Madison White

Eltelt legalább egy hét a srácokkal. Igazából annyira unatkoztunk, hogy az már említésre se méltó. Egyszer nálunk csöveltünk, aztán Hemmingséknél, de voltunk Calumnál, Mikenál és egy fél délutánt Ashtonnál. De Ashton megunta, hogy a húga folyton "ellopott" tőlük, mondván mi békülős nyarat tartunk. Szóval, miután jól összevesztek, elmentünk egy közeli játszótérre és érett tizenéves tinédzserek módjára hülyültünk a libikókán meg a hintán. Az más kérdés, hogy egy idős néni tíz percig kiabált velünk, mert szerinte felelőtlenek és primitívek vagyunk. Ó, és vandálkodtunk, mert Michael véletlenül leszakította az egyik hintát.
- De véletlen volt! Esküszöm! - magyarázkodott Michael égbemeredő piros hajjal.
- Mihaszna kölykök! Jobb inkább tanulnátok! Takarodjatok is tanulni! - ordította teli torokból.
- Nyugalom, még a végén bereked! - szólt Calum neki halkan.
- Ez hülye! - röhögött fel hangosan Ashton mellettem.
- Mit mondtál? Na gyertek csak ide! - indult meg felénk idegesen.
- Nagyiii! Játszuuunk! - szólt az unokája, majd elindult a nagyija felé, de félúton elesett és elkezdett sírni. A néni idegességében majdnem felrobbant.
- Oké, tűzzünk innen! - szóltam hallkan.
- Nahát, a pár hét alatt ez az első jó ötleted! Lenyűgöző! - pillantott le rám Luke gúnyosan.
- Kuss legyen, Robert! - mondtam mosolyogva, pedig kedvem támadt beverni neki egyet.
A "majdnem csókolóztunk" eset óta alig szóltunk egymáshoz, de ha mégis úgy adódott, akkor ehhez hasonló párbeszéd zajlodt le köztünk. Ilyenkor csak a többieket sajnálom, hogy ezt kell hallgatniuk.
Egyszer tényleg elmentünk bowlingozni (szerencsére bejutottunk), és szarrá vertem őket. Ugye, akik elmennek egy évre turnézni, totál kijöttek a formájukból. Én meg míg távol voltak, rendszeresen jártam és zsebeltem be a győzelmet helyettük is.

Egy bizonyos csütörtöki napon, a srácok ismét korán reggel állítottak be hozzánk. Hogy őszinte legyek, nem tudom miért mindig reggel érik rájuk, hogy engem zavarjanak ki az ágyból. Mindegy.
A telefonom éles csörgésére ébredtem. Pechemre pont a fejem mellett volt, mert tegnap este bealudtam valamilyen játék közben. Nem kell mondanom, hogy majdnem megsüketültem.
- Mi van már? - vettem fel morogva a készüléket.
- Jó reggelt, csipkerózsika! - köszönt vidám hangon Ashton.
- Engedjé' be asszony! - igen, ez Mikey volt. Azóta asszonynak hív, hogy elmondtam neki a majdnem-csókos sztorimat Luke-al.
Na, ez úgy volt, hogy egyik alkalommal én értem át hozzájuk elsőnek és volt egy szabad fél óránk kettesben, amit lelkizéssel töltöttünk. Elmondtam neki a kis bajaimat, ő meghallgatott és megvigasztalt. Nagyon jól esett, úgy bánt velem, mintha a húga lennék. Azt mondta, ha Hemmings nem lenne a legjobb haverja, már szét verte volna a fejét. Ezen jót nevettem. Mikey mindig az a vidám, mosolygós fiú volt. Nehéz lenne elkézelni őt verekedés közben. Aztán támadt egy hülye ötlete, azzal idegesíti Luke-ot, hogy engem asszonynak hív. A célját végül is elérte, Luke valahányszor meghallja elkomordik és mérgesen néz a színeshajúra.
- Minek? Tudjátok hol a kulcs - motyogtam kábán.
- Szerinted nem néztük? Nincs itt! - mondta Calum röhögve.
- Ó, a szerencsétlen formátokat, azt! - dünnyögtem bele a telefonba, majd meg sem várva a válaszukat bontottam a vonalat.
Kikászálódtam az ágyamból, fáradtan megdörzsöltem az arcom és kiléptem a szobámból. Legközelebb én ébresztem őket, majd meglátjuk annak mennyire fognak örülni. Valószínűleg lekiabálnak és talán megpróbálnak megtépni, de akkor is megcsinálom.
Mezítláb, pizsamában nyitottam a négy hülyének ajtót.
- Jaj, csak nem felkeltettünk? - vigyorgott Ashton.
- Még egy szó, és a farkadnak annyi! - emeltem fel a mutatóujjam szigorúan nézve rá.
Sajnos pont Ashton az a srác, akire képtelenség mosolygás nélkül nézni.
Felröhögött. Megölelt, majd berontott a konyhába reggelit keresni. Ezután Calum lépett elém, kedvesen összeborzolta a hajam, majd megölelt.
- Szerencséd, Hood, hogy még nem fésülködtem - motyogtam a mellkasába.
Röhögve elhúzodott és a nappali felé ment.
- Asszony! - ölelt meg Mikey is.
- Jó reggelt! - mosolyodtam el. - Szívni fogunk - suttogtam a fülébe észrevétlenül.
Luke épp minket figyelt felvont szemöldökkel. Elkaptam róla a tekintetem és elhúzódtam a színeshajútól.
- Csak bízd ide - kacsintott, s Ashton után ment.
Ekkor egy óriási csattanás hallatszódott, ezt követően pedig röhögés.
- Berendezés marad! - ordítottam a fiúknak, mire egy "oké"-val válaszoltak. - Barmok. Csá, Luke - villantottam egy kedves mosolyt a szöszire.
Ölelés nélkül elsétált mellettem. Szinte azonnal megcsapott az illata. Mentol és kölni, aminek nagyon jó illata volt. Megpróbáltam nem mélyen beszívni a levegőt, de nő vagyok és rögtön vettem egy nagy levegőt, hogy minél jobban érezzem az illatát. Pechemre Luke meghallotta, s azonnal megtorpant. Felém fordult, mire kifejezéstelen arccal felnéztem rá.
- Tetszik a pizsid - nézett végig rajtam. Kék íriszei fel-le jártak a testemen. Meleg borzongás futott végig rajtam és libabőrös lettem.
A pólóm egy 5SOS-os banda póló volt az eredeti logóval. Direkt nagy méretben vettem meg, így a combom közepéig ér. Alatta csak egy rövidnadrág volt, ami annyira rövid, hogy a fél seggem kilátszott. Ilyenkor jó a hosszú, bő póló.
- Tudom - vigyorodtam el.
Becsuktam az ajtót, aztán ordítva közöltem a többiekkel, hogy a szobámban leszek. Ismét egy "oké" volt a válasz. Luke-ot kikerülve felmentem az emeletre.
Mielőtt a fürdőbe mentem, kiválasztottam a ruhámat. Kék farmer short, fekete The Rolling Stones póló, a fekete tornacipő és néhány karkötő. Sminket nem tettem fel, mert nem szoktam. Aztán mindezt bevittem a fürdőbe, ahol végül elkészültem. Fogatmostam, atán megfésülködtem. Bár szerintem feleslegesen, mert volt egy olyan sejtésem, hogy Calum megint összeborzolja a hajam.

Visszamentem a szobámba, de ahogy beléptem kis híján szívrohamot kaptam. Ijedten ugrottam egyet, majd a szívemhez kaptam a kezem.
- Muszáj volt megijeszteni? A frászt hoztad rám! - förmedtem a szőkeségre, aki nyugodtan ült az ágyamon és nézelődött.
- Rossz a lelkiismereted? - kérdezte szórakozottan. Nagyon örültem, hogy ilyen szórakoztatónak talál.
- A tiédnél nem rosszabb - nevettem el magam halkan. - Na, pattanj! Be akarom vetni az ágyam. - közöltem elkomolyodva.
Egy pillanatig szórakozottan bámult, aztán mosolyogva, a fejét rázva feltápászkodott.
- Parancsolgató vagy - jegyezte meg.
Félreállt, hogy odaengedjen, de miközben ezt csinálta, megérintette a kezemet. Ez az apró érintés is elég volt ahhoz, hogy elvörösödjek; még ígyis éreztem keze meletét. Luke zavartan elkapta a saját kezét és zsebre vágta, én neg halványan mosolyogva csináltam meg az ágyam.
Kis aranyos.
Mi? Nem. Idegesítő, és bunkó. Nem aranyos! Oké, nyugi Withe!
- Na és, hogy állsz a fiúkkal? - kérdezte hirtelen. Ez mégis milyen kérdés?
Felegyenesedve rámeredtem, ő pedig felvonta a szemöldökét.
- Sehogy. Elkerülnek - vontam meg a vállam őszintén, aztán a szöszit kikerülve lementem a konyhába.
Amikor beléptem a helységbe, megbántam, hogy odamentem először. A konyhapulton mindenféle maradék foglalta a helyet; mogyoróvaj, kenyér, sajt, szalámi, zsömle, lekvár és ketchup.
Mike és Ash egymással szemben ültek, mindkettejük előtt egy hatalmas szendvics állt, de nem értek hozzá a kajához. Ha jól láttam, az összes felsorolt alapanyagból tettek a szendvicsbe. Értetlenül álltam az ajtóban.
- Mi a szart csináltok? - kérdeztem lesokkolva.
- Versenyezni fogunk - válaszolta Mikey rám se nézve.
Egy pillanatig némán néztem a két fiút, majd röhögve előkaptam a telefonom.
- LUKE, CALUM! EZT LÁTNOTOK KELL! - kiabáltam a másik két idiótának, akik néhány másodperc múlva megálltak mellettem.
- Majd küldd át! - hajolt le hozzám Calum, én meg vigyorogva bólogattam.
- Rendben emberek, figyelem! Most Michael Clifford és Ashton Irwin összemérik minden tudásukat...És megeszik ezt az undorító tornyot! - szólt hangosan Luke műsorvezetőt játszva, közben a pulthoz sétált. - Felkészültek uraim?

- Igen! - bólintottak egyszerre. Úgy néztik egymást, mint két boxoló a rinkben.
- A kamera is készen áll? - kérdezte rám pillantva.
Elindítottam a felvételt, abban a pillanatban Calum hangosan beleröhögött.
- A kamera oké! - kuncogtam.
- Akkor...Három...Kettő...Egy...START! - kiabálta Luke az asztalra csapva, mire Mike és Ash őrültek módjára kezdtek el...Hát zabálni.

Egy jó tanács azoknak, akik utánozni akarják ezt a két hülyét...Ne tegyétek! Tényleg! Nagyon rosszul lettek miután megették azt a szendvicset. Természetesen az egészet felvettem videóra és betettem a csoportunkba.
- Állatok vagytok! - mondtam Mikey-nak a kanapén ülve. A színeshajú előttem terült el a földön fájdalmasan nyöszörögve. Válaszként felmutatta a középső ujját.
- Srácok! - szólt Luke az egyik fotelben ülve. - Én éhes vagyok.
- Úristen! - nyögött fel Ashton.
- Azt hiszem hányni fogok - motyogta Mike halkan.
Calum-mal egymásra néztünk, aztán kitört belőlünk a röhögés.

.

Heyy, egy kihagyás után itt is van a kövi rész! Aki még olvassa ezt a sztorit, annak köszönöm!<3

Remélem tetszett! Vote, komment...bármi jöhet! Legyen szép napotok!

rocker