Bambam felnevetett, mikor megállt a hangfelvétel.

- Azta a főnököd... nem semmi.

- Tudom, nehezen lehet kezelni.

- Mielőtt elkezdeném megcsinálni a rendelést, míg vársz addig nem szeretnéd megkóstolni az egyik új desszertemet?

- Uram atyám. DEHOGYNEM! - vágta rá azonnal, elfelejtve a Hyunjin által kiszabott szabályt.
A barista mosolyogva mondta Felixnek, hogy üljön le az egyik asztalhoz és hozza is neki az édes süteményt.

- Itt is van, ez citromos torta egy kis fűszerrel feldobva.

- Ooo nagyon ínycsiklandónak hangzik - Bambam magára hagyta a fiút, aki azonnal villához nyúlt és véghez vitte az első harapást, Felix szemei felcsillantak, ez valami mennyei! Előkapta a telefonját és gyorsan lefotózta és kiposztolta Instagramra.

Miután kézhez vette Hyunjin ebédjét, elköszönt a baristától, s pillangókat érezve a gyomrában hagyta el a kávézót ismét, nem kedvelhetem... Nekem van lelki társam ( aki nem is kedvel engem viszont), de akkor is ő a kiválasztottam.
Felix a lelkitársával akart lenni, de valahogy Bambam olyan jó fej és pillangókat idéz elő a hasában, ami ellen nem tud mit tenni a szeplős.

Tegyük fel, hogy kedvel engem, és együtt lennénk, egyszer csak megváltozik a szeme színe, emiatt elhagy engem a lelkitársa végett.
Másodjára is el lennék utasítva, s a szívem már nem tudná feldolgozni - gondolta végig Felix, míg visszafelé tartott a céghez, Bambam szeme fekete, szóval ha megtalálja a lelkitársát akkor biztos elhagyná.
Sóhajtva adta fel a reményt, miszerint legyen bárkivel is, aki nem a lelkitársa.

Lifttel felment a legfelső emeletre és egyenesen Hyunjin irodájába ment, ekkor meglátta Őt ideges arckifejezéssel támaszkodni az asztalán.

- Hyunjin?

- Megmondtam neked, hogy ne fogadj el senkitől se semmit - mondta dühös hangnemben.
Honnan tudja-

- Nem is ellenszegültem - hazudott.

- Oh tényleg? - vette elő a telefonját Hyunjin, majd megmutatta a legutóbbi posztját Instagramon.

NotSorry I'mDirty: Naaaagyon finom
#Bamtreats

- Ohhh, én... rendben és?! Megkérdezte, hogy megkóstolom-e én pedig elfogadtam.

Hyunjin összeszorította állkapcsát.
- A főnököd mondott neked valamit és elvárom, hogy betartsad.

- Főnökösködhetsz felettem, ha körülötted dolgozok, de ha egyedül vagyok azt csinálok, amit akarok oké? - nem egészen ilyen pimaszul akarta mondani, viszont így sikerült, ami Hyunjinnak nagyon nem tetszett.

Közelebb lépett Felixhez és erősen megfogta a karját.
- Rendben, akkor veszek egy nyakörvet és kikötözlek az irodámba aztán meglátjuk, hogy továbbra is a saját dolgaidat akarod csinálni.

Alig választotta el pár centiméter az arcukat egymástól, Felix érzi Hyunjin dominanciáját felette, már attól, hogy szorosan fogja a csuklóját, viszont tartja magát, és nem fogja hagyni, hogy a lelkitársa uralja őt.

- Oh ez valami kinkes szar, véletlenül ne ugassak neked? - motyogta Felix.

Hyunjin szótlan maradt, csak állt mint egy idióta és elképzelte ezt a piszkos jelentetet, mi a fasz bajom van!?

Hirtelen a szeplős csengőhangja zavarta meg a csendet.

- Itt az idő, hogy elhozzam a kutyád.

- Megyek én is - vágta rá Hyunjin.

- Miért- oké tök mindegy, menjünk.

Együtt hagyták el az épületet és egyenesen Hyunjin Mercedes Benz autójához lépkedtek, teljesen fekete volt, viszont belül fehér borítás volt mindenen, biztosan nagyon drága lehet.
Felix kellemetlenül érezte magát, mivel bele kell ülnie és félt attól, hogy elront valamit.

- Ülj már le a seggedre - emelte fel hangját az idősebb fiú.

- Jézusom oké - szállt be végül, majd elindultak.
Az út felettébb.... vagyis nagyon kínosan telt, nem beszéltek egymáshoz. Felix felköhintett mire egy szúrós pillantást kapott a volán mögött ülőtől. A szeplős szentül hitte, hogy hatagszik rá, de egészen más volt az oka.
Vajon hogy nézhet ki egy nyakörvvel a... AHHH min jár az agyam!!
Pontosan ez keringett Hyunjin gondolataiban, ezért lopva rá pillantgatott néha a másik fiúra.

Az állatorvoshoz értek, talán 20 percre lehetett a cégtől, de mégis valahogy egy órának tűnt... és még fél óra ráadás... ennyire kínos volt.

Hyunjin amint betoppant, hirtelen egy kicsi kutyus rohant felé és megállás nélkül ugatott.

- Kkami izgatott, hogy láthat engem? - mondta szelíd hangon a kutyusnak, szintúgy izgatottan, mivel újra mellette lehet.

Felix kilépett a főnöke takarásából, így szembe került a kis szőrgolyóval.
- Aww, de aranyos.

A kutya csak ledermedt és a szeplős lelkébe bámult perceken keresztül, ami kezdett kicsit nyomasztó lenni.
- Ah mi történik? - jegyezte meg ijedten.

- Észre vette, hogy neked és a kutyus apukájának kapcsolódása van egymáshoz, szóval biztonságban érzi magát általad - mondta egy nő, aki a rendelőbe dolgozik.

- Oh - nézett Hyunjinra, aki nem alakított ki vele szemkontaktust, továbbra sem.
- Mi van akkor, ha nincs köztünk semmi, akkor csak utálni fog?

- Nem hiszem, csak hagyd, hogy megismerjen - hajolt meg a nő, majd elment a dolgára.

A kutya tudja, hogy én vagyok Hyunjin lelkitársa, de Ő maga nem vallja be...

- Uh... akkor menjünk - törte meg a csendet Hyunjin, ki zavarodottnak érezte magát az egész beszélgetés miatt, de próbált nem foglalkozni vele.

Beszálltak az autóba, viszont Kkami azonnal ugatni kezdett, mivel Felix ült elöl az anyósülésen és nem ő.

- Inkább hátra ülök..

- Nem, mit szólsz hozzá ha öledbe veszed az út alatt, megismer téged jobban tekintve, hogy később törődnöd kell majd vele, szóval kezd el már most.

Mondta Hyunjin ellentmondást nem tűrő hangon, de egyáltalán nem volt olyan könnyű, mint ahogy azt gondotaiban már eltervezte, mivel ki próbálná megfogni azt a kutyát aki konkrétan utálja.

- Meg fognak harapni...

2023.08.14.