Csupán az megnyugtatott, hogy Dr. Jeon megjelent, s élőben érezhettem az illatát, amit ő áraszt, ami miatta volt páratlan, hiszen az ő különlegessége volt. Alfához képest nem volt erős, fűszeres. Lágyan simogatta szaglómat, mintha valós kezek lettek volna, amik érdesen érnek hozzám, félve attól, hogy bármikor összetörhetek.

Farkasa, s lunám ordítani tudtak volna egymásért, a másik társaságát kívánták, mint éhes koldus a kenyeret, s a friss vizet. S most, hogy nem volt előttük több akadály, gazdagok lehettek. Egymás kincsei, s őrzői.

Szabad kezemmel a nyakkendőjére fogtam, s megpróbáltam azt leszedni róla. Hevesen csókolt, simogatta a derekam, olykor pedig erőszakosan rántott közelebb. Aligha bírta visszafogni a benne tomboló állatot, hiszen az annyira akart, olyan erőszakosan magáénak akart tudni, hogy ártatlanul képes lett volna széttépni. Mégis visszafogta magát, ahogy csak bírta. Az utolsó pillanatban próbálta saját nyaka köré tekerni a vasláncot, s azt meghúzva kikötni valahova az őrjöngő énjét.

- Merre van a szobád? – vált el egy cuppanással ajkaimtól, s kezdte csókokkal ellepni államat, amit hagytam is neki, hiszen elfordítottam a buksimat, feltárva neki nyakamat is, hogy arra is ráküldje katonaként funkcionáló puháit, s megostromolja a puha területet.

- Át a nappalin és jobbra. – hunytam le a szemeimet, amikor néma kérésemnek eleget téve nyálas puszikkal látta el gyönge bőrömet, s morogva jelezte, hogy megértette, amit mondtam neki.

Nem volt bennem félsz, minden gátlásom eltűnt egy szempillantás alatt. Szinte semmissé foszlott, mintha soha nem is lett volna. A szabályok, amiket akkor kitaláltam, amiknek olyan hűen éltem olyanok voltak, akár a ceruzával lapra firkantott vonások, melyeket egyszerű mozdulattal töröltem ki. Az akarat mindent felülmúlt, erős volt, király, aki bárki felett uralkodni tudott. A vágy, kinek mindenki engedelmeskedett, mert nem volt ismert a nem, a tagadás más se volt, mint létlen' valami. A helyesléshez nem kellett sem bólintás, a szavak feleslegesen elpocsékolt idők, elég volt a tekintet, s tudat, a közösen dobbanó szív. Egyértelmű válasz volt; nincs megállás.

Nyöszörögve, összeráncolt szemöldökkel húztam ki végre azt a fránya nyakkendőt, s dobtam el valamerre. Nem is néztem utána, de esélyem se volt rá, hiszen az alfa újfent birtokba vette ajkaim. Nem tudtam betelni a csókjaival, az érintésével. A farkasa törődött velem, ez pedig olyan szinte meglágyított, hogy kenyérre tudott volna kenni jelenleg. Bármire hajlandó voltam, csak kérnie kellett rá. Teljesen a hatása alatt voltam, mintha megjelölt volna, holott erről szó sem volt. Még le se feküdtünk, nem csomózott meg, hogy erősebb kapocs alakuljon ki közöttünk, mégis úgy éreztem magam, mintha az övé lennék. Talán a belőle áradó dominancia volt az, ami kiváltotta belőlem mindezt. A megalázkodó, fejet hajtó omegát.

Mancsát felsőm alá vezette, s hideg ujjai szinte megváltást jelentettek felhevült bőrömnek. Jóleső sóhaj tört utat magának ajkaim alkotta börtönéből, s megremegtem kezei között. Mindössze csak az álláig értem fel, így a csókért pipiskednem kellett. Ezt meg is mosolyogta, s inkább nyakamat vette célba.

Tudtam, hogy nem fog megharapni, hogy a jelölés szóba se jöhet. Valahogy éreztem. Képtelen voltam megmagyarázni, de tudatában voltam, hogy semelyikünk sem akar egy életre szóló kapcsot kialakítani. Ő tisztavérű, én pedig lázban égek. Egyikünk sem képes ellenállni a másiknak, s ezzel tisztában vagyunk. Viszont a vágy nem egyenlő a szerelemmel. Az érzelmi kötődés messze áll a nagyúrtól. Két különálló birodalom voltak, akik mindig is háborúztak egymással, de a nyertesnek járó fényes, aranyozott koronát senki sem hordhatta fején.

Egy kisebb nyögés hagyta el a számat, mikor éles szemfogait játékosan végighúzta állvonalamon, miközben kerekded fenekemre simított. A levegőt csupán ettől szaporán vettem, s mellkasom hevesen emelkedett fel és le. Felsőtestét takaró ingébe markoltam, s fátyolos szemekkel pillantottam íriszeibe. Tekintetét nem élvezhettem sokáig, ugyanis ismételten nyakamba csókolt, melyet én hátrahajtott fejjel élveztem félig lehunyt pillákkal. Meg tudnám szokni ezt.

Fenekemről kissé lejjebb vezette kezeit, s meg is markolt, így tudtam, hogy mit akarhat. Vállaiban kapaszkodva rugaszkodtam el, s ugrottam egyet. Dereka köré fontam a lábaimat, ő pedig szilárdan tartott ölében. Kisebb sikerélmény volt számomra az, hogy én voltam a magasabb ezúttal, ezért nem is voltam rest a hajába markolva hátrébb húzni a fejét, s újabb csókot kezdeményezni. Egy halovány mosoly is megbujt ajkaim szélén, viszont nem csak az enyémen. Az alfa szája is felfelé ívelő görbületet vett, s miután megpaskolta a popsimat, elindult a szobám felé.

Az ajtóm csupán behajtva volt, ezért azt egyszerűen berúgta. Meg is rázkódtam, hiszen a szekrényemnek erősen nekicsattant, s megijedtem, hogy betörte a falapot. Mindezek ellenére nem néztem el az irányába, nem is lett volna lehetőségem erre, ugyanis egyből magam alatt éreztem a puha matracomat, s paplanomat. Az alfa felettem magasodva tűrte fel ismét a felsőmet, majd vette le rólam.

Nem voltam szégyellős, most mégis – eleve piros arcomra – pír került. Oldalra is pillantottam, s még a mozgásban is megálltam, ugyanakkor engedtem, hogy ő azt csináljon, amit szeretne. Eszembe jutottak a nővérem szavai, miszerint fogytam. Féltem, hogy talán így nem tetszek neki eléggé, s itt fog hagyni, esetleg a munkában is szóvá teszi ezt nekem.

Élesen szívtam be a levegőt, amikor mellbimbómra nyalintott, s a rajta lévő inget is megmarkoltam. Még a morgó hangjára se voltam hajlandó ránézni, inkább csak ajkaimat harapdáltam, s igyekeztem minden egyes hangot kizárni a fejemből, ami azt sugallta; nem vagy elég neki.

Hirtelen éreztem meg ujjait államon, melyekkel maga felé fordította a fejemet, s még akkor sem engedett el, amikor csak bámultam a szemeibe, mintha megbabonázott volna. A vörös tekintet, melyet felém mutat, mellyel jelzi; veszélyben vagy. A farkasa volt itt, nem ő. A benne élő vad, a szörnyeteg, ki mégis úgy bánt velem, mint egy királyi leszármazottal.

Idegesnek tűnt, szikrázott a tekintete. Biztosan felhúztam őt azzal, hogy figyelmen kívül hagytam, holott erről szó sem volt, csupán a belső démonjaim olyan szinten átvették felettem a hatalmat, hogy képtelen voltam tovább tartani a szemkontaktust. Nagyot nyeltem, amikor közelebb hajolva számra csókot, nyelvével utat törve magának puháim között, s vad táncot kezdeményezett, melyben örömmel voltam párja, az, akivel a szenvedély jelképét, a tangót járhatta.

Cuppanással vált el tőlem, nyálcsíkot hagyva kettőnk között. Elengedte az államat, s szemembe lógó – a láz miatt – izzadt tincseimet oldalra tűrte.

- Szedsz fogamzásgátlót? – kérdezte mély hangján, én pedig helyeslően bólintottam egyet. – Jó. – morogta, s visszahajolt a mellbimbómra. – És ezúttal figyelj rám. Végig látni akarom a szemeidet, bébi. – nyalintott meg, én pedig jólesően sóhajtottam, s az ingébe markoltam.

Nagyon idegesített az, hogy még mindig rajta van, s csak én vagyok az, akit megszabadítottak egy ruhadarabtól, főleg, hogy ugyanúgy lángokban áll a testem. Éppen ezért nyöszörögve húztam meg kicsit az anyagot a nyakánál, ugyanis a beszédre képtelen voltam, főleg, hogy egyik kezével morzsolni kezdte azt, amelyiket éppen nem a szájával kényeztetett. Szerintem még ki is karmoltam őt, hiszen felmordult.

- Vedd már le... – hisztiztem, mikor felpillantott rám. A szemétje csak elmosolyodott, s egy utolsót nyalva a kavicson lemászott rólam, s leült a háta mögött támaszkodva kezeivel, miközben szemtelen pillantásokkal illetett.

- Szedd le te. – mondta, tekintetéből pedig áradt az, hogy mennyire élvezi a helyzetet, amit generált. Eleinte meglepett az, amit kért, viszont fel is idegesített, ami miatt felfújtam az arcomat. Hogy képes így viselkedni? Én képes lennék felrobbanni jelenleg, ő pedig olyan könnyedén veszi, mintha egy játék lenne, amiben olyan prioritása van, hogy nyugodtan hátradőlhet, s megpihenhet kicsit.

Magamat is meglepve ültem fel, s másztam az ölébe, hogy leszedjem róla azt a rohadt inget, amire ő képtelen volt. Viszont dühömre ő csak nevetve reagált, s ismételten oldalamra simított.

- Mocsok. – motyogtam, mintha végig lennék sértve, de ő csak kuncogva adott a számra egy puszit.

- Na, ne légy ilyen. Csak megadom neked a lehetőséget, hogy te is csinálj valamit, ha már a munka nagy részét én fogom. – paskolta meg a fenekem.

- Talán félsz, hogy nem lesz elég energiád, alfa? – simítottam mellkasára, s csókoltam is állára, hátsómat direkt kitolva, hogy az egyenest tenyerét érintse, melyre ő csak morogva reagált. – Ha ez a probléma, akkor csak szólj és leállhatunk. – hergeltem továbbra is, s mindezt tetőzve férfiasságára simítottam. – Lehet, hogy az, aki nem tisztavérű, jobban bírja a gyűrődést, mint te. – nyaltam a fülcimpájára kuncogva, a doktor pedig acsarogva csapott egy nagyobbat a popsimra, ami egy nyögést váltott ki belőlem.

- Ne légy szemtelen, Jimin, mert megjárod. – mélyült el a hangja, én pedig győztesen elmosolyodtam.

- Akkor meg ne okozz csalódást, alfa. – csókoltam állvonalára. Teljesen elkábít a felerősített aloe vera illata.

A doktor ingét ismét elkezdtem kigombolni, s végre látni vélhettem mellkasát. Bal oldalán egy tetoválás volt varratva, egy nagy kínai sárkány. Nagyon jól nézett ki, s nem is gondoltam volna, hogy lehetséges egy orvosnak a tetkó. Magamon sosem tudtam elképzelni, de mindig is szerettem őket, a jó kiállású alfákon pedig egyszerűen imádtam. Nagyon szexinek tartottam, s ez alól Dr. Jeon se volt kivétel. Teljesen levett a lábamról. Gondolom neki is csak úgy volt megengedett, hogy ne lássák mások.

- Csukd be a szád, bébi. – mosolygott önelégülten, s levette magáról az inget, majd a szoba egyik végébe hajította.

Visszafektetett az ágyra, s felém hajolva az alhasamat ellepve puszikkal bujtatta be mutatóujját a nadrágom korca alá. Én sem voltam tehetetlen, annak ellenére, hogy alul voltam. Sosem voltam egy olyan omega, aki csak mozdulatlanul fekszik, mint egy darab fa. Simogattam őt, a hajába túrtam, s sötét tincseit meg is húztam játékosan, amíg ő szépen lassan lehúzta rólam a pantallómat. Csupán az alsóm volt már rajtam, attól pedig minél hamarabb meg akartam szabadulni.

Amikor kiderült, hogy omega vagyok, s jelentkezett az első heatem, a legkellemetlenebb a nedvesedés volt, ami ilyenkor sokkal erősebb. Az illatunk is sokkal erősebb, ez pedig csak úgy hívogatja az alfákat. Dr. Jeon is egy mélyet szippantott a levegőbe, s egyik lábamat fel is húzta, majd a combomhoz hajolva egy csók után metszőfogai közé csípte a bőrömet. Szemeimet összeszorítva, s a lepedőbe markolva tűrtem, ahogy ostromolni kezdi belsőcombom. Szinte remegtem alatta, s egyre csak izgatottabb lettem. Ezek után már csak könyörögni tudnék neki, hogy tegyen magáévá, vegye el minden fájdalmam, mely a lázzal jár, ugyanis a testem még mindig lángolt. Csupán az agyamat húzta, én pedig úgy éreztem, hogy hamarosan a maradék józan eszemet is elvesztem miatta.

- D... Doktor... – próbáltam nyöszörögve elmondani neki, hogy hagyja abba a kínzásomat, s lépjen végre, mert már így is az őrület határán állok. Ám ettől több nem jött ki a számon. Az alfa felmászott hozzám, s a számra nyomott egy csókot.

- Jungkook vagyok... – dörmögte, hangja pedig olyan mély volt, s ez annyira szexi volt, hogy muszáj voltam nyögni egyet, s még a csípőmet is türelmetlenül fellöktem. Sosem hívtam a keresztnevén, hiszen a felettesem. Nem is adott rá engedélyt, egészen eddig, viszont most nem azok voltunk, akik a rendelőben is.

- Jungkook, kérlek... Kérlek segíts rajtam, ah! – remegtem meg, s szorítottam össze a szemeim. Eszméletlenül vágytam már rá, s arra, hogy minden fájdalmam elszálljon. Az összes görcs, ami bennem keletkezett összemenjen, s ne kínlódjak tovább.

Nem is húzta az időt, levette rólam az alsómat, ami a nedvemtől teljesen elázott. Teljesen meztelenül feküdtem alatta, s hagytam, hogy lábaimat széthúzza. Bár belepirultam a dologba, főleg, amikor lehajolt, de mégis vártam, hogy cselekedjen.

- Megőrjítesz az illatoddal. – éreztem, ahogy nyelvével megérint, én pedig azonnal felnyögtem. Úgy éreztem magam, mint egy mocskos ribanc, pedig még úgy, ahogy, de visszafogtam magam. Valóban nagyon erős volt a kókusz, az ő aloe veráját majdhogynem elnyomta, de én még éreztem, s olyan komfortosan éreztem magam, mint még soha. Valamiért nagyon is kedvemre volt az illata.

Jungkook nem hagyta abba egyetlen nyalintás után, képes lett volna felfalni, én pedig már a fejemet ráztam remek munkája miatt. Istenem, ez olyan jó... Milyen lehet, amikor berakja? El sem tudom képzelni...

Ő sem volt nyugodt, egyik kezével – amelyikkel éppen nem támaszkodott, s tartotta magát, nehogy rám essen – a nadrágjához nyúlva kicsatolta az övét, s ki is gombolta, lehúzta a sliccét, majd csupán annyira hajolt el tőlem, hogy lerángassa magáról. A látvány teljesen lenyűgözött. A doktornak izmos combjai voltak, keskeny csípője és széles vállai. Az a tetoválás, amit magára varratott, csak még szexibbé tette őt. Úgy éreztem, hogy megkaparintottam a főnyereményt, ráadásul egy tisztavérűt, de még milyet!

Láttam, hogy alig fér el az alsójában, s ékessége kikívánkozik onnan, de tudtam, hogy még nem fog lépni, főleg, hogy kifolyt nedvemet ujjaira kente, s miután visszamászott hozzám, felhelyezte az elsőt. A síkosító felesleges volt. Szerencsére ilyenkor nagyon ritkán kell használni, hiszen heatnél olyan mennyiségű nedv folyik belőlünk, hogy pénzkidobás lenne. Vannak olyanok, akiknél ez kimarad, s az ő esetükben kötelező használni, viszont én nem tartozok hozzájuk. Nem is tartok magamnál, mivel nem voltam együtt senkivel nagyon rég, pontosan a szabályaim miatt, amiket azóta a buli óta folyamatosan megszegek, s fittyet hányok a létezésükre.

Kissé kellemetlen volt a bennem mozgó mutatóujja, de nem fájt. Csupán szokatlan volt. Nagyon rég nem volt kapcsolatom, de még szexuális úton sem. A doktor minden rezzenésem figyelte, s mivel látta, hogy nem kínlódok, a másodikkal is megpróbálkozott. Az már sokkal rosszabb volt. Fel is szisszentem, s összeszorítottam a szemeimet. Határozottan nem volt jó, nagyon feszített, s örültem, amiért Jungkook ilyen figyelmes velem és nem is csinál semmit, csak hagyja, hogy megszokjam.

Édes csókokat hintett az arcomra, próbálta terelni a figyelmemet, s kedves semmiségeket suttogott a fülembe. Elmondta, hogy nagyon ügyes vagyok, bírjam még ki kicsit, mert utána jó lesz. Jól esett, hogy ilyen velem, ennyire kedves. Törődött velem, ez pedig sokat segített. Egyfajta bizalmat adott.

Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy folytassa a tágítást. Lassan mozgatta bennem ujjait, s fokozatosan gyorsította a tempóját. Az ollózás elég kellemetlen volt, ugyanakkor élveztem is kicsit. Jól csinálta azt, amit. Nem sietett, nem őrjöngött, pedig éreztem, hogy a farkasa legszívesebben szétszedne, ő mégis visszafogta magát, nehogy bántódásom essen általa. Mindenképp nekem akart jót, ez pedig megmelengette a szívemet.

Harmadik ujjánál ismételten várni kellett. Hevesen vettem a levegőt, s mocorogtam is alatta. Még a lábaimat is megpróbáltam összezárni, s akkor nem tudtam eldönteni, hogy mi a rosszabb; a hátsó felemben lévő fájdalom, vagy a testemet felemésztő tűz.

- Semmi baj, mindjárt jobb lesz. Segítek neked, jó? – csókolt homlokomra. – Jól csinálod, Jimin, nagyon ügyes vagy. – mozdította meg bennem őket, mire felnyögtem. – Jól van. – találta meg ajkaimat sajátjával, s folytatta úgy a munkáját, így nyögéseimet a szájába engedtem, melyek az idő előrehaladtával már az élvezettől csengtek.

Jungkook ezek után ki is húzta belőlem hosszú, s csontos ujjait, melyekről szinte lecsöpögött az élvezetem. Mellkasom hevesen mozgott fel- s le, arcom pedig piros volt. A dudor a lábai közt hatalmas volt, férfiassága aligha fért el az alsójában, melytől ezúttal meg is szabadult. Ékessége alhasának csapódott, én pedig tátott szájjal néztem. Ő tényleg egy tisztavérű alfa.

A kezén maradt nedvet elkente magán, miután rántott párat férfiasságán. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy elég-e az a három ujjas tágítás, s nem kell-e még egy negyedik, ugyanis hatalmas volt. Nem voltam szűz, voltam már alfával – igaz, tisztavérűvel még soha –, de ez letaglózott, s egy pillanatra meg is ijedtem, hogy szét fog szakítani, ha berakja.

- Mi az? Az elején olyan nagy szád volt. – kuncogott, s szívta be élesebben a levegőt, s torzult el az arckifejezése, amikor verni kezdte magának. Ismét közelebb mászott, s széttette a lábaimat, hogy rendesen elférjen. A hátamon feküdtem, ő is mondta, hogy jobban szeretné ezt, hogy lássa az arcomat, mert ha fáj, akkor arról tudjon. A rózsámhoz érve ismét farkára kente a nedvemet. Bepozícionálta magát, ám, mielőtt berakta volna, felnézett rám. – Készen állsz? – kérdezte, én pedig nyelve bólintottam.

A levegő is bennem rekedt, amikor elkezdett benyomulni. Az ujjai ehhez képest semmik voltak. Feszített, hiába csúszott a nedvem miatt, mégis olyan volt, mintha szétszaggatott volna belülről. Még a könny is kifolyt a szememből.

- V... Várj! – szóltam rá, s engedtem ki egy adag levegőt. Az alfa egyből lehajolt hozzám, s lihegve, de lágy puszikat kezdett adni az arcomra.

- Ah, olyan jó forró vagy és szűk. – sóhajtott, miközben próbálta elterelni a figyelmemet. – Teljesen az eszemet vesztem miattad. – morgott, én pedig próbáltam lenyugodni, s a lunámat is visszafogni, aki mást se akart, mint kielégülni. Persze, ha rajta múlik szét is szakadhatok...

Az alfa rendkívül türelmes volt velem, ugyanis addig meg se mozdult a csípőjével, amíg én nem éreztem késznek magam rá. Nem akartam az örökkévalóságig húzni, így – mihelyt csöppet enyhült a fájdalom – szóltam is neki, hogy folytathatja. Határozottan nem volt kellemes, s úgy nyüszítettem, mint egy kismama a szülészágyon, de ez nem zavarta a doktort. Nem vesztette el a fejét, végig higgadt maradt – már amennyire ebben az állapotban ez lehetséges – és hozzám igazodott.

Simogatott, lágyan ért hozzám, mintha egy kincs lennék, mintha bármikor összetörnék az ereje miatt. Vigyázott rám, s lassan kezdett el mozogni, mikor eljött annak az ideje. Nem tudtam csendben maradni, akármennyire is szerettem volna, hiszen a szomszédokkal nem szívesen tudattam, hogy éppen szeretkezek valakivel. Őszintén reméltem, hogy itthon sincsenek, bár még nem kopogtak át a falon, hogy csendesebbek legyünk, úgyhogy ezt jó jelnek veszem.

Nem tudtam megállni, hogy ne simítsak rá a tetoválásra, ami Jungkook oldalán volt. Ahogy a csípőjét mozgatta, az a sárkány is, mintha élne, úgy mozgott. Nagyon jól állt neki, s maga az alfa is iszonyatosan jól nézett ki. Nem is tudtam volna jobb embert lekapni azon a bulin. Nem éppen szép dolog tőlem, még most sem tartom helyesnek, viszont jól jártam vele. Minden rosszban van valami jó, s úgy gondoltam, hogyha valami őrültséget csinálok, akkor elég lesz később megbánnom, amíg pedig tudom, addig kiélvezem a vele járó örömöket.

Hamarosan a tempóján is gyorsíthatott, s a felgyülemlett nedv miatt a bőrünk folyamatosan csattogott, ahogy egymáshoz ért. Még az ágyban is meg kellett kapaszkodnom, hiszen éreztem, hogy minden egyes erősebb lökésnél arrébb csusszanok.

A nyögések egyfolytában elhagyták az ajkaimat, izzadtságom homlokomon folyt lefele, s a felettem magasló alfáé is rám csöppent, aki nem volt rest lehajolni egy-egy csókért, aminek rendkívül örültem. Szerettem, ha törődtek velem, s ilyenben nagyon rég volt részem.

- Baszki, olyan gyönyörű vagy. – morgott engem nézve, én pedig erre csak egy nyögéssel válaszoltam. A beszélőképességem elhagyott idő közben, lehetetlen volt számomra az efféle kommunikáció, olyan hevesen vettem a levegőt a számon, s a folytonos élvezkedő hangok, melyekkel jeleztem neki, hogy mennyire is tetszik, amit csinál, lehetetlenné tették a szónoklatot.

Vörös szemei teljesen megbabonáztak, s biztos voltam abban, hogy az enyémek is arany színben pompáznak. Az illat, ami nemcsak a szobát, de valószínűleg az egész lakást beborította teljesen eszemet vette. Az ő aloe verája tökéletesen keveredett az én kókuszommal, s a csattanások, a nyögések, a hangok, amiket kiadtunk... Valami hihetetlen volt az egész. Jungkook csípőmozgásától pedig szabályosan csillagokat láttam.

Egyre jobban éreztem, hogy közeleg a vég, s hamarosan robbanni fogok, de nem csak én, hanem ő is. Morranásai egyre sűrűbbek voltak, s a tempó, amit diktált egyre inkább gyorsabb, s gyorsabb volt. Szinte már állatinak tűnt az, amit csináltunk. Mindkettőnkön felülkerekedtek az ösztönök, a belső ének, a farkas és a luna volt, aki irányított, aki ennyire akarta a másikat, s most úgy nézett ki, hogy megkapta.

- Jimin... – lihegett, én pedig próbáltam nyitva tartani a szemem, s ránézni, ugyanis az élvezet miatt folyamatosan lecsukódtak. – Had csomózzalak meg. Kérlek.... – szívta be élesen a levegőt, s engedett el egy nyögést.

Ha felhelyezi a csomót, akkor egy erősebb kötelék alakul ki köztünk. Tudtam, hogy az összeragadás nem éppen kellemes, legalább is nekem, hiszen fájdalmas, viszont azzal teljesen kiszakít engem a lázból. Ugyanakkor az a kapocs is egy idő után semmissé foszlik. Nem fogok belehalni, s terhes sem leszek, ugyanis beveszek egy esemény utáni tablettát. Csak... Szakítson ki ebből a kínkamrából.

- Mhm... Jóh... – egyeztem bele, ő pedig, miután megkapta az engedélyem, meg sem állt.

Nem kellett sok, s a hátam ívbe feszült, én pedig átéltem egy olyasfajta orgazmust, mint még soha. Nem csak a levegő, de még a szavak is belém szorultak. Néma sikolyra nyitottam ajkaim, szemeim nagyra nyíltak, s erősen vájtam bele a körmeim a lepedőbe, hátha rajta kitölthetem azt a feszültséget, ami végigfutott az egész testemen, s a későbbiekben ernyedté teszi.

Az alfa még nem követett a kapun át, inkább csak gyorsan cselekedve kihúzódott annyira, hogy az ölébe húzzon, s derekamra fogva megtartson, s erősen belém vágódjon. Nem mondom, eléggé fájt, viszont tudtam, hogy miért kellett mindez. Ha összeragadunk nem fogunk tudni rendesen mozogni, s talán ez lesz a legkényelmesebb póz, amiben lehetünk.

Erőseket lökött, s hiába hittem azt, hogy elfáradt, nem így volt. A vég csak jobban ösztönözte őt, olyan adrenalin löketet adott, hogy képes volt állat módjára végezni a dolgát, ám ez meg is hozta a diadalt számára. Nedvét belém engedte, s a knotját is felhelyezte. Fájdalmasan nyögtem fel, s remegve martam vállaiba. A levegőt hevesen vettem, szipogni kezdtem, s még a könnyem is kifolyt.

Jungkook lihegve emelte meg egyik karját, majd simított hátamra.

- Nagyon ügyes voltál, bébi... – túrt izzadt tincseim közé, majd nyomott egy csókot a homlokomra, hiszen én nem voltam hajlandó felemelni a fejemet a nyakából. Nagyon fájt, s most csak közel akartam lenni hozzá, hátha jobb lesz, ugyanis sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam így. – Csodás voltál. – dicsért tovább, majd szorosan tartva lassan dőlt el, vigyázva arra, hogy alul ne nagyon mozogjon egyikünk sem, mivel az nekem hatalmas kínnal járna.

Egy ideig még szipogtam, viszont szépen lassan lenyugodtam, s már csak feküdtem az alfán, aki egy pillanatra se hagyta abba a hátam simogatását. Ez rendkívül jól esett tőle, mivel valóban hatásos gyógyírnek számított a törődése, mely felém irányult.

Egyikünk sem szólalt meg, mindketten csak pihegtünk, s pihentünk. A saját gondolatainkkal voltunk elfoglalva.

Nem hittem volna, hogy vissza fog jönni. Azt gondoltam, hogy visszamegy a rendelőbe, s nem is találkozunk egészen addig, amíg vége nem lesz a lázamnak. Most pedig itt van, itt fekszik alattam. Lágyan cirógat kezével, izzadt haja homlokára tapad, s szíve dobogását hallgatom mellkasán pihentetve fejemet. Egyenletes, s megnyugtató dallamot játszik örök muzsikusa.

- Jungkook... – szólaltam meg halkan, megtörve a szoba csendjét.

- Hm? – jelezte felém, hogy figyel rám, én pedig nagyot nyeltem, s lassan kifújtam a benntartott levegőmet.

- Köszönöm, hogy segítettél. – mondtam.

Az sem érdekelt, hogy megcsomózott, hogy egy erősebb kötelék alakult ki köztünk. Most nem zavart, s úgy gondoltam, felesleges ezen aggódnom. Legalább ma ne legyek vészmadár. Ki akartam élvezni az új kapocs adta eufórikus állapotot, amíg csak lehetett. Az sem érdekelt, hogy ezzel is kínokat fogok átélni, hogy elvette a fájdalmamat csak azért, hogy miatta legyen ágyasom az agónia.

- Alszol, Jimin? – hallottam a hangját, viszont elég távolról, én pedig bármennyire próbálkoztam, képtelen voltam kinyitni a szemeim. Fáradt voltam, aludni akartam egy jót, elmenekülni minden probléma elől egy olyan világba, ahol ezeknek nincs létezésük. Utópiában akartam lenni addig, amíg fel nem készítem magam másnapra, s a vele járó józan okuláréval látott komplikációra.

▫️➰➰➰▫️

Hello Sütikék! Nos egy napot késtem a résszel, amit ki is írtam az oldalamra, de valahogy eltűnt. Nem tudom, hogy hogyan, de eltűnt XD Nem gond, akkor itt szeretnék elnézést kérni, viszont remélem mindenkit kárpótolt ez a hosszabb, eseménydúsabb rész😌

Az első pont kipipálva a listámon, yey🤣🥳

Na egy kérdés felétek! Barinőm (feleségem, elnézést) elkezdte olvasni a sztorimat és említette, hogy talált egy számot, aminek olyan vibeja van, mint a könyvnek, ez pedig Salvatore Ganacci - Talk című száma. Nektek is eszetekbe jut valamilyen zenéről a könyvem?🤔

🤫 Amúgy, ha olvasod ezt itt lent életem, kérlek adj valami életjelet, hogy nem volt túl sok az első bl (ráadásul omegaverse) szexjeleneted😂 Eskü izgultam, miközben írtam, hogy mi lesz a reakciód, de plz ne tagadj le😂🥺♥️  🤫

Nos most jönnek az igazi dolgok😌🥳 Ugyebár tőlem nem megszokott az efféle gyorsaság a történéseket illetően, de, mint említettem, ez teljesen más lesz, mint az eddigi könyveim. Nyilván nem ilyenekből fog állni, de szükséges volt a gyorsan megtörténő 🔞 jelenet, hogy felépüljön az, amit kitaláltam🥳 Úgyhogy ismét kérdés: Mit gondoltok, mi fog ezután történni, hogy összeragadtak?🤔🥰

Nagyon szépen köszönöm a 8k megtekintést! Azt a mocskos- Nagyon haladunk babáim!😍♥️♥️♥️♥️ Annyira örülök ennek, hogy ennyire tetszik nektek az ilyen témájú történet tőlem🥺♥️♥️♥️

Hogy vagytok?😌♥️♥️♥️

Insta: wattpad.sankook

Ha tetszett nyomj a csillagra, illetve kommentben írd meg a véleményed!^^

xoxo: SanKook