232.5.1 8:00 pm

Elég sok időt vett igénybe amíg Thomas körbevezette Newtot. Mindent megmutatott neki.
Newt az egész "túrán" érdeklődően figyelt. Mindent tudni akart. Persze, megérti. Ő is ugyanígy volt vele. Ha valaki kitörli az összes emlékedet, te is tudni akarsz mindent amit csak lehet. Nem jó dolog egy sötét fémketrecben ébredni, úgy hogy azt sem tudod hol vagy.
A nap végére Newt teljes megbékélt a helyzettel, beletörődött abba, hogy nem tud mit tenni. Neki mindez pontosan egy hetébe telt. Newt már most sokkal jobban kezeli a helyzetet mint ő.

Éppen egy az erdőhöz közel eső, rozgatag faházhoz sátáltak, amikor Minho jött velük szembe.
- Na, megmutattad Newtnak az új otthonát? - kérdezte Minho meglepően kedvesen - És Newt... Ez a bökött nem rémíttettel az élettől?- tette hozzá gúnyos hangon. Thomas már kezdett megijedni, hogy valami halálos betegséget kapott Minho.
- Ja. Mert pont úgy nézek ki, mint aki mindenkit ki tud kergetni a világból? Szerinted tényleg ennyire meg tudok ijeszteni mindenkit?
- Hm... Őszintén, vagy kedvesen?
Newt kuncogni kezdett Thomas mellett.
- Oh, hogy még be se mutattalak titeket egymásnak! Minho, ő itt Newt, az új zöldfül - Newt intett egyet a kezével, amire Minho vissza mosolygott rá - És Newt, ő itt Minho, a tisztás legnagyobb tuskója.

Minho felhorkant és oldalba lökte Thomast, aki megfogta a karját és magával rántotta a porba.
- Öm... Srácok?! Nem biztos, hogy most kellene kinyírni egymást!
De mintha nem is halloták volna, folytatták a verekedést. Minho Thomas pólóját tépte, miközben Thomas Minho nyakán keresett fogást. Amikor Minhonak sikerült kiszabadulnia Thomas szorításából, odébb mászott. De Thomas utána akart ugrani, egyenesen Minho hátára, amikor Minho oldalra kigurult, így Thomas nem tudott ráesni. Csak egy apró fűcsomót sikerült kiharapnia a száraz talajból.
- EZT MEGSZÍVTAD BÖKÖTT! - üvöltötte Minho, majd odalépett Thomashoz és felsegítette. Vagyis csak akarta, mert amikor Thomas megfogta a kezét, lerántotta a földre.
- Srácok! Hagyjátok már abba! - szólt közbe Newt, miközben a nevetéstől már folyt a könnye - Ha választanom kell nem tudom kit fogok megvédeni. Valószínűleg... - Thomasra nézett. Thomas alig láthatóan megrázta a fejét. Newt értette a célzást. Nem hitte, hogy másoknak is tudni kellene, hogy ők régről ismerik egymást. Legalábbis még nem. - Egyikőtöket sem.

Thomas és Minho is elmosolyodott.
Newt odament és felsegítette Thomast.

Ez idő alatt teljesen besötétedett. Már a tiszttársak fele aludt . Minho és Thomas éppen Newt számára készített egy ágyat, ami szintén mindig Alby feladata volt. Mindig ő csinálta. Ez már egy bevett hagyomány volt a tisztáson, legfőképpen Alby részéről, mert sosem engedte, hogy más csinálja. Kivéve most. Thomas nem tudta miért nem Alby csinálja, amikor egyszer kerek egy hétig meg volt sértődve, amikor valaki más állított fel egy ágyat egy újonc számára.
Éppen ezért, vagy tíz perce együtt bámulták a földön előttük heverő plédeket, köteléket meg borokat. Arcukon látszott a teljes sötétség.
- Ömm.. nem azt mondtátok, hogy egyszerű lesz?
- De. Lehet. Csak. Ah.. hagyjuk - Mondta Thomas a létező legnagyobb életkedvvel.
- Csináltatok már ilyet?
- Ig... Nem.
- De azt nem gondoltam, hogy ilyen bonyolult lenne! Főleg nem, mivel még Alby is megtudja csinálni. Tehát nekünk is menni fog! Gyere Thomas! Fogd meg, én megajd hozzákötöm ahhoz a bothoz!
- Hát... Bízok benned...
- Jajj, ne játszd itt az értetlent! Tök egyszerű! Csak ezt odakötöm, utána azokat a fához, majd ezeket összekötöm és hozzácsatolom a plédhez, és már kész is! Ilyen egyszerű! Nem hiszem el, hogy neked ez nem jutott eszedbe - kiabált vissza Minho, miközben elindult az egyik legmesszebb heverő kötélért.
- De... Minho? Ezekkel a botokkal itt mi lesz?
- Hagyd... Úgyse fog ránk hallgatni. Majd rájön magától! - mondta Thomas mosojogva - Ugye nem baj, ha egy kicsit sokáig fog...
- Tessék! Fogd meg! - vágott közbe Minho.
Thomas és Newt megfogtak egy egy kötelet, amit Minho adott nekik. Mindketten nagyon unták már.
- Figyelj, Minho. Már nagyon fáradt vagyok. Nem lehetne hogy ma valaki mással alszok, és akkor nem kellene itt szenvedni?
- NEM! MOST MÁR MEGCSINÁLOM EHZT... A... KICSESZETT... ÁGYAT! - mondta Minho amikor két egymásba teljesen nem illő fadarabot akart egymásba tuszkolni.
- Okéé... Één viszont szerintem elmentem aludni.
- Thomas? Veled mehetek? Úgy gondolom Minhonak ez még el fog tartani egy darabig. Én meg hulla fáradt vagyok. Sok volt nekem ez a mai nap.
- Persze. Minho? Ugye nem baj?
- NEM! NEM BAJ! CSAK ÁLLJON MÁR ÖSSZ.. SZE EZ A BÖKÖTT ÁGY! AHHHH!
- Szerintem jobb ha megyünk. Mindjárt robban! - Súgta oda Thomas Newtnak.

Elsétáltak pár ágy mellett, utána elérték Thomas ágyát.
- Itt vagyunk.
- Ja.
- Akkor... Biztos jó neked így?
- Igen, persze. Valahol kell aludnom. És a föld nem a legkényelmesebb - Newt leült az ágyra amit félig egy fa tartott meg. Ahogy ránehezedett, az ágy recsegve lejjebb ereszkedett. Elég rozoga tákolmány volt. Itt-ott egy vékonyabb ág is kilógott az oldalából. Newt teljesen zavarbajött, de még megkérdezte - Téged nem zavar?
- Természetesen nem - mondta Thomas kedvesen. Leült Newt mellé.
- Ki fogunk innen valaha jutni? - kérdezte Newt szomorúan - vagy itt fogunk örökre ragadni?
- Ki fogunk jutni. Kitalálunk valamit. Bízz bennem!
Newt fáradtan hátraőlt az ágyon.
- Az oké, hogy kijutnunk. De mikor?
Thomas erre nem tudott mit válaszolni. Iagzábó magának sem mert bevallani, hogy még egyáltalán nem járnak közel a megoldáshoz. Nagyot sóhajtva ő is hátradőlt Newt mellé.
- Nem tudom. De már nem fog sokáig tartani. Ígérem. És visszaszerezzük az emlékeink!
Newt Thomasra nézett, és egy enyhe mosoly látszott az arcán.
- Köszönöm Thomas. Köszönöm.
Newt lecsukta a szemét és vett egy nagy levegőt.
Thomast megnyugvással töltötte el, ahogy látta barátját ennyire megnyugodni.
Ő is nagyon fáradt volt, úgyhogy ő is behunyta a szemét.

Ilyenkor még szerette hallgatni az éjszaka hangjait. Látni, ahogy minden feketébe burkolózik, és minden elcsendesedik.
Hidideg volt. Pont mint amikor a dobozban felhúzták. Friss levegő járta át a tüdejét. Az egyetlen fényforrás a csillagok voltak. Az éjszaka csendjét csak néha Minho ideges üvöltése törte meg.

( Elnézést a sok helyesírási hibáért!😂)