiáltott rám, mire hátra fordulva, szúrtam bele egy rendőrnek a nyakába a késem. Sóhajtva egyet, futott mellém és segített ölni a rendőröket

-Sam, elég lesz! Ezek már halottak!- kiabált rám, de én csak ütöttem továbbra is a halott rendőr fejébe, a hatalmas követ
-De olyan jó ölni- nevettem fel, mikor a kezemből kivette a teljesen véres fegyveremet
-Elég! A démoni éned kezdi átvenni az irányítást!- ütött az arcomra, amitől lassan vissza tértem
-Én nem tudom mit csináljak- temettem az arcom a tenyereimbe és halkan elkezdtem sírni. Igaza van Rockynak, ez a démoni énem, ​​teljesen átveszi a hatalmat a testem és az elmém felett
-Kitalálunk valamit- ölelt magához, így a fejemet a vállára hajtva, sírtam tovább

-Megjöttünk- kiáltottam el magam, amint beértünk a házba. A fiúk ránk se nézve köszöntek, miközben továbbra is játszottak- Hány órája is mentünk el? - fordultam kíváncsian Rocky felé, aki megvonta a vállát
-Úgy két-három órája
-Atya ég- fogtam a fejem- viszont én megyek beszélni Slendyvel. Megetetted addig Novát?
-Persze. Úgy is régen játszottam vele- mosolygott rám, így elindultam Slender irodája felé. Halkan bekopogtam, mire egy gyere-t kiáltott ki. Lassan beléptem a szobába és magam mögött, bezártam az ajtót
-Mit szeretnél Sam? - nézett fel rám egy pillanatra a papírokból, majd vissza hajtott a fejét. Leültem az asztalhoz és vártam, hogy újra felnézzen- Mit szeretnél? - sóhajtott fel és eltette a papírokat
-Már sokszor volt, hogy a démoni erőm, átveszi a hatalmat felettem. Ma, Rockyval öltünk, mikor nem bírtam abbahagyni és akkor is tovább ütöttem a rendőr fejét, mikor az már rég halott volt. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jön elő ez és néha már alig tudok vissza változni
-Tehát igaz- sóhajtott fel
-Mi? Micsoda?
-Kis korban, jobban kell figyelni egy démon gyerekre. Ha túl sok rossz éri, a szívében fel gyülemlett fájdalom, szép lassan elő jön, ahogy nő fel. És ugye neked nagyon rossz gyermekkorod volt, ezért is veszi át a hatalmat ez az erő. A könyvtárban van egy olyan könyv, ami segít az ilyeneket megoldani. Viszont, egy ideje már sehol sem találtuk, ezért remélem hogy neked sikerülni fog- kezdett a papírra valamit írni, amit végül a kezembe nyomott. Bólintottam egyet, majd felállva a székről siettem ki a könyvtár