Míg Hyunjin vezetett, addig Felix fogta Kkamit, viszont a kis szőrgombóc idegesen méregette a szeplőst, de szerencsére nem támadta meg.
Ki engedi a kutyáját egy fehér kocsi ülésére!? - gondolta magában Felix.

Megérkeztek a céghez és mindenki gügyögve várta Kkamit, egyik alkalmazottra se ugatott vagy bámulta meg úgy mint a fiatalabbik fiút.

- Kkami, az én kisbabám, hogy vagy? - szólt a kutyusnak az egyik nő.

Kkami válaszként vakkantott párat miközben szaporán csóválta a farkát.
Felix, kezében a kutyával csak állt az aulában, egy egész csoport nő társaságában, akik vékony hangon beszéltek az éppen érkezett állathoz.

- Kkami szeretnél játszani? - mondta egy másik nő, ujjai között szorongatva egy labdát. - Tedd le.

- Nem hinném, hogy jó ötle-

- Azt mondtam tedd le, egyértelmű, hogy nem kedvel téged.

Felix szemforgatva Hyunjinra nézett, de el volt foglalva egy alkalmazottal.
Rendben, rakta le a kutyát.
- Kkami kapd el! - eldobta a labdát az aulában, amit a kutyus hamar elkapott, s ügyesen vissza is vitte.
A nő jutalomfalattal ajándékozta és ismét eldobta a gömb alakú játékot.
Ezúttal pattogni kezdett, egyenesen ki az ajtón, utána pedig egy férfi lába között rohant a szőrgombóc.
- Kkami! Ne, gyere vissza! - kiáltotta az aulában álldogáló csoport.

Hyunjin azonnal a hang irányába fordult, amint meghallotta kutyájának nevét, s meglátta kint az utca közepén futkosni.
- Kkami! - szólította, ahogy elkezdett a bejárat felé igyekezni.

Az ajtó előtt megtorpant, ahogy meglátta már Felixet kint futni, kikerülve a járókelőket.
Kiszaladt az úttestre, ekkor kapta el Kkamit és a túloldalra gurult, el nem engedve az említettet.

- Jól vagy?

- Nem fáj semmid ugye?

- Ez elképesztő volt.

Az emberek döbbenten intézték szavaikat Felixnek, aki a földön fekve, mellkasán a kutyával pihegett.

- Igen jól vagyok - mondta, ahogy feltápászkodott.

Hyunjin eközben megérkezett a helyszínre és mosolyogva simított végig Felix haján.
- Köszönöm - sóhajtott megkönnyebbülten.

- Ugyan - válaszolt, majd érezte, ahogyan szívverése felgyorsul az idősebbik fiú érintésére.

Az emberek tapsolni kezdtek, mikor Felix és Hyunjin tovább álltak, egyenesen a cég épülete felé tartottak. Senki nem mert szemkonktaktust kialakítani a főnökkel, mert félő, hogy a munkájuk forogna kockán.

Míg felmentek az irodába, Kkami egy lépést sem tett Felix mellől, mivel tudta, hogy ez az ember megmentette az életét, ezáltal biztonságban érezte magát.

- Kkami ide jössz hozzám? - szólította meg kutyáját Hyunjin, de választ nem kapott.

Felix elmosolyodott a helyzetet tekintve.

- Velem akarsz maradni? - a kutya csak izgatottan ugatni kezdett.
A fiatalabbik fiú nevetésbe tört ki, mikor meglátta, hogy Hyunjin bevágta a hisztit.
- Hehe, azt hiszem már kedvel engem.

- Féltékeny vagyok, de megmentetted őt, szóval elengedem.

Mikor beléptek az ajtón szemük elé került a titkárnő.
- Hyunnin, ATEEZ azt üzeni, hogy a parti ma estére lett áttéve.

- Micsoda? Ezt előbb is mondhatták volna! - sóhajtott Hyunjin.
- Hívd Seungmin és szólj neki, hogy készítse elő az öltönyömet - fordult Felix felé.
- Te pedig menj Seungminhoz, ő majd felkészít a ma estére.

Felix bólintva vette tudomásul a kapott információt, s mikor letette Kkamit megállás nélkül ugatni kezdett.
- Szia Kkami! - válaszul pár vakkantást kapott. Végül a gazdája fogta vissza, így tudta a szeplős elhagyni az irodát.

| Felix pov |

Jelenése volt a hatodik emeleten, ahol sikeresen megtalálta Seungmint.

- Ah a kedvenc modellem itt is van - jegyezte meg, amint közelebb ért a fiú.

- Ne mondjad ezt, az emberek komolyan fogják venni, hogy modell vagyok - mondta félénken Felix.

- Hah, nem kell nekem mondanom ahhoz, hogy az emberek ezt gondolják - csipkelődött tovább, mire a szeplős elmosolyodott.
- Ez az első bulid a nagy fiúkkal, szóval még elképesztőbbé foglak varázsolni, mint amilyen alapvetően vagy.

- Hagyd abbaaaa~

Seungmin egy fekete garbót adott Felixre, mivel barátként megy oda, nem vehet fel zakót Hyunjin kíséretében.
Miután átöltözött leült az asztalhoz, ahol a stylist fiú sminkelte.
Pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, amit a szeplős kért tőle.

- Rendben, készen is vagyunk - adott Felixnek egy tükröt.

- Azt mondtam, hogy fedd le a szeplőimet.

- Nem akartam, szóval feltűnőbbre emeltem ki őket és elképesztően jól néz ki a kék szemeiddel.

- Mit gondolnak majd az emberek?

- Azta, ez a srác nagyon aranyos - mondta ki hangosan Seungmin.

- Nem ezt fogják!

- Dehogynem.

- Biztos, hogy NEM.

- Pedig biztos, hogy IGEN.

- Nem.

- De.

- Nem.

- De.

- Nem.

- Azta, aranyosan nézel ki - mondta Jisung, mikor közelebb sétált hozzájuk.

- Látod!! - Felix megjegyzést akart volna tenni, de inkább elengedte.
- Rendbe kell tennem Hyunjint is, majd jövök - mondta Seungmin, s magára hagyta a fiút.

- Most ez mi volt? - kérdezte, szemeivel követve Felix minden mozdulatát.

- Nem tudom, ő csak ilyen fura.

- Jól nézel ki, add ide a telefonod.
A szeplős így is tett, mire a másik fiú azonnal lefotózta.
Felix hamar reagált rá és elhajolt, viszont Jisung mosolyogva nézte a végeredményt.

- Rohadtul elfordultál és a kép még így is tökéletes lett! - kiáltotta.

A szóban forgó visszakapta a telefonját, s képtelen lenne tagadni, tényleg jól nézett ki, ezáltal pedig magabiztosabbnak érezte magát.
Remélem Hyunjinnak is tetszeni fog - gondolta magában.

2023.08.28.