-Végre itthon vagytok- sóhajtott fel Slendy, amint meglátott minket bejönni a házba. Leugrottam Eathan nyakából, mikor furcsán néztem a többiekre
-Ben, Jeff és Rocky?
-Nem veletek mentek el?
-De- sóhajtottam fel és felkaptam a fal mellé állított íjamat és kiakartam lépni az ajtón, mikor egy csáp tekeredett körém- engedj már el
-Nem mész sehova. Így is tiszta seb vagy- vonszolt fel a szobámba és lerakott az ágyra- valamit így is meg kell beszélnünk- ült le Rocky ágyára, mire kíváncsian néztem rá és jó gyerek módjára, megültem egy helyben
-Akkor mond már
-Én vagyok a keresztapád
-Micsoda??

-Hol voltál?- kérdeztem meg hirtelen, amint kinyílt az ajtó, így egy kisebb sokkot kapott. Meg is értem, a sötétben az ágyán ülve karba tett kézzel, belép mikor a semmiből megszólal egy hang. Én is frászt kaptam volna a helyében. Amint rendezte a szívverését, beljebb jött és az ajtót becsukva, felkapcsolta a lámpát.
-Ölni- ült le mellém fáradtan, miközben a tarkóját masszírozta.
-Ennyi ideig? Mikor haza jöttünk, utánatok akartam menni
-És miért nem jöttél?
-Mivel Slendy beszélt velem. Kiderült...... Hogy a keresztapám
-Tessék?- nézett rám hirtelen, mire bólintottam egyet és felállva az ajtóhoz léptem
-Tudom, biztos haragszol azért ami ma történt- álltam meg az ajtóban- de kétségbe voltam esve. Nem akarom újra elveszíteni a bátyám. Ezért is támadtam majdnem rád.... Sajnálom-léptem ki az ajtón, magam mögött bezárva és bementem a szobámba.
-Téged is jó újra látni- néztem rá Rockyra, aki az íróasztalnál ült és valamit csinált. Leültem az ágyamra, mikor az nyüszítő hangot adott ki, így egyből felálltam és leszedtem az ágyról a takarót. Egyből rám ugrott, amitől hátra estem, miközben nyalogatta az arcomat. A kezembe vettem és egy kicsit eltoltam magamtól, hogy jobban szemügyre vegyem
-Rocky, elmagyaráznád?- mutattam felé a kis szürke farkast, mire elnevette magát és felém sétálva, leült és simogatta a farkas fejét
-Ben találta. Nem volt szíve megölni, így hazahozta neked.
-Nekem?- könnyesedett be a szemem, majd felállva rohantam vissza a szobájába, kezemben a kis farkassal.
-Ben- vágtam ki az ajtót. Mikor meglátta, hogy sírok egyből felállt és közelebb akart jönni, mire gyorsan oda rohantam és egy kézzel öleltem meg, míg a másikban a farkast tartottam- miért nem mondtad el? Én meg majdnem leordítottalak, amiért ilyen sokáig voltatok. Annyira sajnálom- temetem bele a fejem a vállába, mikor átölelt és közelebb húzott magához. A kezemből kiugrott a kis farkas, mire jobban közelebb mentem Benhez. Egyik kezével az állam alá nyúlt és maga felé fordítva a fejem, csókolt meg. A nyakát átkarolva csókoltam vissza, míg a kezei a derekamon pihentek. Hirtelen egy kattogó hangot hallottunk, majd egy kis fényt, mire ijedten váltunk el egymástól és néztünk a fény forrásához.
-Rocky~- néztem rá ördögi vigyorral, miközben a kezemet nyújtottam a fényképezőgép felé. Megrázta a fejét, majd futásnak indult és kiszaladt a szobából. Utána futva, próbáltam megszerezni a fényképezőgépet, de nem nagyon sikerült. Túl gyors, magasabb nálam egy kicsivel és azt sem tudom, hova futott el
-Huhu~. Sam~- lógatta meg előttem a gépet, mire egyből oda futottam és elakartam venni, de sehogy sem sikerült