💙 Tizenegyedik fejezet
Hwang Hyunjin: Munka munka munka🙄🌃
- Hyunjin gyere már, Felix rád vár - kiáltotta be az öltözőbe Seungmin, mire kijött onnan a másik fiú.
- Hogy nézek ki? - kérdezte megigazítva magán az öltönyt.
- Drágán, de konkrétan, mert ez az öltöny többe került mint az egész életem - gondolkozott el Seungmin, amin Hyunjin felnevetett.
- És Felix?
- Nézd meg magad.
- Rendben... -_-
Elhagyták mindketten a stylist szobát és az aulában szemük elé került Felix.
Hyunjin íriszei kétszer akkorára nőttek, mikor látta, hogy valaki tud egyszerre aranyos és szexi is lenni, mármint ez egyáltalán lehetséges!?
- Elképesztően néze- akarom mondani jól nézel ki.
- Köszi, te is - kuncogott fel mondata végén Felix.
- Szeretem látni, ahogy két lelkitárs flörtöl egymással, de most el kell jutnotok a buliba - zavarta meg őket Seungmin.
Nem késlekedve tovább, útjuk egészen a Rolls Royce kocsiig tartott, ami egy ideje már rájuk várt az épület előtt.
Felix a szegény seggének hála vagy sem, de csillogó szemekkel nézte a járművet.
Az ajtók ellentétesen nyíltak ki, belseje arany színű volt és egy sötétített ablak választotta el az utasokat a sofőrtől.
Egy nagyobb Tv is fel volt szerelve emellett- ÚRISTEN VAN POHÁRTARTÓ! NAGYON MENŐ POHÁRTARTÓK!
Elég volt a pohártartókból, mindketten beszálltak, az út pedig körübelül egy órás lehetett. Egy szót sem szóltak egymáshoz egészen eddig.
- Mindjárt megérkezünk - mondta Hyunjin, mire egy hümmögést kapott a másiktól.
- Ne felejtsd el, hogy ne beszélj feleslegesen és ne mászkálj el. Maradj mellettem amíg vége nem lesz.
- Rendben - Felix hangja felettébb nyugodtan csengett, viszont valójában pokolian ideges volt.
Az autó lehúzódott egy bámulatosan kinéző épület előtt, ahol már paparazzik várták őket.
A sofőr ajtót nyitott nekik Felix oldalán, majd hirtelen megszámolhatatlan mennyiségű világító fény csapódott az arcába.
- Nézz ide! - kiáltozták.
A szeplős nehezen látott bármit is így kissé elveszettnek érezte magát egészen addig, míg valaki megragadva a karját ki nem szabadította a tömegből.
A villogó fények eltűntek, s Hyunjin került a szeme elé, aki fogta a karját. Elmotyogott egy halk köszönömöt, mire egy mosolyt kapott válaszul.
- Mr. Hwang örülök, hogy el tudott jönni - mondta Kim Hongjoong az Ateez ügynökség vezetője.
Végre Felix észrevette a hatalmas helyiséget, mi tele volt gazdagnak kinéző emberekkel, emiatt pedig ismét szorongani kezdett, viszont feloldotta Hongjoong kedves mosolya, így megnyugodott pillanatok alatt.
- Mr. Kim, bizalmas szövetségesként persze, hogy itt vagyok - mosolyodott el mondandója közben Hyunjin.
- És ő kicsoda? - kérdezte a mellette állóra pillantva.
- Lee Felix vagyok, örvendek a találkozásnak - hajolt meg tisztelettudóan fiú.
- Oooh Mr. Hwang szereztél magadnak egy helyes titkárt.
- Igen, Channak köszönhetően.
- Hamár róla van szó, ő hol van?
- Nem tudott jönni ma, megtalálta a lekitársát nemrég, szóval minden idejét rá szánja - viccelődött Hyunjin.
- Ah lelkitárs, teljes szívemből örülök a boldogságának, viszont mi van veled, még mindig nem találtad meg a szerencsést?
- Nem, még keresem - amint ezeket a szavakat kimondta, Felix elkapta a tekintetét. Ha Hyunjin ezt előtte mondogatná, biztos benne, hogy a szíve felrobbanna.
- Hello mindenkiii~
- Wooyoung-ssi, ma este nagyon energikusnak tűnsz - jegyezte meg Hyunjin az alacsonyabb fiút üdvözölve.
- Hát éppen tele nyomtam a fejem csokival a szökőkútnál, de megláttam, hogy megérkeztél és köszönni akartam, mellesleg ki ő? - mutatott Felixre.
- Szia, Lee Felix vagyok.
- Awww olyan aranyos, elvihetem?
- Persze, de hozd majd vissza - ebben a pillanatban rántotta magával Wooyoung a szeplőst egészen a csokoládé kútig.
- Hívj csak Wooyoungnak.
- Örvendek a találkozásnak - motyogta félénken Felix.
- Új vagy itt és próbálsz jó első benyomást nyújtani, de ne aggódj emiatt, ha velem vagy, tegeződhetünk egymással nyugodtan - jelentette ki izgatottan.
- Biztos? Nem szeretné-
- Rendben van, amúgy is szeretnék barátokat találni vaaagy valakit, aki a fiam lesz, szóval szeretnélek adoptálni téged! - a szeplős csak mosolygott a fiú fura viselkedésén.
- A férjem kedvelne téged.
- Házas vagy?...Oh! A szemeid rózsaszínek - vette észre az élénk íríszeit.
- Pontosan, a tieid is szépek.
- Ohh igen.. Elfelejtettem az enyémet - az utolsó szavakat inkább csak magának címezte csendesen, de Wooyoung így is hallotta.
- Hogy felejthetted el? Amikor meglátod a lelkitársadat egyből eszedbe jut.
Persze, ránézve a lelkitársadra biztosan emlékszel a kötődésetekre, de mi van akkor, ha más színe van az ő szemeinek.
Néha kimegy Felix fejéből, s amint eszébe jut a szíve rettentően fájni kezd.
- Ki a lelkitársad, itt van most? - váltott témát a szeplős.
- Aha, ott az akinek rózsaszín a haja! - mutatott büszkén a férjére, aki éppen valakivel beszélgetett.
- Azta, mindketten nagyon atraktívak vagytok.
- Tudom! És veled, mint a fiúnkkal, mi leszünk a legatraktívabb család - az elkalandozott gondolatmeneten Felix csak elmosolyodott, a társalgás Wooyounggal határozottan jobb kedvre derítette, s ő tipikusan az a személy, aki melett komfortosnak érzi magát mindenki.
- Haha, szeretek a családod része lenni~
2023.09.11.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro