Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

✖️"us" special; 1-11✖️

Tekintve, hogy egy omegaspecialista mellett dolgozok, s minden egyes nap látok terhes omegákat, tanácsokat adok nekik a várandósságuk alatt, nem gondoltam volna, hogy én leszek az, aki a telefonja mellett fog ülni a körmeit rágva, s arra vár, hogy az anyja felvegye a telefont. Igen, Jungkook a szakértő, de van, aki viszont tapasztalatot szerzett, nem pedig csupán ismereteket. Ez pedig az én kedves anyukám, illetve nővérem.

Miközben vártam a választ a túloldalról, a sült krumplim egyik végét a fagyiba, a másikat pedig a halpástétomba mártottam. Egyszerre kívántam meg őket és nagyon fincsik voltak. Legalább is addig, amíg másnap, avagy pár óra múlva ki nem jönnek belőlem. Kiélvezem a pillanatot, amíg nem a vécé felett görnyedek.

Amikor felvillant a képernyőm, s meghallottam anyu jellegzetes hangját, azonnal leküldtem a legalább harmincszor megrágott falatot, s közelebb helyezkedtem a készülékhez. Törökülésben voltam a kanapén. Éppen szabadnapom volt, mivel nem sokat vettem ki eddig, legalább is ebben az évben, szóval megengedtem egyet magamnak. Jobban mondva, Jungkook kérte, mivel reggel a szokottnál is rosszabbul keltem.

- Szia, Kincsem! – mosolygott anyu, hiszen ő szokás szerint egyből benyomta a kamerát, hogy lásson. – Mi a helyzet? Hogy vagytok?

- Szia! Jól, de elég éhesen – húztam a számat. Ha így folytatom, annyit fel fogok szedni, hogy az életben nem kerül le rólam. Ha tehetném, egész nap ennék. Megállás nélkül, ráadásul. – Te figyi, az normális, ha többet zabálok lassan, mint Jungkook? – tértem a tárgyra. Még mindig nem bírok megenni egy akkora adagot, mint ő, de amíg az alfa normális étkezést folytat, addig én legalább tízszer nyitom ki a hűtőt, ha kell, akkor fél óránként.

- Teljesen normális. Nem csak magadnak kell táplálék már. Emlékszel, hogy a nővéred mennyit evett. Mire hazajöttünk a vásárlásból, az egész lábas hínáslevest megette és rendelt mellé csirkét – idézte fel, mire én csak elmosolyodtam.

- Akkor nagyon ideges voltam, amiért megette a kedvenc levesemet. Most viszont rá sem bírok nézni – fintorodtam el. – És tudod, hogy mit kívánok folyamatosan? A sört és a tonikot. Undorodom a toniktól, mert keserű, de mást se akarok inni, csak azt.

- A babád kívánja – kuncogott anyu. – Voltál már vizsgálaton?

- Kettőn voltam eddig. A harmadik holnap lesz, amikor dolgozom – nyúltam az asztalon lévő poharamért, amiben viszont aloe verás ital volt. Jungkooktól kaptam, akinek a ruhái most is rajtam voltak, körülöttem pedig szintén az ő cuccai. Megállás nélkül nesztingeltem, mint valami idióta. Ösztönösen jött az egész, s mire észbe kaptam, már egy konkrét fészek volt körülöttem.

Ha a férjem nem talált valamit a szekrényében, akkor valószínűleg itt meglelte. Egy konkrét birodalmat építettem pár perc alatt. De olyan jól éreztem magam itt, hogy azt el sem tudtam volna mondani.

- De minden rendben volt, igaz? – kérdezte a nő, mire azonnal bólintottam egyet, s miután leraktam a poharamat, szóban, kicsit kifejtve a dolgokat, megerősítettem a válaszomat.

- Nincs baj. Kaptam gyógyszereket is, sok vitamint kell szednem, illetve kerülnöm kell a szagelnyomókat. Árthat a magzatnak – kaptam be még egy sült krumplit. – Vajon nyitva van az a pizzázó, amit múltkor láttam? Azt hiszem, hogy van olyan pizzájuk, amin vannak garnélarákocskák. Képzeld el – váltottam témát. Teljesen szétszórt vagyok ilyenkor, de Jungkook szerint ez édes. – Minden nap ennem kell valamilyen halas dolgot. Ez olyan... Másfél hete tart – ingattam a fejem, mire anyu elnevette magát.

Amióta kiderült, hogy babát várok, nem csupán ő, de Jihye és apu is naponta keresnek. Az utóbbi a kórházban elér, amíg még ott dolgozik. Hamarosan nyugdíjba kell mennie, hiába van még mindig jó formában. Ez sajnos előírás. Viszont bármennyire is szereti a munkáját, nem bánja, mert így több időt tölthet majd anyuval. Be kell pótolniuk az elszalasztott éveket.

Felix volt az egyik legboldogabb a hír hallatán. Hiszen ő tudja, hogy nekem ez mekkora előrelépés, tekintve, hogy mit éltem át régen. Gyakran jön be a kórházba, s szerencsémre, jó és törődő barát módjára hoz magával kaját is, amit éppen megkívánok.

A nővérkéknek is feltűntek a változások, főképp az illatommal kapcsolatban. Egyből leesett mindenkinek, hogy itt valami, jobban mondva valaki más lesz a dologban. Ahhoz képest, hogy régen nem sokkal álltam szóba, mostanság nagyon beszédesek velem és rendkívül aranyosak is. Meg végre nem azért vannak csak a közelemben, hogy Jungkookot stíröljék. Az összesnek kikaparnám a szemét, minthogy az én alfámra fájjon a foguk.

Bár nem volt még nagy a pocakom, néhány nadrág iszonyatosan zavart. Hiába látok naponta terhes omegákat, mégis úgy gondoltam, az én hasam nagyobb, mint amilyennek lennie kellene. S annak érdekében, hogy megbizonyosodjak erről, számtalan videót néztem a változásokról. Hétről-hétre. Vagy tényleg kezdek elhízni, vagy ötletem sincs, hogy mi állhat a háttérben.

Jungkook egy külön időpontot írt be nekem, hogy normális vizsgálatot tudjon tartani. Ez pedig másnap meg is történt. Nap közben, ebéd után egyből én következtem. A férfi előkészítette az ágyat, ugyanis szeretett volna normálisan kivizsgálni. Úgy saccolt, hogy olyan 10-12 hetes lehetek, ami azért elég durva. Hihetetlen számomra, hogy már ennyi ideje hordom a szívem alatt a csöppséget.

Direkt nem akartam egyből vizsgálatra menni, hanem várni szerettem volna vele egy kicsit. Anyám és a nővérem is megijesztett, hogyha elsietem, akkor akár baja is eshet a picinek. Azt pedig nem kockáztattam meg. Még meg sem született, de már úgy védem, hogy az elképzelhetetlen.

Jungkook még vért is vett tőlem, amit majd elküld a laborba. Elég furcsa lesz a saját cuccaimmal szaladgálni a laborba, de egyszer ennek is meg kell történnie. Ráadásul sürgősségivel küldte fel, szóval hamar tudni fogjuk az eredményt, hiszen ő az alapján is fog majd felírni nekem gyógyszert.

A felsőmet – jobban mondva az ő egyik pulcsiját – felhúzva hagytam, hogy bekenje a pocimat a zselével, majd a géppel óvatosan nézni kezdje. Én pedig le sem vettem róla a szemeimet. Baromi helyes volt, miközben koncentrált, ezt pedig meg is jegyeztem neki.

- Szexi, ahogy a munkáját végzi a doktor bácsi – kuncogtam, mire elmosolyodott, s lehajolva egy puszit nyomott a homlokomra.

- Látod azt ott – mutatott a képernyőre, én pedig hunyorítva bólintottam egyet. – Ő ott a kisbabánk – mosolygott. Úgy csillogtak a szemei, hogy... Nem tehettem róla, de elkapott a sírhatnék. Ám épphogy kibújt egy könnycsepp, majdnem le is ugrottam az asztalról, amikor az alfa felkiáltott. – Kettő?! Pici, látod? – tátotta el a száját, s kezdte már-már nyomogatás-szerűen jelezni nekem a képernyőn látottakat. Hát még a szar is belém fagyott, nemhogy a könnyeim, úgy megijedtem. – Ott – simította az eszközt a hasamon, s így már a másik is jól látható volt. – Ikrek – mondta teljesen átszellemülve. Először csak suttogott maga elé, viszont később, már sokkal merészebben, hangosan mondta. – Ikrek! – ismételte magát.

Nem tudtam, hogy sírjak a boldogságtól, vagy nevessek. Elvégre Jungkook olyan volt, mint egy farkát boldogan csóváló és ugrándozó kiskutya. A marhája pedig akkora adrenalinlöketet kapott, hogy kirontva a rendelőből elkiáltotta magát, hogy kétszeresen is apuka lesz és nagyon szeret engem. Az ott lévő meglepett omegák és az őket elkísérő párjuk pedig gratuláltak neki.

Jó, bevallom, először a kuncogás jött ki az ajkaimon. Arcomon végig virított a mosoly, még akkor is, amikor a könnyeim is megeredtek.

Nem hittem soha a lélekvándorlásban, viszont a tudat, hogy ikreim lesznek... Akarva-akaratlanul ébresztették fel bennem azt a gondolatot, hogy a baba, akit én akkor ellöktem, mégis engem választott. Ez pedig egyszerre tett boldoggá, s eszméletlen szomorúvá.

Rég volt, de egy olyan döntés, amit örökké bánni fogok. Viszont most ő is érezheti a testvérével együtt, hogy ezúttal egy jó apuka várja őket. Egy olyan alfa, aki ettől boldogabb már aligha lehet. Én pedig nem lehettem elég hálás az életnek, a sorsnak, amiért ő velem van. Sokat köszönhetek neki, s úgy gondolom, a legkevesebb fizetség részemről az, hogy életem végéig mellette maradok.

Mondanom se kell, hogy az első, aki értesült a hírekről, miszerint ikreink lesznek Jungkookkal, az apám volt. Amikor a párom kirontott, ő pont a folyosón sétált és szinte a nyakába ugrott örömében. A két alfa még egymás arcára is puszit adott, majd a teljesen felspanolt tisztavérű visszalépdelt a terembe, bezárta az ajtót, aztán hozzám igyekezett egy mosollyal. Ám, amikor meglátta az arcomat, azonnal aggódóvá vált a sajátja.

- Mi a baj, picim? – pislogott nagyokat, s próbált az orcámra simítani, de én csak törölgettem a könnyeimet. Így inkább egy zsepit nyújtott nekem az asztalomról. – Megbántottalak? Vagy... Éhes vagy? – kérdezte.

- Csak... Annyira boldog vagyok, Jungkook – mosolyogtam rá, de közben megállíthatatlanul folytak a könnyeim. – És annyira hálás – tettem hozzá. – Szeretlek – emeltem a karjaimat, hogy jelezzem neki, hogy szeretnék kapni egy forró ölelést, amit meg is adott nekem. Szipogva, de beszívtam a kellemes, s most nagyon kellő illatát. Olyan biztonságban éreztem magam a karjaiban... Annyira szerettem vele lenni, s egyszerűen megunhatatlannak tűnt.

Viszont nem gondoltam volna, hogy a terhességem nem lesz olyan zökkenőmentes. Nem mondom, hogy ez olyan nagyon kihatott volna a kapcsolatunkra, de el tudom képzelni, hogy Jungkook néha szívesebben hallgatta volna a füle mellett táblán csikorgatott krétát, mint az én hisztijeimet. Viszont el kellett viselnie, elvégre... Nekem is várnom kellett, mire hazahozta nekem a kajákat, amiket kértem. Jobban mondva kértünk. Ez szerintem így teljesen fair. Márpedig mi többen vagyunk, szóval alfa-apukának csak csendben türelmesnek kellett lennie.

De erről majd később.

▫️➰➰➰▫️

Hello Sütikék!

Boldog karácsonyt ismét😌 Hogy tetszett az előző fejezetes Changlix special?🥰♥️♥️♥️

Most itt a kedves főpárasunk is. Ez a pár rész csak Jimin áldott állapotáról fog szólni, mivel nagyon sokan kértétek anno. Én pedig régebben elhintettem insta sztoriban, hogy karácsonyra várhatóak egek a részek, hihi😌♥️♥️♥️

Ezek nem lesznek túl hosszúak, de remélem, hogy ez nem jelent gondot♥️ Pihenjetek nagyon sokat, helyettem is, én sajna már dolgozok): De ettől függetlenül igyekszek időben hozni az updateket♥️♥️♥️

Insta: wattpad.sankook

Ha tetszett nyomj a csillagra, illetve kommentben írd meg a véleményed!^^

xoxo: SanKook

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro