Másnap reggel fásultan keltem. Minden bajom volt; a hátam beállt a kényelmetlen kanapétól, még mindig Luke pólójában voltam. Bár a fiúk felajánlották, hogy aludhatok a vendégszobában, nem fogadtam el, mondván jó nekem a kanapé is. Így utólag el kellett volna fogadnom. De most már mindegy.
Ébredés után bekapcsoltam a telefonomat és visszahívtam anyát, hogy minden rendben, Cal-nál aludtam. Ránéztem a közössegi médiákra. Instagrammon semmi érdekes, csak néhány kompromitáló fotó tegnap estéről. És valakinek a sztorijában egy közeli kép Josh összevert arcáról, amin jót mosolyogtam.
Ezután rendbe szedtem magam és bevonultam a konyhába, ami ugyan olyan szar állapotban volt, mint a ház többi része. Mindenhol üres piás üvegek hevertek, meg használ poharak. Levettem az egyik szekrényből egy poharat, megtöltöttem vízzel és leültem a pulthoz. Ebben a pillanatban Ashton sétált le az emeletről, egy szál pólóban és alsóban. Látszott rajta, hogy most kelt fel, mert haja úgy nézett ki, mint egy szénakazal. Nagyot ásított, ahogy levágódott mellém.
- Jó reggelt! - szóltam mosolyogva.
- Neked is! - motyogta kómásan. - Hogy aludtál?
- Fáj a hátam - mondtam szenvedő arccal, mire elnevette magát.
- Szólj Hemmingsnek. Ő biztos megmasszírozna - vigyorgott.
Na már csak ez kellett korán reggel. Vetettem rá egy "egy pillanat és megöllek" pillantást. Letettem a poharamat a pultra.
- Kérlek, hagyd ezt a témát! Nem vagyok kíváncsi a béna poenjaitokra! - szóltam halkan.
Kicsit bántott, hogy mindig Luke-al szivattak. Aznap pedig végképp semmi kedvem nem volt hozzájuk. Ashton szóra nyitotta a száját, de gyorsan témát váltottam.
- Haza kéne mennem átöltözni- sóhajtottam fáradtan. - De a tegnapi ruhámat nem akarom felvenni, mert ígyis úgy néztem ki benne, mint egy kötözött sonka.
- Hülye vagy - vágta rá azonnal, majd elgondolkodott és felállt székről. - Megvan mit csinálunk! A derekadra teríted a dzsekim, hazakísérlek és át tudsz öltözni! Bumm, zseni vagyok!
Elnevettem magam, s mosolyogva néztem, ahogy felszalad az emeletre. Pár másodperc múlva Mikey battyogott le. Színes haja össze-vissza állt a fején. Ugyan az a ruha volt rajta, mint tegnap. Motyogott valami köszönés félét és levágódott mellém.
Egy perc múlva Ashton ért vissza immár teljesen felöltözve, és mondta, hogy mehetünk.
- Mi van? Hova mentek? - kapta fel a fejét Mikey.
- Haza kísérem Mediet - felelte helyettem, majd mikor a színeshajú értetlenül meredt rá hozzátette. - Átöltözik és visszajövünk.
- De akkor ki csinál nekünk reggelit? - fordult felém kiskutya szemekkel, én meg megveregettem a vállát.
- Csináltok magatoknak!

~~~~~

Alig vártam, hogy hazaérjek. Komolyan. Végig sétálni Sydney-ben legalább öt utcát egy pólóban nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé. Nem is szeretném megismételni. Még az se segített, hogy Ash dzsekije a derekamon lógott.
Mindegy, a lényeg, hogy megkönnyebbülve léptem be a házunk ajtaján. Anyu valószínüleg számított rám, s azonnal kifutott a konyhából.
- Jó ég, Madison hogy nézel ki?! - torpant meg. Elhülve méregetett.
- Meg tudom magyarázni - mondtam hadarva.
- Azt melegen ajánlom! Mázlid van, hogy apád nincs itthon! - fújtatott idegesen, keresztbe tett karokkal.
Vettem egy mély levegőt, majd kifújtam. Ekkor Ash a vállamra tette a kezét.
- Menj fel öltózni, majd én elmesélem anyukádnak! - mondta kedvesen mosolyogva.
Hálásan néztem fel rá, aztán anyára, aki hezitálva bólintott. Ők ketten elvonultak a konyhába, én pedig fel a szobámba.
Amilyen gyorsan csak tudtam, rendbe szedtem magam. Az arcomra kivételesen tettem sminket, hogy eltakarjam a lilás foltokat. Megmostam, és megszárítottam a hajam. Ruhának egy farmer shortot választottam, hozzá fehér pólót meg egy nyakláncot. Legvégül felvettem a fekete conversem. Luke pólóját, meg Ash dzsekijét a kezembe fogva lementem a konyhába.

Anya rémülten ült Ashtonnal szemben, aki minden bizonnyal befejezte a sztorit. Mikor beléptem anya rögtön felpattant és megölelt. Biztosítottam róla, hogy jól vagyok.
-De ez borzalmas! Miért nem hívtatok rendőrt?! - kérdezte hitetlenkedve.
-Josh alig ért hozzám, csak egy pofon volt. Ezzel a rendőrök semmit nem tudnának kezdeni. Luke és Michael azonban rendesen összeverték őt. Nem akarom, hogy bajba kerüljenek! - magyaráztam, közben nagyon ügyeltem arra, hogy ne hallatszódjon mennyire mennék már vissza a srácokhoz.
-Egy igazi férfi soha nem üt meg egy nőt! - mondta anyu dühösen.
-

Ez így igaz! -vágta rá Ashton rögtön.
- Igen anya, Josh egy féreg! De nekünk most mennünk kell. Mr. és Mrs. Hood holnap jönnek haza, nekünk meg ki kell takarítani a házukat! - hadartam. Adtam két puszit anyunak, aztán karon ragadtam Asht. - Délután jövök!
- Viszlát! - köszönt el Ashton már az ajtóból.
Kiléptünk az utcára, majd elindultunk. Odaadtam a bongyorinak a dzsekijét és sietve szedtük a lábunkat. Út közben azonban faggatni kezdett. Tulajdonképpen az érdekelte, miért rágtam be ennyire Luke-ra.
- Mert egy barom és nem érti a "nem" jelentését! - válaszoltam öszintén.
- Mi pasik vagyunk ezzel egy páran! - röhögött fel. - De most komolyan! Mit csinált?
- Nektek mit mesélt?
- Annyit mondott, hogy elbaszta. Igaz ez?
Eszembe jutott, ahogy magához húzott. A szívem már csak erre az emlékképre vadul kalapálni kezdett. Nem! Nem engedhetem meg magamnak, hogy elgyengüljek! A szemem láttára smárolt két lánnyal, utána meg engem ölelgetett! Na, nem! Ilyen senki nem játszhat velem! Elég volt!
- Igen, elbaszta! - feleltem Ashton-nak, aki még mindig a válaszomra várt.
Láttam rajta, hogy még kérdezni akar valamit, de meggondolta magát. Sejtem mi érdekli. Ki ez a Josh? Josh egy undorító ember, aki megalázott és elvett tőlem mindent. Talán sose fogom tudni elmondani a srácoknak, annak ellenére, hogy bízom bennük. Ez nem egy hétköznapi téma, amiről bármelyik lány (vagy fiú) szívesen beszélne. Mikey és a szüleim az egyetlenek akik tudják. Ez pedig bőven elég.

Luke Hemmings

Reggel se Ashtont, se Maddiet nem találtam. Mike persze elmondta hova mentek, én mégis nyugtalan voltam. Mads egy szál pólóban flangál az utcán, az a hülye Ash pedig emgedte neki? Hát, megáll az eszem! Pedig olyan szívesen elnéztem volna még Maddiet a pólómban. Tegnap ittam, de ennek ellenére emlékszem mindenre. Tudom, nem kellett volna úgy viselkednem vele. De...Oké, erre nincs jó kifogásom. Barom voltam, tudom.
A srácokkal éppen arról dumáltunk, mit reggelizzünk, mikor kinyílt a bejárati ajtó és Madie lépett be, mögötte Ashtonnal.
A lány shortot viselt, fehér pólóval. Olyan egyszerűen nézett ki, mégis vonzotta a tekintetemet.
- Ó, megjött az asszony! - sóhajtott fel megkönnyebbülten Mike, majd felpattant és a nyakába vetette magát.
Madie szinte összerogyott Mike alatt.
- Mikey, ha elesek, magammal rántalak téged is! - kialtott fel a lány.
- Kérlek! Csinálj nekünk enniiii! Mindjárt éhen pusztuloook! - nyafogott zavarbaejtően magas hangon.
- Máris! - nevetett a lány, ahogy elszakadt Mike-tól.
Egy pillanatra összeakadt a tekintetünk. Elindult hozzám, majd előttem megtorpant. A kezembe nyomta a pólómat, mire zavartan néztem rá.
- Hátha valamelyik csajodnak szüksége lenne rá - mosolyodott el, de csak a szája mosolygott. Ha lehetne szemmel ölni, már halott lennék. Ezt megkaptam.

Az ezt követő négy órában reggeliztünk, aztán neki álltunk takarítani. Madie intézte a fürdőt meg az emeletet, enyém volt a nappali, Ash konyhában talált magának helyet, Mike és Calum pedig a kertet takarította ki. Próbáltam haladni, de egyszerűen pörgött az agyam. Ashton odaszólt nekem párszor, hogy szedjem össze magam, de csak bólintani tudtam. Még mindig érdekelt ki az szarházi Josh. Hogy merte megütni Madisont? Hát, én azt hittem megölöm.
- Haver - állt meg mellettem Ashton. Hirtelen annyira megijedtem, hogy kiesett a kezemből egy üres vodkás üveg. Csörömpölve hullott darabokra.
- A kurva életbe! - morogtam az orrom alatt.
-Csak egy okot mondj, amiért megérte tegnap féltékennyé tenni? És ne hidd el magadról, hogy olyan titokzatos vagy, mert nem vagy! - röhögöt fel jóízűen.

- Nem tudom...
- Eltaszítod magadtól, mielőtt megszereznéd. Válts taktikát... Már ha egyáltalán szeretnéd őt - vonta meg a vállát, aztán visszament a konyhába.

....

Sziasztok! Egy kis kihagyás után, itt is lenne a következő rész.
Köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett! :)

rocker