Egy héttel később:

-Jó reggelt.-köszönt a fiának Andy.-Emilyt nem láttad?
-Nem.-rázta meg a fejét Jacob.-A kocsija sincs a ház előtt.-jegyezte meg Jacob.
-Mi?-nézett ki az ablakon.-Hova mehetett?
-Lehet vásárolni ment.
-Nem hiszem, azt beszéltük együtt megyünk.-töltött magának kávét ahogy elővette a telefonját és tárcsázni kezdte a számot. Nem vette fel.-Nem veszi fel.-nézte a sikertelen hívást.
-Lehet nem bírja.-ette a müzlijét.-Ne aggódj apa.
-Nem aggódok.-hazudott. A tudat hogy nem tudta merre van Emily az őrületbe kergette.

___________________________________________

-Úgy látom, az ügyfeled keres.-mondta egy gúnyos mosollyal Emily édesanyja.
-Anya miért hívtál?
-Nem veszed fel?
-Majd visszahívom.
-Vedd fel nyugodtan. Lehet fontos.
-Ha nincs semmi amit mondani akarsz megyek mert más dolgom van.
-Ennél a férfinál?-mosolyodott el.
-Tessék?
-A szolgáltatásért mit ad neked? Gondolom nem fizet.
-Orgazmust.-mondta Emily ahogy nem érdekelte mennyire közhelyesen hangzott ez.
-Mi...mi a...? Emily!
-Te kérdezted. Igen, lefekszem vele. Tehát mit szeretnél?
-Nem szégyenled magad? A feleségével van pere.
-Ő nem a felesége. Az exe.
-Akik egyszer házasok voltak...
-Jacob az egyetlen ami összeköti őket.
-Istenem lányom, nyisd már ki a szemed. Csak kihasznál.
-Ha ez a kihasználás amit ő tesz velem, boldogan engedem hogy megtegye.
-Azt hiszed ő meg fogja tudni neked adni a boldogságot amire vágysz? Azt az őrült hercegnős álmot amiről kislányként beszéltél?
-Hozzá fogok menni.-vallotta be.
-Megkérte a kezed?-kérdezte kissé emelt hangszínnel.
-Még nem. Megvárjuk míg Jacob ügyének vége. Utána elkezdjük újra a tervezést.
-Újra?-lepődött meg.
-Anya mit akarsz?-kérdezte türelmetlenkedve.
-Neked megkérte a kezed már?
-Anya...
-Ez a férfi nem lesz a férjed.
-Oh, csak figyelj.-nevetett.-Amint letérdel minden kérdés és hezitálás nélkül mondok neki igent.
-Emily!
-Egyszer már igent mondtam neki, szerinted másodjára nem teszem meg?
-Ő...
-Ő az akit akarok. Akit szeretek. Aki az álmaim valóra váltja úgy hogy megadja mellette a szabadságom.
-Milyen szabadságot? A fia börtönbe fog menni, ő meg megőrül a tudattól és lehet ugyanarra a sorsra jut mint a fia.
-Jacob nem ölte meg Bent. De nem hiszem hogy ezt neked kell bizonyítanom.
-Akkor miért akarsz Ben szüleivel beszélni?
-Te nyomoztál utánam?-akadt ki.
-Nem. Hallottam dolgokat.
-Anya!
-Jacob börtönbe kerül. Ne próbáld Taylorékra rábeszélni hogy kérjék az ügy zárolását.
-Elég...-állt fel.
-Szerinted Laurie hagyni fogja? Hogy ti hárman boldogan éljetek? Mint egy család?
-Ha tetszik, ha nem ez így lesz.
-Tönkre fog titeket tenni. Veled kezd.
-Állok elébe.
-Emily, én szóltam.
-Mint ügyvéd vagy mint az anyám figyelmeztetsz?
-Mint az anyád.
-Hazudsz. Az anyám nem segítené őt ha tudja hogy a lánya abba a férfiba szerelmes akit tönkre akar tenni az a nő. De te őt véded.
-Mert az a férfi kihasznál!-emelte meg a hangját.
-Nem is ismered!-kiabált vissza Emily.-Ők...Ők az én életem anya. Andy...Andy a mindenem. Szeretem, szerelmes vagyok belé. Nagyon. És...és ott van Jacob aki annyira okos és vicces egy gyerek. És a boldogságát akarjátok elvenni miközben nagyon is megérdemli a boldogságot. Őket akarom magam mellett. Ők a családom.
-Mi vagyunk a családod!
-Nem.-rázta meg a fejét.-Ha a családom lennétek támogatnátok. Megszeretnétek ismerni a férfit akivel egy életet akarok leélni, akihez hozzá akarok menni, akinek gyermeket akarok szülni. Megszeretnétek ismerni a fiút, aki ráébresztett mennyire vágyom egy családra az életembe gyerekekkel. Vagy ott van Andy anyukája aki annyira jólelkű, kedves, szeretetteljes nő. Aki befogadott a szívébe pont mintha a lánya lennék. Ők...ők engem szeretnek anya. És ez engem boldoggá tesz.-rakta le a pénzt az asztalra.-Vedd úgy hogy meghívtalak.-hagyta ott Beatricet.
A kocsiba ülve az érzelmei győztek. Sírva fakadt. Hisz minden amit mondott valós és igaz.

___________________________________________

-Megjött Em!-kiabálta Jacob Andynek aki azonnal kirohant az ajtón.
-Em...!-ment aggodalommal hozzá.
-Szia.-szállt ki egy mosollyal az arcán.
-Istenem...-ölelte magához Emilyt.
-Mi...mi történt?-lepődött meg.
-Merre voltál már?-fogta közre az arcát.-Tudod hogy aggódtam?
-Miért aggódtál?
-Em, nem vetted fel a telefont. Azt hittem történt valami.
-Lemerültem, ne haragudj.
-Hol voltál? Miért nem szóltál?
-Én...sajnálom...nem gondoltam hogy ennyire megijesztelek.
-Hol voltál Em? Történt valami?
-Nem.-rázta meg a fejét.
-Biztos? Merre voltál?
-Utálni fogsz...-eközbe már Jacob is megjelent az ajtóban.
-Mit csináltál? Ugye nem Laurienál voltál? Bántott?-hadarta el.
-Miért mentem volna hozzá?-mosolyodott el.
-Akkor miért foglak utálni? Ami persze teljességgel lehetetlen de...-Emily kinyitotta a hátsó ajtót. Andy pedig megpillantotta...

-Ő itt Darla.-mondta egy mosollyal.
-Ez...?-lepődött meg Andy. Jacob a kocsihoz ment és az öröm amikor meglátta az apró kis élőlényt leírhatatlan volt. Óvatosan vette ki a kocsiból ahogy édesen babusgatni kezdte.-Ez...
-Tudom. Tudom jól, hogy nem beszéltük meg de...sétáltam az utcán és ott voltak ezek a csöppségek. Annyira édesek voltak és ő...rámnézett és tudtam hogy minket választott. Nem akartam hogy menhelyre kerüljön.
-Darla?-kérdezte Andy.
-Ha...ha most nagyon haragszol...én...elmehetek Darlaval.
-Elmenni? Hova?
-Hát...el. Én...ilyen bolond leszek Andy. Én ilyen váratlan dolgokat fogok csinálni gondolkodás nélkül és...-Andy megcsókolta őt hogy elhallgatassa.
-Hé.-mosolyodott el.-Csak a nevét kérdeztem.
-Mi?
-A nevét kérdeztem hogy Darla? Miért kezdtél arról beszélni hogy elhagysz minket?
-Mert...azt hittem haragszol...-pislogott nagy szemekkel.
-Nem haragszom.-nyugtatta meg.-Jacob vidd be nehogy megfázzon.
-Az ágya a csomagtartóban.-szólt Emily utána.
-Mindjárt beviszem, menjetek.-mondta Andy.
-Andy...
-Bármikor...ha csinálsz is ilyen váratlan dolgot ne gondolkozz azon hogy elhagysz, rendben? Em...nem akarom hogy ilyen miatt eltűnj. Ha tudnád mennyire aggódtam érted reggel hogy nem találtalak...
-Esküszöm nem így indultam el itthonról hogy kutyával térjek haza.
-Elhiszem.-nevetett.-Jól tetted hogy nem hagytad ott.
-Bi-biztos?
-Bővült a családunk.-mondta nyugodtsággal a hangjában.
-Tényleg nem haragszol?
-Nem.-rázta meg a fejét.-De nyugtass meg hogy a következő családtag egy kisbaba lesz.
-Ez már csak rajtad múlik.-mosolygott végre Emily is.
-Gyere ide.-csókolta őt meg.-Szeretlek.
-Én is nagyon szeretlek.
-Na vigyük be Darla ágyát.