6-05
Nem szerettem az erőszakot. Sosem voltam híve az erőteljesebb megnyilvánulásnak, legyen szó bármiről. Talán ennek oka lehet az, hogy omega vagyok, s emiatt kevésbé forrófejű. Mindezek ellenére azt sem kedveltem, ha valaki nem mer lépni. Ha a másik fél csupán néz, s nem tesz semmit. Társadalmi szempontból is én voltam a passzív fél, viszont, ha ezt meg kell változtatnom, akkor megteszem.
Éppen ezért is okozott hatalmas örömöt az, hogy Jungkook végre hozzám mert érni. Szerettem a gyengéd érintéseit, s úgy bánik velem, mint a kincsével. Viszont olykor én is megelégelem ezt. Nem vagyok egy törékeny tárgy.
Valahol megértem az ő helyzetét is. Éreztem a farkasa fájdalmát és a félelmét is, mert nem akart bántani. Ő lenne az utolsó, aki fájdalmat akarna nekem okozni. Láttam lelki szemeim előtt, emlékeztem, amikor befejezte a jelölést. Minden akkori gondolatom felelevenedett. A harapás nekem fájt fizikailag. Úgy volt vele, hogy azért nem hagyja abba, mert ő nem érzi, amit én. Nem éli át azt a mérhetetlen fájdalmat, nem érzi azt, hogy megfosztják őt a levegővételtől.
Ám hamar rájöttem, hogy bár fizikailag nem vagyunk összekötve, a lelkünk annál inkább. Amikor megéreztem könnyeit forró bőrömön, megtudtam; amíg nekem a testem szakadt szét, addig őt a saját farkasa tépte darabokra, amiért szenvedést okozott nekem. A lelke sérült, annyira szeretett.
Ő minden kínt egyszerre élt át, hiszen, amíg én napokig eszméletlen voltam, addig a szervezetem szépen feldolgozta a mérget, s eggyé váltam vele. Mindeddig Jungkook egyszerre kapta a hatalmas pofont. Hisz a jelölés nem csak engem érint, hanem őt is. Összekötöttük a sorsunkat. Alávetettük magunkat a farkastörvények alapjainak; megjelölt. Innentől pedig minden terhet közösen fogunk elviselni.
A férfi amikor ajkaimra hajolt, karjaim automatikusan emelkedtek, hogy nyakánál átöleljem őt, s közelebb húzzam magamhoz. Az illata intenzívebb volt, mint eddig valaha. Sokkal jobban érezhettem, akárcsak őt magát, hiszen a farkasa és a lunám innentől kezdve nem elnyomott valakik voltak mélyen bennünk. Mondhatnám azt is, hogy csodálatos érzés, amit megkaptam tőle. Hiszen ő maga jelentette nekem a biztonságot, s a komfort definíciója is ő lett.
A testem azonnal felforrósodott, s úgy éreztem, hogy menten lángra kapok. Éreztem, hogy nedvesedni kezdek, arcom pedig tüzes rózsákban égett. Jóformán semmi sem történt, csak egy ártatlan csókocska, mégis képes voltam remegni az alfa alatt, ez pedig neki is feltűnt. Egy cuppanással vált el tőlem, s vörös szemeivel mélyen az enyémekbe nézett.
- Létezne, hogy pont elkaptuk a heated kezdetét? – kérdezte, én pedig hevesen véve a levegőt, kissé pironkodva fordítottam el a fejem. Nem tehettem róla, hiszen tudom, hogy milyen vagyok, ha lázban égek. Olyankor úgy viselkedek, mint egy rossz ringyó, s másnap mindig annyira szégyellem magam, hiszen heat közben a lunám irányít, nem pedig én. Ő pedig mást se akar, csak megkönnyebbülést a farkastól. Az alfájától.
- De közel két hete volt heatem... Talán picit több, de akkor is... – motyogtam.
- Lehet, hogy a jelölés kicsit felborította a hormon háztartásodat. – ingatta a fejét elgondolkozva rajta. – Gyakori eset. Legalább csak rátesz az esténkre, hogy kicsit vadabb leszel. – kuncogott, s ismét lehajolt hozzám, de nem csókolt meg, hanem a nyakhajlatomba fúrva a fejét egy mélyet szippantott az illatomból. – Az egyik legjobb dolog abban, hogy az enyém vagy, az, hogy teljesen nyugodtan hagyhatok rajtad nyomokat anélkül, hogy attól kellene tartanom, hogy véletlenül átszakítom a bőrödet és megjelöllek. – húzta picit oldalra a felsőm nyakát, hiszen a harapásnyom valahol a nyakam és a vállam között lehetett. Megszimatolta. – Az én illatom árad innen. – vezette kezét lassan karjaimhoz, kibontotta őket, s csuklóimra fogva a puha kanapéhoz szorította őket. – Az őrületbe kergetsz, Park Jimin. – érintette meg orra hegyével a bőrömet, majd egy finom csók után végignyalt a területen.
A mellkasom magasra emelkedett a kellemes érzés miatt.
A szexben sok jó dolog volt, ha a partnerem megfelelő volt az ízlésemnek. Az egyik kedvenc részem határozottan az előjáték volt, amit Jungkook egyszerűen végzett mindig, de talán a legjobban. Oda- és vissza voltam a csókoktól, a nyelve munkájától, az érintéseitől. Szerettem, ha gyengéd velem, de azt is, amikor a határaimat feszegetve durvább kicsit. Őszintén nem tudtam, hogy most mit fog tenni, de ha választás elé állítana, azt mondanám, hogy mindkettőt bevállalom, a sorrendet pedig ő határozza meg.
Az összefekvések nálunk gyakoriak voltak. Már a kezdetekben is sokszor gabalyodtunk össze, amikor a szerelem kicsiny szikráját se éreztük a másik iránt. Viszont ezek nem is változtak. Talán a mostani időszak volt az úgynevezett „pihenő", hiszen én ide-oda járkáltam a régi lakásom miatt. Az alfa folyamatosan dolgozott, reggeltől délutánig, s a nap végére mindketten annyira fáradtak voltunk, hogy csökkentettük az együttlétek számát. Most pedig, hogy kórházban is voltam, nem segített ezen. Tehát nem volt meglepő, ha mindketten kicsit jobban kívántuk a másikat.
- Nem vagyunk már kicsit idősek ahhoz, hogy kiszívd a nyakam? – kérdeztem mosolyogva.
- Fogd be a szád, szépség. – húzta végig éles szemfogait a bőrömön, én pedig mocorogni kezdtem alatta, hiszen egyre szűkösebbnek éreztem a nadrágomat, s a testem is egyre jobban vágyott az alfa törődésére. – Te nagyon is fiatal vagy.
- Igaz... Elfelejtettem. Kettőnk közül te vagy az öreg. – szemtelenkedtem, amiért meg is kaptam, ami jár nekem. A harapásnyomnál a bőrömet fogai közé csípte. Bár fájt, mégis egy olyan kellemes érzés futott végig a gerincemen, hogy megremegtem. Azért lenne mindez, mert az övé vagyok?
- Kinek is jár sokat a szája? – magasodott felettem, s húzta fel egyik szemöldökét. A gyér fény ellenére vörös szemei szinte világot hozta a sötétben. Elmosolyodtam, s mivel éreztem, hogy szorítása enyhül csuklóim körül, kirántottam azokat onnan, hogy a férfi arcára foghassak.
- Még mindig az öné, Dr Jeon Jungkook. – haraptam meg picit alsó ajkát, s húztam is meg azzal, hogy lágyan a fogaim közé csíptem.
- Fel fogsz húzni és akkor nem leszek ennyire finom. – suttogta puháimra, én pedig felnyitva szemeimet egyenest az övéibe néztem, megvillantva aranyozott tekintetemet.
- És mi van, ha éppen az a célom? – döntöttem oldalra a fejem. – Már nem kell annyira óvatosnak lenned, alfa. – cirógattam orcáját, miközben finom puszikat hintettem bőrére. – Nincs mitől félnünk. A tied vagyok. Csak a tied, úgyhogy... – remegtem meg, s éreztem, hogy egyre pirul az arcom az erősödő láz miatt. Lassacskán hajoltam közelebb, s közelebb, végig ajkait bámulva. Alig lehettem pár centire tőle, amikor ismét bátorkodtam rubintjaiba nézni. – Segíts az omegádon, aki csak miattad ilyen forró. – csúsztattam le mancsaimat, hogy felsője nyakára markolva rántsam közelebb magamhoz, s forrjunk össze egy vad csókban.
Elértem, amit akartam. A férfi a mellettem lévő huzatba markolt, teljes testében megfeszült, karján pedig libabőrök jelentek meg. Hevesebben vette a levegőt, folyamatosan szuszogott, s illata is erősebb lett.
Megemberelve magát bújtatta mancsát lapockám alá, hogy felemelhessen. Ám nem csupán felültetett. Azt hittem, hogy azt akarja, hogy később másszak az ölébe, s irányítsak kicsit, hiszen gyakran megjön a kedve ahhoz, hogy én legyek az, aki diktálja a tempót. Bár tudom, hogy az tetszik neki a legjobban, amikor elfáradok, s ő teljes erőbedobással veheti át a stafétát. Olyankor jön elő az erőszakosabb énje, amikor a szex nem összebújás, szeretkezés, hanem kefélés.
A férfi gyakorlatilag leszaggatta rólam a felsőmet, eldobta valamerre, s a combomra markolva húzott közel annyira, hogy utána alá nyúlva felkapjon az ölébe. Eléggé meglepett, de időm se volt egyéb reakcióra, hiszen azonnal az ajkaim után mart, s velem együtt indult a lépcső felé. Igaz, majdnem megkérdeztem, hogy mégis miért megyünk fel, de aztán rájöttem, hogy sokkal kényelmesebb lesz az ágyban, mintsem a kanapén, amin azért nem férünk el annyira, mint ahogy mi azt gondolnánk. Főleg, hogy valószínűleg meg fog csomózni – ami miatt különösen izgulok, hogy mennyivel lesz másabb így – és ott egy jó ideig mozdulatlanok leszünk. Kényelmes pózt pedig nem olyan egyszerű találni, még ágyban sem, nemhogy egy kanapén.
Berúgta a szoba ajtaját, ami neki is vágódott a szekrénynek. Más esetben biztosan rászólnék, hogy legyen finomabb, s vigyázzunk azért a bútorokra is, viszont annyira kívántam már, annyira égett érte minden porcikám, hogy az se zavart volna, ha kiszakad a helyéről a falap. Csak lépjünk már a tettek mezejére, mert már most érzem, hogy teljesen átázott az alsóm.
Minden egyes heat alkalmával sok nedvet termelek. Jungkook ezt nagyon szereti, mert nem éppen annak a híve, hogy síkosítót használjunk. A kotont se szereti, ezért is szedek fogamzásgátlót, amit mindig gondosan feliratok vele. Jobban szeretjük, ha rendesen érezzük egymást. Már csupán a tudata is elég, hogy nem áll közénk holmi anyag, mint a gumi. Meg az is igaz, hogy a férfit jobban felizgatja, hogy ilyen nedves vagyok miatta, így nem kell ilyen-olyan cuccokat használni. Ennek ellenére van a fiókban, viszont eddig nem gyakran kellett használnunk. Láznál sosem.
Amikor ledobott az ágyra, én azonnal a felsőjéhez nyúltam, hogy megszabadítsam tőle, ugyanis nem tartottam fairnek, hogy csak rólam kerültek le rétegek. Egyébként is, neki nagyon szexi a felsőteste. Meg az alsó is. Igazából az egész alfa egy merő tökéletesség, aminek lehetetlen ellenállni.
Végül csak segédkezet nyújtott nekem abban, hogy lekerüljön róla a felsője, ugyanis megelégelte, hogy aligha tudom kibújtatni belőle, ezért saját maga egyenesedett ki, karjait keresztezve fogta meg a végeket, s húzta át a fején. Közben oldalán lévő kínai sárkány tetoválása az ő nyújtózkodása, majd elernyedése miatt, mintha mozgott volna. Mintha életre kelne a testén. S el sem tudom képzelni, milyen, amikor hullámzik rajta a csípőmozgása miatt, ami az egész lényét aktivitásra készteti.
Akarva-akaratlanul képzeltem el, amint már bennem van, s megteszi ezt, hajszolva az élvezetet, fölöttem támaszkodva, a szemeimbe nézve. Arca eltorzul a vágytól, s az erőlködés miatt finom ajkait összepréseli, emiatt jobban láthatóvá válik az alsó alatti kicsiny anyajegy. Szemöldökei, s homloka ráncba fut, halántékán kiduzzad az ér, akárcsak nyakán. Mindeközben pedig orra hegyén, s állán folyik le izzadtsága, mely tincseit is belepik. Eszméletlen szexi látvány, ami miatt megremegett a testem, alul, lábaim között pedig éreztem a feszültséget.
Fel is sóhajtottam, ám nem csupán az elmélkedésem miatt. Jungkook mellbimbóimat vette célba. Először csak nyalogatta az egyiket, míg másikat benyálazott ujjával kényeztette, ám hamar használatba vette ajkait, s nyelvét is. Mindig is érzékeny voltam, az pedig az egyik erogén zónámnak számított, így nem is volt csoda, hogy jobban, s jobban domborítottam neki csupasz mellkasomat, jelezve neki, hogy csinálja csak, ne hagyja abba, mert nagyon jól esik.
Izmos karjára fogtam, s csak halkan sóhajtozva próbáltam kevésbé mocorogni, nehogy a végén elcsússzanak onnan a csinos ajkai. Viszont ő sem volt tétlen, hiszen szépen lassan hosszú ujjaival nadrágomhoz közelített. Áthaladt a korcon, s végigsimított nemességemen is, ami viszont még kellemesebb érzést adott nekem. Össze is rándultam erre, s kevesen véve a levegőt néztem rá. Nyelvével éppen a bimbinél körözgetett, s intenzívebben kezdett simogatni.
Fejem hátradöntve húztam fel automatikusan a lábaimat az engem ért rengeteg inger miatt, mire az alfa leállt egy pillanatra, hogy mély hangján megszólalhasson.
- Tedd őket terpeszbe, bébi. Másképp nehezen férek hozzád. – morgott, én pedig nyeltem egyet, s hevesen emelkedő, illetve süllyedő mellkassal, de megtettem, amire kért. – Jól van. – ejtett egy félmosolyt, s ismét lehajolt, viszont ezúttal ujjbegyeivel simított végig felsőtestemen. Óvatos volt, nagyon finom, én pedig... Teljességgel kikészültem, amikor ezt csinálja. Direkt húzza az agyamat, direkt ilyen lassú, s ér hozzám aligha. Azt akarja, hogy fejvesztve könyörögjek neki, főleg, hogy tisztában volt azzal, hogy ilyenkor hajlandó is vagyok erre.
- Jungkook, ne húzd tovább. – fújtam ki egy adag levegőt, s markoltam a párnák közé, hiszen ismét éreztem a kellemest a lábaim között, főleg, hogy a férfi másik kacsóját ismét levezette, ugyanakkor ott is csupán apró, finom mozdulatokat végzett. A határaimon táncol jelenleg, s ha lenne bennem annyi erő, biztosan léptem volna, hogy ne itt tököljünk, hanem tegyük azt, amire teremtettek minket.
- Mit ne húzzak? Hagyjam abba? – kérdezte szórakozottan, de ezzel csak türelmetlenebbé tesz. Én általában egy nyugodt ember vagyok, de ilyenkor baromira nem.
- Igen, a tökölést. – forrt fel az agyvizem, s a megnyilvánulásommal csak neki kedvezek. Ezt én is tudom jól, de pont nem érdekel.
- Hogy érted, bébi? Fejtsd ki pontosan, hogy mit akarsz, másképp nem fogom tudni. – egyenesedett fel, s úgy nézett rám azzal a fölényes mosolyával.
- Azt, hogy szexeljünk végre! Ki vagyok éhezve rád, baszki! – vágtam hozzá kicsit sem nyugodtan. Nagyon az idegeimen táncolt, ráadásul a heatem már elkezdett fájdalmas lenni. A lunám rettenetesen vágyott az alfára, az egész testem lángolt belülről, s úgy éreztem magam, mint akit jó párszor hasba rúgtak.
- Mondtam már, hogy imádom, amikor mocskos a szád? – nevetett.
- Mindjárt cifrázni is fogom, ha sokáig nevetgélsz mé- Ah! – hunytam le a szemeimet, s hajtottam hátra a fejemet, amikor megéreztem, hogy kezével megmarkol. Ez egyszerre volt fájdalmas, de kellemes is. Annyira vágytam már egy erőteljesebb megmozdulásra tőle, hogy nem tudtam mást nézni, csakis a dolgok jó oldalát.
Jungkook szépen kigombolta a farmernadrágomat, lehúzta a sliccemet, én pedig nem is tétlenkedtem, csípőmet emeltem is, hogy lehúzza rólam a már rettenetesen zavaró anyagot. S egyébként is, szerintem már az is kissé átázott, mert az alsóm biztosan csatakos. Zavaróan érezhető.
- Fordulj meg. – mondta a férfi, én pedig lassan csillagokat látva emeltem fel a buksimat, s kérdeztem vissza, hiszen először fel se fogtam a kérését. – Fordulj meg, szépség. – pacskolta meg a combomat, én pedig lihegve, de meg erőt kifejtve magamon fordultam hasra. – Jól van. – ismételte meg a folyamatot, ezúttal viszont fenekemen.
Csípőmhöz nyúlva húzta fel alsótestem, így gyakorlatilag neki pucsítottam, hiszen míg a fejem a párnák között volt, addig a fenekem az égnek meredt, s ki tudja, hogy az alfa mennyire csorgatja rá a nyálát. Ez a helyzet nagyon is zavarttá tett, hiszen még nem csináltuk így. Sok pózt kipróbáltunk már, de ennyire... Még sosem éreztem magam kiszolgáltatottnak. Nem arról volt szó, hogy nem tetszett, szimplán előbújik a szégyellős énem. Azért mégis a seggemmel szemezik most a férjem.
Nem is tudtam túlságosan sokat agyalni, hiszen, miután kigyönyörködte magát, s elmotyogta, hogy ez nagyon jó lesz így, az alsómhoz nyúlt, s lerántotta rólam. Alfelemet megcsapta a hideg, ami most a nedv miatt jobban érezhető volt. A fejemet oldalra fordítottam, hogy azért levegőt kapjak, s reménykedtem benne, hogy így legalább láthatom, amit hátul művel az alfa, viszont erre esély se volt. Ahhoz minimum ki kellene törni a nyakamat, hogy én bármit is láthassak.
De nem is volt erre szükség. Azonnal megéreztem, amint bal lábam mellett jobban besüpped az ágy, jobb combomra pedig ráfog a férfi, s fenekemre fúj. Nagyon közel volt hozzá, nekem pedig volt egy sejtésem, hogy mi fog következni.
- Imádom az illatod. – suttogta. – Ma este felfallak, ebben biztos lehetsz. – mondta, s ezzel meg is éreztem nyelvét, amint először csak fenekemen nyal végig, de később már közelebb, s közelebb is merészkedett.
Eddig bírtam. Nem tudtam csendben lenni, s inkább a párnáknak nyögtem el minden engem ért édes kínt, amit az alfa okozott. Hiszen ízlelőszerve jól mozgott, olykor-olykor pedig meg is próbálta becsúsztatni, ami tágítás nélkül azért kicsit nehezebb volt. Szemeit lehunyva tartotta, s a közelség miatt szempilláit is megéreztem bőrömön, amint néha-néha megremeg, ez pedig csak plusz inger volt számomra. Viszont tagadni sem tudtam volna, de nem is akartam, hogy mennyire élvezem, hogy mennyire imádom, amikor ilyen velem.
Később már mindkét kezével a combomba markolva, s a fenekembe bújva ízlelgetett, a kókuszomat, mint egy kisgyerek, aki a kedvenc fagyiát nyalja egy nyári napon többet, s többet akarva. Jungkook is egyre akaratosabb lett, egyre durvább, hiszen a lábaimon éreztem a szorítását. Őt is felizgatták ezek, főleg, amikor lassacskán a határaimra kerülve kezdtem el hangosodni, s vonaglani.
Tudtam, hogy szereti a buja énem, sőt, egyenest imádja. Minden alkalom után meg is jegyzi nekem, hogy mennyire kedveli az alatta, az élvezeteket hajszoló Jimint. Ez fordítva is így van. Én is gyönyörködöm benne, mert nagyon vonzz engem. S nem csupán az élvezet játszik közre nálunk egy szexnél, hanem a megmozdulások, a mimikák, a szavak ereje... Tehát rengeteg dolog. Lehet ész, s szerelem nélkül csinálni, de nálunk ez már régóta nem játszott. Már a kezdeteknél is volt valami, ami nem engedte, hogy érzelmek nélkül dugjunk. Valami, amiről már mindketten tudjuk jól, hogy mi. A kötelék, mint igaz társak.
Jungkook közben megszabadította magát a nadrágjától, hiszen az ő férfiasságát is igazán nyomta már az a szűkebb anyag. Közben pedig a tágításomba is belekezdett. Igaz, én már annyira fel voltam tüzelve, hogy majdnem megkértem, hogy hagyja a francba az ujjait, s egyből térjünk rá a farkalós részre, viszont mélyen tudtam, hogy helyben megszakadnék. Rettenetesen fájna, még úgy is, hogy annyi nedved termelek, hogy simán becsúszna. Ám inkább hallgattam a tapasztalatokra, s hagytam, hogy szépen felkészítsen saját magára.
Annyi volt a különbség, hogy egyből kettő csontos, hosszú ujját kaptam meg. Tudtuk, hogy az egynek nem sok értelme volt. Azért nem kéthetente bújtunk össze, hanem egy héten többször, így mindig valamennyire tág maradtam. Főleg a csomó miatt. Igaz, most napokat hagytunk ki, de még az a kettő se jelentett különösebb kihívást. Nem voltam már szűz kisgyermek, ráadásul heatben voltam. Ha az öklét dugná fel nekem, akkor azt megérezném, nem is kicsit, de szerintem a lunám annak is örülne. Jobban, minthogy kínozzon itt a lassúsággal – aminek szerencsére véget is vetett.
Harmadik ujja már kicsit érezhetőbb volt, de nem olyan vészes. Annyira szerettem volna végre érezni őt, hogy már az sem érdekelt, hogy feszített és fájt kicsit, csak legyen már bennem. Teljesen megőrülök, komolyan!
Szerencsére nem is kellett annyira sokat várnom – hiába tűnt nekem egy örökkévalóságnak – és kihúzta belőlem ujjait. Ekkor próbáltam valamennyire hátrafordulni, hogy láthassam őt, s szerencsémre pont lemászott az ágyról, messzebb volt, így valamennyire megnézhettem magamnak.
Izmos combjai megremegtek, amikor leszáll, s arrébb lépett, hogy kényelmesen leszedhesse magáról az alsóját. Két hüvelykujját az anyagba akasztotta, s meggörnyedve húzta le magáról, majd lépett ki belőle. Férfiassága megduzzadt, nagyobb volt a felizgult állapot miatt. Makkja vöröslött, s már előváladéka is megjelent, hiszen láttam előbuggyanni. Édes, hogy velem egész végig olyan gondosan foglalkozott, de magával még akkor sem, amikor már elcsöppent. Azt hiszem, hogy jövök neki egyel a későbbiekben.
Farkán látszottak az erek, s azt tette, ami lehet, hogy másoknak undorító, de engem valamiért nagyon is vonzott ez a kisebb mocskos lépés tőle. Markába köpött, hogy saját nyálát elegyengesse a farkán. Viszont nem találta elégnek, ezért kiszolgáltatott valómra nézett, s közelebb sétált. Combjai ismételten megrezzentek, s mikor feltérdelt, meg is feszültek. Annyira szexi volt, édes Istenem!
Végigsimított forrásomon, hiszen ott bőven termelődött a nedvem, s azt kente el magán, hiszen most volt erre lehetősége. Láz alatt nincs szükség semmi másra magunkon kívül.
Lábaimnál ismét besüppedt az ágy, a férfi pedig csípőmre fogott. Tudtam, hogy elérkezett végre az idő, viszont egyenlőre semmit sem csinált. Mint mindig, most is várt valamire. Hiszen ő sosem volt ismert az önzőségről, sosem döntött egyedül olyan dolgok kapcsán, amit valaki mással csinált.
Lenyeltem a számban lévő rengeteg nyálat, s a lepedőbe markolva szólaltam meg.
- M... Mehet. – mondtam, ő pedig ezek után nem is húzta az időt. Betolta magát, nekem pedig még a szemeim is fennakadtak, s láttam magam előtt a csillagos eget. Nem csupán azért, mert végre betette, hanem azért is, mert egy nagyon jó pontot sikerült pont eltalálnia, amikor teljesen bennem volt.
Jungkook nem a leglassabb tempót vette fel, de nem is úgy mozgott bennem, hogy megfejeljem a szemben lévő falat. Egy kényelmes, közepes tempóban kezdte az aktivitást, ami miatt muszáj voltam az ajkaimat harapdálni, ami nem volt annyira jó ötlet, hiszen még mindig nem gyógyultak be Kang Jongsu ütése után. Meg is éreztem a vér tipikus ízét a számban, amiről sosem tudtam eldönteni, hogy sós, avagy inkább vasas. De nem is ez volt a lényeg. Ezzel nem is igazán törődtem.
A szemöldökeim, s a homlokom is ráncba szaladt, szemeimet pedig lehunyva élveztem, amint a férfi teszi a dolgát. Igaz, szerettem őt nézni, miközben szeretkezünk, viszont ez a póz nagyon is tetszett nekem, úgyhogy kivételesen el tudtam tekinteni amellett, hogy ne csodáljam őt, miközben felnőtt dolgokat csinálunk magunk között.
Kéjes sóhajok, s nyögések hagyták el ajkaimat, a levegőért kapkodtam, a lepedőt pedig markoltam. Egyre erősebben, egyre több anyagot szorítva markom közé, ahogy a férfi is gyorsított csípője mozgásán. Közben pedig simogatott, vagy fenekemet markolászta, vagy hajolt előre, hogy hátam közepére nyomjon egy csókot. Az volt a legjobb. Annyira mélyen éreztem, annyira tökéletes volt a póz, a kisebb, de heves és erőteljesebb mozgások. Az, hogy éreztem, amint heréi is nekiütődnek hátul a felső combomnak.
Kettőnk illata keringett az egész szobában, nagyon erősen, másoknak fullasztóan hathatott volna az aloe vera és a kókusz egyvelege, ám engem teljességgel megbabonázott, s azt kívántam, bár mindig érezhetném.
Egy idő után viszont, amikor éreztem, hogy közel a vég, lihegve hadartam el Jungkooknak, hogy váltsunk pózt. Nagyon tetszett ez, viszont csomózásnál nem lenne éppen kellemes, hogy az orgazmus miatt elernyedt testemet arra kényszerítsem, hogy még legalább háromnegyed órán át szemezzen a seggem a plafonnal. Avagy a mögöttem térdelő Jungkookkal, akinek szinten nem lenne ajánlatos mozognia, másképp fájdalmat okozhat nekem, s saját magának is, amíg le nem megy a knot.
A férfi végül mondta, hogy tökéletesen elég az, ha felülök, mert akkor még lefekvésnél egy kényelmes pózt is fel tudunk venni, így hát segítségével, de éltem a javaslatával. Hátam ütközött a mellkasával, s gyakorlatilag a farkán ültem. Hagytam, hogy nyakhajlatomba bújjon, s egyik kezével ujjai közé csípje a mellbimbómat. Én közben oldalra döntött fejjel nyúltam hátra, hogy hajába túrhassak, s azt markolásszam.
Olyan forró volt, de az izzadtsága miatt először hidegnek tűnt, amikor hátammal nekiütköztem. Én is térdeltem, viszont széttártam őket, amennyire csak lehet, hogy könnyítsem a férfi munkáját, s egyébként is, sokkal jobban éreztem így őt.
A harapásnyomot nyalogatta, puszilgatta, a szívott rajta párat, annak ellenére, hogy tudja, mennyire nem szeretek úgy kinézni, mint egy dalmata. Biztos vagyok benne, hogy azért csinálja, mert tudja, hogy itthon leszek még pár napig, hogy lábadozzak, így egy rossz szavam se lehet amiatt, mert valaki megszólt, hogy mennyire feltűnően jelzem az embereknek, hogy jó estén vagyok túl. Jón? Egy remek estén!
Végül csak megtalálta magának ajkaimat, így egy vad, szenvedélyes csókot is válthattunk, ahol nyelveink táncot járva várták a befejezést. S a koreográfiát egyre nehezebb volt befejezniük, hiszen én egyre többször rándultam össze, hevesebben vettem a levegőt, s már a nyálam is kifolyt oldalt a szám szélén, annyira nem tudtam koncentrálni a sok engem ért ingerület miatt.
Az alfa nevét kezdtem suttogni, egyre többször, egyre gyorsabban, s hangosabban. Azt akartam mondani, hogy mindjárt elélvezek, viszont ezt nem tudtam megtenni. Erre már sajnos nem volt se időm, sem pedig kapacitásom.
A számat néma sikolyra nyitottam, a szemeim fennakadtak, hátam pedig ívbe feszült, amikor elértem a csúcsot. S mikor minden cseppet kisajtoltam magamból, csak az elernyedés közepette nyögtem egyet elnyújtottan, s döntöttem fejemet a férfi mellkasának, aki nem sokkal utánam élvezett el. S mikor megéreztem a csomóját, ismételten fájó számba mélyesztettem fogaimat.
Szokás szerint, nem volt valami kellemes, sőt, fájt, ahogy eddig is, viszont az tény, hogy sosem élveztem még ennyire a szexet, mint most. Az alfa farkasának folyamatos jelenléte, az, hogy jobban, erősebben reagáltam rá, vagy az illatára, a tetteire, a hangjára... Egyszerűen leírhatatlan érzés, főleg, hogy a csomózással ismét erősítettünk a – most már végleges – kötelékünkön.
A férfi orrán, s tincsein az izzadtságcseppek megadták magukat, s szépen hullottak hol az ágyra, hol pedig rám. Jungkook engem ölelt, izmos karjaival nem engedett el, hiszen tudja, hogy én annyira elfáradtam, hogy nem tudnám megtartani magam, hiszen, annak ellenére, hogy egyenletlenül lélegzek, ez az egyetlen mozgás, amire jelen állapotomban képes vagyok.
Vigyázva, hogy ne mozogjunk túlságosan, inkább a testemet irányítva, óvatosan feküdtünk el az oldalunkon. Közelebb húzott magához, s az arcomra nyomott egy csókot, ami még fáradt valómat is megmosolyogtatta. Kezeink összekulcsolva pihentek mellkasom előtt, s csupán élveztem, amint a fáradtság átveszi az uralmat felettem, a lázam pedig lecseng, hála a csomónak, s az alfa remek munkájának.
- Több, mint fél éve vagyunk házasok, de sosem szólítottál úgy, hogy én vagyok a családod. – mondta pár perc után, mikor rendeztük a légzésünket, s már csupán csak vártuk, hogy lemenjen a csomó. – Nagyon tetszett. – vallotta be, s hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Az embernek több családja van. – néztem az összekulcsolt kezeinket, s kezdtem játszani ujjaival. – Van a biológiai családja, az anyukája, az apukája és esetleg a testvérei. Illetve az, amit magának választ. – fordítottam oldalra valamennyire a buksimat, hogy láthassam az arcát. – Én téged választottalak a másik családomnak. Amit én alapítok. – néztem a szemeibe. Lágyan mosolygott rám, olyan szerelmesen, hogy a szívem őrületes tempóban kezdett verni, pedig nemrég nyugodtam le.
- Jobb párt nem is szánhatott volna nekem az élet. Egyszer lesz saját családunk. Ahol mi leszünk a szülők. – bújt közelebb hozzám. – Néhány totyogós úgyis el fog férni itt. Legalább nem lesz ekkora csend ebben a házban. – mosolygott, akárcsak én.
- Most minden jellemezte a lakást, csak a csend nem, kedvesem. – nevettem, ezzel pedig ő is egyet kellett, hogy értsen. Kacagni is kezdett.
- Akkor majd meg kell tanulnunk halknak lenni. – ingatta a fejét. – Bár, még ráérünk. – rántott vállat, én pedig csak mosolyogva bólintottam.
Amikor lement a csomó, közösen mentünk el fürödni. A kádat választottuk, mert – ha már készült egy romantikus estével – legyen valami romantika, ne csak szex. Közben pedig kellemesen el is fogyasztottuk a vörösbort, amivel az elején kínált. Mondanom se kell, nagyon jól éreztem magam, még akkor is, ha iszonyatosan elfáradtam emiatt az akció miatt. Viszont nem bántam. Egyetlen pillanatot sem.
Tartozni valakihez mégis más. Nem a személyiségem változik meg, ahogy azt gondoltam. Csupán minden sokkal erőteljesebb, intenzívebb. Az illatok, az együttlétek... Ezek változtak leginkább. A végső kötelék ennyi mindent adott, nem csupán egy hovatartozást. Egy erősebb kapcsolatot létesített nekünk, minden téren.
Jungkook megigazította az ágyat, amíg én az elsősegélydobozzal vacakolva fertőtlenítettem le a sebet a számon. Egy ideig meg kellene próbálnom nem rágni, mert nagyon nehezen fog így meggyógyulni. Viszont nem tehettem róla. Ez az este túl vad volt ahhoz, hogy tétlen maradjak.
Amikor mindennel kész voltam, automatikusan nyitottam ki a kicsiny fehér fiókot, hogy bevehessem a fogamzásgátlómat. Kibontottam, s ki is vettem egy szemet belőle, viszont még nem vettem be. Egész végig Jungkook szavai jártak a fejemben. Az, ahogy arról beszélt, milyen jó neki, amiért a családomnak hívtam őt, s az, hogy egyszer nekünk is lesznek gyerekeink.
A velem szemben lévő tükörben néztem magamra. Nem is tudom, hogy miért. Talán... Valamiféle válasz vártam a még meg sem fogalmazódott kérdésekre. Én és egy kisbaba... Nem tudom, hogy menne-e, hiszen, ami régen történt... Abortuszom volt, nehezebb teherbe esnem miatta. Nem tudom, hogy készen állnék-e arra, hogy szülő legyek.
Vicces, hiszen anno, tizenévesen vakon, bolondon azt mertem állítani, hogyha Jongsu mellettem áll, én felnevelem a közös gyermekünket, nem érdekel, hogy el se végeztem a gimnáziumot se. Nem érdekelt a bizonytalan jövőm, mert akkor annyira szerelmes voltam, hogy csak arra tudtam gondolni, hogy egy áldást kaptam, családot alapíthatok azzal, akit szeretek.
S most itt vagyok. Biztos állással, van egy csodálatos férjem, akivel jobb már nem is lehet a kapcsolatom, aki megjelölt engem, ezzel egy életre magához láncolva, s mégis... Mégis kételkedek. Nem abban, hogy esetleg rossz szülő lenne, vagy elhagyna, mint Kang Jongsu. Erről szó sincs. Saját magamban kételkedek. Hiszen... Nem tudom, hogy mennyire érintene fájdalmasan, hogyha nem sikerülne, anno pedig esélyt se adtam egy életnek a szívem alatt. Én csupán... Félek, hogy...
- Pici, minden rendben van? – nyitott be az alfa, én pedig hirtelen fordultam felé, s nagyokat pislogva kapaszkodtam meg a mosdókagylóban.
- Persze. – bólintottam. – Csak... Beveszem a fogamzásgátlómat és megyek. – mosolyogtam rá biztatóan.
- Rendben. – lépett be, hogy a számra adhasson egy puszikát. – Bent várlak. – simított ki egy tincset a szememből, majd egy kedves, s lágy mosollyal magamra is hagyott.
Ismét megfordultam, s a gyógyszerekkel szemeztem. Jungkook azt mondta, hogy csak akkor próbálkozzunk, ha készen állok majd rá. Ő nem siettet vele. Utalásokat tesz, hiszen nagyon szeretné, ezzel is bátorítani akar, mintsem erőszakosan rávenni, hogy márpedig neki utód kell. Ez pedig nagyra értékelem tőle. Viszont... Mikor fogom tudni, hogy készen állok rá? Hogy nem fog fájni a tudat, hogy én...
Idegesen vettem a kezembe a kis bogyókát, majd kezdtem szemezni vele. Érezni fogom, hogy készen állok erre. Akárcsak a jelölésnél, hiszen már egy ideje biztos voltam abban, hogy a bizalmam Jungkook felé tiszta. Ám itt én voltam a lényeg. Az, aki a mondat végére a pontot teheti. Márpedig döntés meghozni, s állítani, hogy megbízunk magunkban nehezebb, mint ezt megtenni egy másik személlyel.
- Érezni fogom, ugye...? – kérdeztem halkan.
Lassan lépkedtem be a szobába, ahol már Jungkook várt. Még a telefonját nyomkodta, viszont, amikor becsuktam az ajtót, az éjjeliszekrényre tette a készüléket, s felém fordult, mihelyt bebújtam mellé.
- Minden rendben? – kérdezte a szemeimbe nézve, én pedig nyeltem egyet, s elmosolyodva bólintottam.
Igen. Azt hiszem.
▫️➰➰➰▫️
Hello Sütikék! Meg is hoztam ezt a részt is😌 Tudom, azt mondtam, hogy szombat este rakom fel, de na, belecsúsztam a vasárnap hajnalba🙄 De legalább jó hosszú lett😂😂
Ne feledjétek, hogy hamarosan vége a könyvnek😌 A szavazás még folyik, a 6-08-nál még menni is fog, viszont a 6-09-nél már nem, ott megtörténik a lezárás, illetve a véglegesítés😌
Az adminisztrálás egyébként folyamatosan megy. Mindenki nevét felírtam, akik eddig szavaztak, mindenki neve 1 pontot ér😌 Jelenlegi állás szerint (ha jól emlékszem) 122 szavazat van. Egyenlőre😌😌😌
Szerintetek mit csinálhatott Jimin? Bevette a gyógyszert vagy sem?🤔
Hogy vagytok?🥰♥️♥️♥️
Ha tetszett nyomj a csillagra, illetve kommentben írd meg a véleményed!^^
xoxo: SanKook
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro