8. rész
- Szerintem én itthon maradok, ti menjetek csak! - szóltam Michael-nek a fürdőből, aki az ágyamon ülve várt rám.
- Dehogy maradsz! Jössz és kész! - mondta hangosan, majd felröhögött. Összevontam a szemöldököm, majd megvontam a vállam. Biztos valamelyik rajongó készített egy vicces mémet róla. Én is láttam néhányat, nagyon kreatívak.
Végeztem a sminkeléssel. Igen, sminkeltem. Ugyanis a fiúk kitatálták, hogy ma elmegyünk bulizni. Nem szeretek bulizni, mert van néhány...Rossz emlék ezzel kapcsolatban, amiket legszívesebb kiszívnék az agyamból, de sajnos erre nincs opció.
Este hét körül Michael átjött hozzám egyedül, hogy segítsen ruhát választani. Mint egy legjobb barátnő, komolyan.
Kiléptem a fürdőből, mire Mike rám nézett, aztán felkelve elém lépett. Végig mérte az arcom és elismerően bólintott.
- Hozzád képest megteszi - mosolyodott el.
- Kapd be, Clifford! - szóltam be neki, mire felnevetett és a ruhásszekrényemhez lépett.
Kitárta a barna ajtókat, hogy körül nézzen.
- Miért nem mehetek ilyen ruhákban? - kérdeztem végig mutatva magamon.
- Mert egy buliba megyünk, ahol sok dögös csaj lesz. Viszont, mivel te a mi legjobb barátunk vagy, muszáj ezerszer dögösebben és szexibben mutatkoznod. Ha abba jössz, amiben általában vagy egy pasit se fogsz összeszedni - felelte a ruhák közt turkálva.
- És ha én nem akarok bepasizni?
- Tekintve, hogy nemrég majdnem smároltál eggyel, igenis be akarsz - mondta, majd kiemelt egy fekete, testhez álló, pántos szoknyát. - Áhá! Ez lesz a tökéletes! - kiáltotta diadalittasan. Megfordult és a kezembe nyomta a ruhadarabot.
A szoknya láttám emlékek sorozata pergett le lelkiszemeim előtt. Nagyot nyeltem, hogy elűzzem a gombócot a torkomból, mely készülőben volt. Fél éve volt utoljára rajtam ez a ruha, és azóta a szekrénybe volt begyűrve. Akkor azt mondtam, soha többé nem veszem fel azt.
- Én... - mondtam, de a torkomon akadt a szó.
Mikey felvonta a szemöldökét, majd felnevetett.
- Úgy nézel ki, mint aki szellemet látott.
- Én ezt nem vehetem fel - böktem ki végül remegő hanggal. Azt hittem felpofozom Gordont, amiért kinevet.
-Miért? Jól fogsz kinézni! - győzködött. - Na! Nyomás öltözködni.
- Mikey, nem fog menni! - motyogtam.
- Ne szégyenlősködj! Bízz bennem, jól fog állni! - kacsintott, majd megragadta a karomat és betolt a fürdőbe.
Tanácstalanul álltam a tükör előtt. Fogalmam sincs kik lesznek abban a francos buliba. Csak annyit tudok, hogy Calum rendezi, ezért aztán olyanokat hívhat meg, akiket sajnos ismerek. Nagyon remélem, hogy azaz ember nem lesz ott, akinek az emléke ehhez a ruhához van kötve.
Mélyeket lélegezve erőt vettem magamon, és átöltöztem. Ahogy végig néztem magamon, szinte el is feleljtettem, hogy ilyen rövid a szoknya. Hiába húztam lejjebb, mindig felcsúszott. Felvettem hozzá a kiváasztott magasított sarkú bakancsot.
Belenéztem a tükörbe, aztán egy mosolyt varázsoltam magamra.
Fél éve megfogadtam magamnak, hogy nem mutatom ki a gyengeségeimet, mert akkor csak eltipornak és otthagynak a sárban.
Ismét kiléptem a fürdőből. Mikey ebben a pillanatban kapta felém a fejét és hangosan füttyentett egyet.
- Ejha, asszony! Faszán nézel ki! - tapsolt kettőt. -Ha így nem veszed le Hemmingset a lábáról, akkor elküldelek apácának! - hát, Michael-től ez egy aranyos bóknak számít.
- Ahhoz szűznek is kéne lennem nem? - kérdeztem röhögve, mire eltátotta a száját elképedésében.
- Micsoda?! - motyogta. -Te nem...
- Csak hülyültem! - vágtam rá gyorsan. Talán túl gyorsan, mint kellett volna. Résnyire szűkítette a szemét.
- Madison White! - fújtatott mérgesen. Nem ertem miért lett ideges. - Ne hazudj nekem! Mi történt?
- Semmi. Vagyis -gondoltam meg magam. Nem akarom elmondani neki, de ha nem mondok semmit, nem fog leszállni a témáról. - Nem akarok beszélni róla. És ne is kérdezgess, mert...Nem fog menni. Oké?
- Rossz emlék? - kérdezte halkabban.
Bólintottam. Megint közelálltam a síráshoz, szerintem láthatta is rajtam, mert azonnal magához ölelt. A mellkasába temedtem az arcom, és mélyen beszívtam kölnije illatát.
- Nem kell eljönnöd, ha nem akarsz - szólt halkan. - Sőt. Itthon maradok veled. Csokit zabálunk chipsszel és üdítővel. Na?
Nevetve eltoltam magamtól és hálasan néztem rá. Tudtam, hogy nem fogja elmondani senkinek.
- Nem. Elmegyek. Megmutatom, hogy nektek van a világon a legdögösebb barátotok! - mondtam felemelt állal.
- Helyes, csajszi! - felemelte a kezét, hogy összeborzolja a hajam, de csúnyán néztem rá, mire inkább meglökte a vállam.
Ebben a pillanatban megszólalt a csengő, jelezve, Ashton és Luke megérkeztek.
Végül négyen indultunk el Calum-hoz.
~~~~~
El kell ismernem, Calum elég jó bulit hozott össze. Legalább százan voltak a házukban, voltak ismeretlenek, ismerősök is. A basszus dübörgését az utca végéről is lehetett hallani. A fiúk úgy öltöztek, mint minden nap. Bezzeg nekem ki kellett öltöznöm. Mindegyikükön fekete farmer, bandás póló, Ashton-on kockás ing, Luke-on csak egy kardigán, Michael pedig egy szál pólóban volt, mondván ő bizony nem fázik. Este fél nyolc körül járt az idő és igencsak hűvös volt. Rajtam is volt egy bőrdzseki, de így is majd szét fagytam.
Azt hozzátenném, hogy Luke az egész út alatt engem nézett, de nem szólt semmit. Mikey mellettem sétált, észrevétlenül rám vigyorgott. Én meg efülig vörösödve lépkedtem tovább. Ashton pedig megjegyezte, hogy szinte rám se ismer ebben a ruhában, de azért jól nézek ki.
Pasik. Némelyiknek nem ártana egy-két bók lecke.
Hood-ék háza csordultig telt részeg tinikkel, csodálkoztam is voltna, ha könnyen bejutunk. A kerítésen ülve, néhány gót ült totál feketében, cigiztek és piáltak. Mikor odaértünk egy srác vihogva hintázni kezdett a kerítésen, hátra dőlve meg kiszakította az egészet. A gót, mintha eszre se vette volna, felállt es röhögött tovább.
- Az komoly volt öcsém! - szólt oda nekik Michael.
Besétáltunk a bejáratig, aztán bementünk.
Ha az utca végén hangos volt a zene, akkor a házon belül már őrületesen ordított. Az egész hely hasonlított egy hering gyűjtőre; annyian voltak, hogy mozogni alig lehetett.
Érkezésünket követöen a semmiből Calum termett előttünk.
- Csá! - artikulálta átüvöltve a zenét. A fiúkkal lepacsizott, mikor hozzám ért vigyorogva végig mért. - Jól nézel ki Madie! Ha valaki hozzád ér, csak szólj és kivágom innen!
Mosolyogva bólintottam. Nem akartam, hogy lássák mennyire rosszul érzem magam a ruhámban. És Luke tekintete is égette a hátam...Azaz a hátsófelemet. Khm...
- Haver! Egy gót kiszakította a kerítést! - tájékoztatta az imént történtekről Luke a házigazdát.
- Mihaszna seggnyalók! A farkuknál fogva lógatom fel őket a fára, bassza meg! - indult ki kiabálva a kertbe.
Néhány perc múlva Ashton belevetette magát a tömegbe, Luke-ra pedig azonnal három lány tapadt, mint a piócák. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy elkapja rólam a tekintetét.
- Ezek csak sulis ribancok - hajolt hozzám Michael. Csak bólintottam.
- Elmegyek piáért! - mondtam neki, mire ő megkért, hogy hozzak neki is.
Tíz oercembe került, mire átverekedtem magam a tömegen és elértem a konyháig. Elővettem egy prios poharat, abba töltöttem vizet, aztán Mikey-nak egy dobozos sört. A szerzeményekkel visszaisettem a bejárathoz, félig megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy színeshajú barátom még ott van. Aztán láttam, amint beszélget egy lánnyal. Szőke hajú, karcsú, és valószínüleg plasztikáztatott. Hozzájuk lépve Mike kezébe nyomtam a sört, aki ezt bólintva megköszönte és már vissza is fordult beszélgetni a partneréhez.
Magamra maradtam, így kimentem a hátsó kerbe. Ha lehetséges itt még többen voltak, mint a házban. Szetencsémre volt egy szabad nyugágy, így azt le is foglaltam. Magányosan üldögéltem, figyeltem a többieket, ahogy szórakoznak. Az egyik oldalon megpillantottam Luke-ot, ahogy egy lánnyal mélyült bele a csókolózás tudományába. Egy pillanatra elszakadtak egymástól es Luke pont rám nézett, elvigyorodott és folytatta a smárolást.
- Jellemző! - morogtam az orrom alatt.
- Remélem nem vízet iszol Mads, mert ha igen, letagadlak - vágodott le mellém Calum.
- Akkor azt hiszem kezdheted is - röhögtem el magam.
- Ne csináld már! Még soha nem buliztunk együtt, szórakozz egy kicsit! - karolta át a vállam.
- Majd akkor iszok veletek, ha csak öten leszünk nálunk - feleltem a vállára hajtva a fejem. - Te miért nem mész csajozni? - váltottam témát.
Mikor eltűnt a bejáratnál azt hittem ő is leléo valami csajjal.
- Hm, inkább téged idegesítelek - válaszolta.
- Aha, és mi az igazi indok? - néztem fel rá.
- Túl sok a liba - mondta némi gondolkodás után.
Körbe néztem, végül észrevettem egy vörös hajú lányt a medence túloldalán. Kék farmerban, piros pólóban és farmerkabátban állt néhány plasztikbaba mellett.
- És hozzá, mit szólsz? - biccentettem a farmerkabátos lány felé.
Calum odanézett és megfigyelte a kiszemeltet.
- Naa, menj már oda!
- Nem is tudom - mondta halkan.
- Jaj, ne szarj be tőle! Menj és dumálj vele, nem olyan nehéz az!
Felpattantam és a kreol fiút is magammal rántottam.
- Ne, Mads! - akadékoskodott.
- De!
- Nem hagylak itt, soka részeg pöcs! A végén még elrabolnak - mondta. Elég gyenge indoknak találtam, ezt kifejezve felvontam a szemöldököm. - Most mi van? Nem tudhatjuk kik vannak itt!
- Ember! Te szervezted a bulit! - csaptam a homlokomra. Szóra nyitotta a száját, de közbe vágtam. - Nem! Menj és beszélgess a lánnyal!
Mellé lépve az említett felé löktem, Cal azonban megfordult, összeborzolta a hajam és rám kacsintott.
- Igyál valami értelmeset is! - mutatott a poharamra, aztán eltűnt a tömegben.
Miután Calum is csajozni ment végérvényesen is magamra maradtam. Egyszer meglátogattam a mosdót, majd végül ismét a lefoglalt nyugágyamnál kötöttem ki.
Egészen jól elvoltam magamban, amíg meg nem hallottam egy ismerős hangot, mire a vér is megfagyott bennem.
- Hé! Madie! Nincs kedved egy jót inni? A régi szép idők emlékére?
Heyy, itt is van a következő rész! Köszönöm, hogy elolvastad, remélem tetszett! <3
Vélemény, vote, bármi jöhet! :)
rocker
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro