🌿
초록색
a zöld elvesztése volt a legrosszabb. ahogy ébredés után kinézett az ablakon és látta, hogy az összes fa elvesztette az élénkzöld árnyalatát.

ez volt az első alkalom, hogy egy szín azonnal szürkévé vált. tudta, hogy előbb-utóbb ez lett volna, most mégis úgy érezte mintha egy hatalmas kő nyomná a szívét.

ahogy kilépett a ház ajtaján és sétálni kezdett az utcán végigvezette tekintetét az őt körülvevő tájon. a fű, ahová imádott lefeküdni, már nem pompázott a zöld különböző árnyalataiban. a fák szürkén sorakoztak az út mellett.

hiába volt tavasz, ami alatt mindenki feléled a téli rossz kedvéből és lehangoltságából, jaemin csak még szomorúbbnak érezte magát. azzal hogy fokozatosan vesztette el a színeket úgy érezte, mintha a lelkét is szépen lassan kitépték volna a testéből.

nem akarta, hogy ez történjen. vissza akarta kapni a színeket. de fogalma sem volt hogyan mondja el az érzéseit jenonak.
🌿